198869. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőfúvóka fogyóelektródás hegesztő pisztolyhoz vagy hegesztőfejhez

3 HU 198869 B 4 kát határoz meg. E megoldásnál bár az előtét a fúvókának elölről megfelelő védelmet tud biztosítani, de az előtét és a rögzítő gyűrű mint két újabb szerelvény a hegesztő pisz­toly költségét növeli, s ugyanakkor C6ak meghatározott orr-résszel rendelkező piszto­lyok esetében alkalmazható. Ismertek még megoldások, amelyek az érintkező fúvókában keletkező hő mennyisé­gét igyekeznek csökkenteni, így az érintkező fúvókába kopásálló betéthüvely elhelyezésé­vel, például ilyen megoldást ismertet a DE OS 2.510.907 ljsz. nyilvánosságrahozatali irat vagy az US 4.450.341 ljsz. szabadalmi leirás, vagy olyanok íb, amelyek az érintkező fúvó­ka és a hegesztő huzal közötti galvanikus kapcsolatot igyekeznek javítani az érintkező fúvókában elhelyezett és a hegesztő huzal­nak rugalmasan nekifeszitett érintkező alkal­mazásával, mint ilyent például a DE OS 3.309.901 és a DE OS 3.340.191 lajstromszámú nyilvánosságrahozatali iratok tárgyalnak. E megoldások azonban a hagyományos kialakí­tású érintkező fúvóka előállítási költségét olyan mértékben növelik, hogy gazdaságossá­guk kétséges. Az ismertetett hátrányosságok feladattá tették egy olyan megoldás keresését, amellyel az érintkező fúvókék gyakori tönkremenetele megelőzhető. Továbbá feladat volt olyan meg­oldás keresése, amely nem befolyásolja szá­mottevően az érintkező fúvóka előállítási költségét, valamint az olyan megoldás fellelé­se, amely az ismert és forgalomban lévő he­gesztő pisztolyokhoz is, azok változtatása nélkül alkalmazható. A találmányunk azon a felismerésen ala­pul, hogy az adott és széles körben elter­­jedten használt hegesztő pisztoly vagy he­gesztőfej konstrukcióknál a hőelvonás csak a védőgázzal történő hószállitás növelésével növelhető. A hószállitás folyamatát vizsgálva megállapítottuk, hogy az érintkező fúvóka és a gézterelő fúvóka közötti térben a védógáz áramlása turbulens. A hószállitás az áramlás turbulenciájának növelésével adott határig növelhető. Ugyanakkor a védőgáz áramlás turbu­lenciájának viszont hatért Bzab, hogy a gáz­molekulák ne kapjanak akkora perdületet, ami a gázterelő fúvóka szájánál való kilépés­nél befolyásolja a kivánt védőgéz-burok ki­alakulását. igy a feladat találmány szerinti megol­dását nyújtó fogyóelektródás hegesztő pisz­tolyhoz vagy hegesztőfejhez általunk javasolt érintkező fúvókának réz vagy réztartalmú ötvözet anyagból kialakított hengeres testé­ben tengelyirányú átmenő furata van, amely furat hátsó nyilasánál tólcséres bevezető szakasszal rendelkezik, és orr-részének felü­lete kúpos vagy lekerekített kialakítású, és hátsó részének felületén pedig pisztolyfej vagy hegesztőfej kózdarabjába rögzithetősé­­get biztosító orsómenettel van ellátva. A fú­vóka lényege, hogy a középrészén, a közép­rész hosszának 5-70%-ára kiterjedő hosszú­ságú szakaszán megnövelt felszínt adó érde­sített, célszerűen rovátkolt felülelrésze van. Az érintkező fúvóka érdesített, célsze­rűen rovátkolt felületrészének hullémosság­­-magasséga függ az érintkező fúvóka átmé­rőjétől, legfeljebb azonban 2 mm. Rovátkolt felületrész esetében a rovátkolás lehet egy­szeres, vagyis egyirányú, például a fúvóka tengelyére nézve körkörös, vagy a fúvóka tengelyével párhuzamos vagy hegyesszöget bezáró, vagy lehet kétszeres, vagyis kétirá­nyú, például recézéssel kialakított, ez eset­ben előnyös, ha legalább az egyik barázda­­irány a fúvóka tengelyével hegyesszőget zár be. A találmány szerinti érintkező fúvóka legfőbb előnye, hogy az ismert érintkező fú­­vókákhoz viszonyítva jobban elviseli a he­gesztés során föllépő igénybevételeket. Ta­pasztalataink szerint élettartamuk mintegy 8- -15%-kal hosszabb a hagyományos kialakítású érintkező fúvókák élettartaméhoz képest azo­nos igénybevétel mellett. Ezt a hűtés mértékének növekedésével magyarázzuk. A hűtés növekedése azáltal áll elő, hogy a védőgéz áram turbulenciáját az érdesített felületrész megnöveli, ezáltal meg­növeli a védőgázáramban azt a turbulens ha­tárréteget is, amelyben a gázmolekulák az áramlásra keresztirányban is elmozdulnak, s igy több hőt szállítanak, mint a hagyományos kialakítású érintkező fúvóka esetében. Az ér­desített felületrész felülete egyben a közép­rész érdesítetlen részéhez viszonyítva egy megnövelt felszínt ad, amely az elszállítható hőmennyiséget szintén növeli. Az érdesített felületrész terjedelme és a középrészen való elhelyezése függ a gázel­osztó közdarab érintkező fúvókát befogadó homlokfelülete és a fúvóka keresztmetszete közötti eltérés mértékétől, valamint a gáz­terelő fúvóka és az érintkező fúvóka közötti gyűrű alakú rés nagyságától. Amennyiben az eltérés és a rés kicsi, a turbulens határré­teg növelése végett célszerű hosszabb sza­kaszon és az orr-rész felé közelebb esően kialakítani érdesített felületrészt, amennyiben az eltérés és a rés nagy, az érdesített felü­letrész hossza és elhelyezkedése csak kevés­bé számottevően befolyásolja a turbulencia mértékét. A találmány lényegét a továbbiakban részletesebben előnyös kiviteli alakok bemu­tatásával ismertetjük, hivatkozva a csatolt rajzra, ahol az 1. ábra egy vékonyabb hegesztő huzalhoz alkalmazott érintkező fúvóka fél metszet-fél nézeti képét, a 2. ábra egy vastagabb hegesztő huzalhoz alkalmazott érintkező fúvóka fél metszet-fél nézeti képét és a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott érintkező fú­vóka elölnézeti képét mutatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom