198896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroelemekkel dúsított mésztrágya előállítására
1 HU 198896 3 A találmány tárgya eljárás mikroelemekkel dúsított mésztrágya előállítására talajjavítás és mésztrégyázás céljára, a talaj termőképességének fokozására. A mezőgazdasági és erdészeti művelés alatt álló talajok mésztartalmúnak szintentartása, illetve mészhiányos talajokban megfelelő kalciumszint létrehozása a magasabb színvonalú trágyázási kultúra és növénytermesztés megteremtésének egyik fontos feltétele. Érvényes ez minden olyan talajra, ahol növénytermesztést folytatnak: szántóföldi növénytermesztés, erdészet, rét- és legelő művelés, dísznövénytermesztés, stb. A talajok mész (kalcium) tartalma, illetve hiánya a talaj genetikai eredeténél fogva adott, de a talajhasználat sorén is jelentős mértékben változik. A talajok meszezésének régi hagyománya van. Magyarországon Tessedik Sámuel mér a XVII. században foglalkozott a talajok mésztartalom-egyensúlyának kialakításéval és később is számos eljárást dolgoztak ki a talaj mésztartalmúnak fenntartáséra. Az utóbbi években különösen nagy jelentőségűvé vált ez a kérdés, mert az emelkedő műtrágyahasználat folytán egyrészt a műtrágyában levő alacsony pH-jú alkotórészek hatására növekedett a talajok elsavanyodásénak folyamata, másrészt pedig a nagyobb terméshozamok nagyobb mennyiségű meszet vonnak ki a talajból. Korábban a meszezést egyértelműen a talajjavítás kategóriájába sorolták, és csak olyan talajokon alkalmazták, amelyek mészhiány miatt szélsőségesen alacsony termöképességűek voltak, vagy - pl. savanyú homok esetében - csak speciális növények termesztésére voltak alkalmasak. Ez az úgynevezett raelioratív meszezés. Az utóbbi évtizedekben, de főleg az utóbbi 10 évben a mészhiény megjelent olyan talajokon is, amelyek - bár meszet tartalmaznak - az emelkedő növénytermesztési hozamokhoz nem tudják a növények mész-szükségletét biztosítani, ill. a nagyobb termések következtében a mésztartalom állandóan csökken. Ennek ellensúlyozáséra alkalmazzák az utóbbi években a mésztrégyázást és az úgynevezett fenntartó meszezést. Általában hektáronként 2 tonna alatti dózis esetén fenntartó meszezésról vagy mésztrégyázásról, 2 tonnánál nagyobb dózis esetén melioratív (talajjavító) meszezésról beszélünk. (MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ: Műtrégyézési irányelvek és üzemi számítási módszer, Budapest, 1979). A talaj termékenységét, a növények terméshozamát a makrotápanyagokon kívül jelentős mértékben meghatározza a talajok mikroelemtartalma, mikroelemszintje is. Az intenzív növénytermesztés során a növények mikroelemekből is egyre többet vonnak ki a talajból, másrészt pedig a rendelkezésre álló oldódó mikroelemtartalmú vegyületek a növényék intenzív fejlődésének idején nem fedezik azok mikroelemszükségletét. Ezért a mikroelemszint, ha az egyéb makrotápanyagok rendelkezésre is állnak, a növénytermesztés 5 eredményességének gyakran korlátozó tényezője. Az utóbbi évtizedekben a mikroelemek utánpótlásának is számos módszere alakult ki. Korábban a legfontosabb mikroelem 10 utánpótlást biztosító anyagok a szervestrágyák, elsősorban az istállótrágya-félék voltak. A szervestrágyák felhasználási arényérak csökkenése miatt egyre fontosabb a mikroelem-utánpótlási módszerek alkalmazása. A 15 különféle mikroelemtrágyák azonban jelentős mértékben növelik a növénytermesztés költségeit. A találmány célja a mezőgazdasági hasznosítású talajok mésztarl-almának és mikro- 20 elem tartalmának pótlására szolgáló egyszerű és gazdaságos eljárás kidolgozása. Eljárásunk kidolgozása során olyan kőzeteket és hulladékokat kerestünk, amelyeknek mikroelemtartalma jelentős, a talaj köze- 25 gében oldódik, nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és lényegében hulladék, amely ipari feldolgozásra nem látszik alkalmasnak. Felismertük, hogy az ilyen mikroelemtartalmú anyagot mészporral egyenletesen elkeverjük, 30 jobb hatásfokkal és olcsóbban vihető be a talajba és emellett a mész és a mikroelem egymás hatását kölcsönösen növeli. Találmányunk szerint a mésztrágya előállítására főként a nagy mennyiségben elő- 35 forduló dolomitos meszet használjuk, amely a kalciumon kívül jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmaz; felhasználható továbbá mészforrásként más területről származó, legalább 50% meszet tartalmazó őrölt mészkő, 40 cukorgyári mésziszap, lépi mész, 5-7% meszet tartalmazó agyag és minden olyan egyéb mésztrágyázásra alkalmas anyag, amelyet a mezőgazdaságban, erdészetben talajjavításra használnak. A 0,005-10 mm szemcseátmérőjűre 45 őrölt mésztartalmú anyaghoz timföldgyártásnál keletkező, mikroelemben dús vőrösiszapot keverünk 1-30 tömegszézalékban. Az így előállított keveréket használjuk fel a talaj mészhiányának pótlására, illetve a növények 50 mész- és mikroelemszüksiégletének kielégítésére. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy mésztartalmú anyagok - előnyösen dolomitos mész, kalciumkarbonát, cukorgyári 55 mésziszap, lápi mész, mésztartalmú agyag - Őrleményéhez timföldgyártási vörösiszap mellékterméket keverünk 1-30 tömegBzázalék mennyiségben és ezt a keveréket a talajra juttatjuk. 50 A vőrösiszapot a mésztartalmú anyag 0,005-10 mm szemcsenagyságú őrleményhez keverjük. A keverékből fenntartó meszezés és mésztrágyázás esetén 0,2-4,0 tonnát, meliorativ meszezés esetén 4--25 tonnát juttatunk 65 a talajba hektáronként. A mésztrágyát - elő2 3
