198894. lajstromszámú szabadalom • Biológiai szennyvíztisztító berendezés
HU 198894 A •1 a 2..ábra az 1. ébrén bejelölt II—II vonal mentén vett metszet; a 3. ébrén a 2. ébrén bejelölt I részlet látható nagyobb méretarányban; a 4. ábra a 3. ébrén bejelölt III—III vonal mentén vett metszet; az 5a-5f. ábrákon a reaktortér találmány szerinti változtatásának a lehetőségeit érzékeltettük; a 6a-6f. ábrák a forgórész moduljainak különféle összeszerelési lehetőségeit tartalmazzák; a 7. ábrán vázlatos felülnézetben, a merülőtest forgatószerkezetével együtt tüntettük fel a berendezés egy előnyös kiviteli alakját. A berendezés 1. és 2. ábrán látható, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt reaktora keresztmetszetben körszelet-, egészében lényegében félhenger alakú, felül nyitott, és az y függőleges geometriai középsíkkal párhuzamos peremei mentén felül és kívül kétoldalt 2a, 2b vályúkkal rendelkezik. Az 1 reaktor két végén levő, az y függőleges geometriai középsíkjára merőleges hatórolófalakat, amelyek e helyeken az alul és oldalt 7 íves fallal - célszerűen félkör alakú fallal - határolt reaktorteret lezárják, 5 hivatkozási számmal jelöltük. Ezek az 5 határolófalak is kőrszelet alakúak. Ugyanezeken a helyeken, az 5 határolófalakkal lényegében közös függőleges síkban a 2a, 2b vályúk 6 határolólemezekkel vannak lezárva. A 7 ives fal felső pereme mentén egymástól oldalirányú a- távközökkel befelé, a reaktortér felé nyúló, lemezből készült, az y függőleges geometriai középsíkra merőleges 3a bordók vannak például hegesztéssel rögzítve. A szomszédos 3a bordók egymástól mért a- oldaltávolsága a gyakorlatban pl. 10- -30 cm között lehet. Az 1 reaktor L hosszúsága 1-6 m között lehet, célszerűen mintegy 3,0 m, és előnyös ha az L az x értékének egész számú többszöröse. A két hosszanti perem mentén mindig két-két egymással szemben elhelyezkedő 3a borda közös függőleges síkba esik, és minden ilyen függőleges síkban két-két külső 3b borda is elhelyezkedik, amelyek a 2a, 2b vályúk külső falóhoz vannak pl. hegesztéssel rögzítve, és e vályúk belseje felé nyúlnak. Ezek a 3a, 3b bordák átmenő lyukakkal vannak ellátva, úgy hogy az 1 reaktor belső terét megosztó, az y függőleges geometriai középsikra merőleges, kőrszelet alakú 5 határolófalak oldható 8 kötőelemek (3. ábra) pl. csavarok segítségével két-két 3a bordóhoz rögzíthetők, A 2a, 2b vályúk szakaszolására szolgáló határolóelemeket 6 hivatkozási számmal jelöltük. Különösen a 3. ábrán látható jól, hogy a 6 hatórolóelemek egyrészt - lényegében teljesen - takarják a 2a, 2b vályúk keresztmetszetét, és ezen kivül egy, a vályú belső falón (amely a külső falnál alacsonyabb) befelé túlnyúló és lefelé is kiterjedő, a 3a bordót részben átfe9 dő 6a füllel rendelkezik, és ebben is van < gy átmenő lyuk, amely terv szerinti helyzetében fedésbe kerül az 5 határolófalban levő, már említett lyukkal. így a 6 határolólemezek kívül és felül a 3b bordához vannak egy oldható 8 kötőelemmel rögzítve, belül és alul pedig egy másik oldható 8 kötőelemmel a 3a hordához és az 5 határolófalhoz van csatlakoztatva. Amint a 3. és 4, ábrán látható, az 5 határolófalak és 6 hatórolólemezek rugalmas anyagból készült 4 tömitőprofilba illeszkednek. Az 5a-5f ábrákon a reaktortér kialakításának - a tér-részek variálhatóságának különféle lehetőségeit érzékeltettük. Ha a teljes, L hosszúságú reaktcrleret n - W részre osztjuk ( v a szomszédos 3a, illetve 3b bordók távolsága), és n = 24, az egész reaktortér - az 5a-5f. ábrák szerint - különféle fokozatszámú, illetve fokozatarányú részekre osztható fel. (Természetesen másféle variációs lehetőségek is vannak, ez a hatféle felosztás csak példaként, szolgál.) Az egyes fokozatokba beírt törtszámok számlálója az adott fokozat térfogatának az össztérfogathoz viszonyított arányát jelenti százalékban kifejezve, míg a nevező az x tóvközök számát jelzi a szóban forgó fokozatban. A szennyvíznek az 1 reaktor fokozatain történő átáramlósát egyébként az 5a-5f. ábrákon nyilakkal érzékeltettük, és a vályúkat, itt is 2a, 2b hivatkozási számokkal jelöltük. A 6a-6f. ábrákon a berendezés részét képező, az 1 reaktorba kerülő forgatható 9 merülőtestek modul szerint történő kialakítási lehetőségeit érzékeltettük, mégpedig az 5a-5f. ábrák szerinti reaktortér-felosztásoknak megfelelően, vagyis a 6a. ábra az 5a. ábrának felel meg, és így lovább. Ha például a modulnak az y függőleges geometriai középsik-irányú méretei 2x, 3x, illetve 4x, és ezeket a modulokat ilyen sorrendben B, C és D hivatkozási betűvel jelöltük, akkor az egyes, a 6a-6f. ábrák szerinti változatok a feltüntetett modulméretü forgatható 9 merülótestekkel valósíthatók meg. (A valóságban a modulok hossza a határolófalak, a szerelhetőség stb. miatt természetesen valamivel kisebb az x értékének az egész számú többszörösénél.) Az 5 határolófalakon belüli reaktortér-részekben tehát három modulmérettel kialakítható merülőtestek építhetők be; a modulméret-határokat a 6a-6f. ábrákon két pont-vonallal érzékeltettük. A 7. ábrán nagyobb méretarányban tüntettünk fel egy olyan iserendezést, amelynek 1 reaktora az 5e. ábrának megfelelően van szakaszolva, következésképpen három, a 6e. ábrán feltüntetett méretű 9 merülótestet tartalmaz. A korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 9 merülőtestek által alkotott forgórész y függőleges geometriai középsikban elhelyezkedő 10 tengelyét a pl. elektromotoros 11 hajtómű hajtja meg a 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
