198898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapnak és/vagy szerves anyagok komposztálásának egyenletes levegőztetésére
1 HU 198898 I! 2 A találmány tárgya eljárás különböző eredetű szennyvíziszapok és/vagy szerves anyagok komposztálása során az aerob folyamat egyenletes levegőellátására. Ismert olyan megoldás, bogy a komposztálási folyamat levegő ellátásét a prizmák alatti beton burkolatba épített csöveken keresztül oldjuk meg. Más megoldásnál a hulladék anyagot tartalmazó tartályba alulról levegőt nyomnak be, hogy az egyes komposzt érlelő prizmákban vannak csővezetékhez csatlakoztatott befúvó fejek. Ismert olyan megoldás is, amikor a komposzt érlelő tartály fala perforált és a levegőt a tartály hossztengelyébe futó elosztó csövön át fújja be a ventilátor. A hagyományos komposztálási módszerekről jó áttekintést ad Dr. Jócsik Lajos: Komposztálás (1962. Mezőgazdasági Kiadó) dréncső szerszámmal levegőztető járatokat nyitnak a komposztprizma tetején és rézsűjén, és ha ezek a légjératok a szél és eső hatáséra eltömödnek, ugyanazzal a módszerrel helyreállítják őket. Alkalmazzék’ a komposztprizma átforgatásét is levegőztetés céljából, ha beindult komposztfolyarnat közben a prizma hőfoka 30-35 °C alá esik. A koinposztálódási folyamatról hómérőzéssel győződnek meg. Gépi levegőztetést ismertet E. Epstein és munkatársai: A forced aeration system for composting wastewater sludge (1976/4 Journal WPCF) cimü cikke, mely szerint a komposztálásra légfúvót alkalmaztak, éspedig a depónián át szívó és a depóméban nyomó irányban egyaránt. Arra törekedtek, hogy az oxigén koncentráció 5-15% között legyen a prizmában, ennek megfelelően állították be manuálisan a levegő-szívás intenzitását. Ugyancsak gépi levegőztetést ismertet a 2451 284 számú NSZK-beli szabadalmi leirás, mely légzáró fenék és oldalfalak között rácsos rostélyszerkezetre helyezi a komposztálandó anyagot, és a rosta alatti teret sziva levegőztetik. A kiszívott levegő oxigén- és metántartalmát gázelemzővel határozzák meg, és oly módon vezérlik a levegőztető szerkezetet, hogy 10% oxigéntartalomnál kevesebb sohase legyen a komposzthalmazon már étbocsátott levegőben. Ily módon az átlagosan 10%-os oxigéntartalmat biztosítják, és tájékoztatást kapnak arról is, hogy nem éll-e elő anaerob folyamat a komposzt-térben. Manuális beavatkozással változtatják a levegő-átbocsátás irányát, illetve permetező berendezéssel a komposzthalmaz nedvességét. E beavatkozások szükségességére, illetve mértékére állandó hőmérséklet és alkalmi nedvességmérések adatai nyújtanak tájékoztatási. A 2701 937 számú NSZK-beli nyilvánosság rahozatali irat szerint a komposztkazal fölé műanyag fóliát helyeznek, amely szükség szerint hermetikusan lezárja a komposztol. Szükség szerint a kazalba levegőt fúvatnak be. Ismeretesek ezenkívül gépi komposztálási módszerek (MUT-DANO, NKEER, ROEDIGER, s1l>.) melyeknél zárt tartályban megy végbe a komposzt folyamat, gépi levegőbefúvés mellett; esetleg a tartály egyidejű fogatásával. A 187 195 számú magyar szabadalmi leirás olyan komposztálási eljárást ismertet, melynek során a koniposztkeverék szén-nitrogén arányát 35 : 1 és 10 : 1 közé állítják, majd komposztprizmákat képeznek, melynek le végeztetését, kontrollált körülmények között végzik. így a kezelési idő csökkenthető, és a berendezés költségei is csökkenthetők. Ugyanakkor a prizma felületének egyenetlen kérgesedése következtében a légellenállás gyakran változik, és a paraméterek nehezen kezelhetők. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy a terjedelmes levegő elosztó hálózatot csökkentsük, ugyanakkor megtartsuk a koniposzl. prizmák egyenletes állevegözlelését, és elkerüljük a tartályokban történő költséges komposztálást. Találmányunk megalkotásában az a felismerés vezetett, bogy a központosított levegő bevezetés és az egyenletes kiszellőzés a prizmán keresztül perforált tartályfal nélkül a prizma természetes felületi tulajdonságaival is elérhető. Találmányunk lényege, hogy a prizma felületén kialakuló természetes kérgesedéit szükség esetén elősegítjük, majd a nagyobb ii,értékű belső ellenállás kialakulása, és az irányítatlan feliilel-felhasadozás előtt célszerű elrendezésben a felületen mesterségesen levegő és gáz kibocsátó hasításokat és lyukasztásokat hajtunk végre. A lyukak és hasitékok természetes beheggedése során újabb hasításokat és lyukakat készítünk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példán mutatjuk be: A komposzt prizma felületén természetes körülmények között kialakuló kéreg a prizma légellenállását a kéreg vastagságának függvényében meg változtatja. A prizma alulról felfelé történő állevegőztetése esetén a kéreg vastagságának változtatása, vagy lokális megszüntetése esetén a gázáramlás sebessége és iránya is változik. Ezen jelenség mesterséges körülmények közötti alkalmazása esetén lehetőség nyílik arra, hogy mindig azokat a prizma-keresztmetszeteket, szellőztessük ét intenziven, ahol a kéreg folytonosságát bármilyen eszközzel megbontottuk akár hossz-, akár keresztirányban. Találmányunk lényege, hogy a prizma felületén kialakuló természetes kérgesedést. szükség esetén elősegítjük, majd a befúvolt levegő elleni nagyobb mértékű belső ellenállás kialakulása, és az irányítatlan felület-felhasadozás előtt, célszerű elrendezésben a felületen mesterségesen levegő és gáz kibocsáli hasításokat és lyukasztásokat hajtunk végre. A lyukak és hasítások természetes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
