198863. lajstromszámú szabadalom • Egyedi alsóhengerhajtás lemezhajtógépekhez

1 HU 198863 B 2 A találmány tárgya egyedi hajtás lemezhajli­­tógépek közösen vízszintesen működtethető alsóhengerei számára. Ismertek egyedi hajtások lemezhajlitógé­­pekhez, amelyeknél mindegyik alsóhenger közvetlenül egy olyan bolygókerekes hajtó­művel áll összeköttetésben, amely az egyes bolygókerekek terheléskiegyenlitésére egyál­talán nem vagy csak egyszerű beavatkozás­sal képes. Ezenkívül a hajtóműhézak a visz­­szahatónyomatékok felvitelére össze vannak kötve az alsóhengerek csapágyazásának meg­felelő (gömbsüvegszerűen kiképzett) csap­­ágyházával. Nincs viszont összeköttetés a két bolygókerekes hajtómű szinkronfutásának biztosítására. A nagy használati értékű, minél tökéletesebb lemezhajlitógépekre, különösen a munkadarab ráhajlitásánál, az alsóhengerek viszonylag kis tengelytávolsága jellemző. A kis tengelytávolságok azonban - külö­nösen nagy munkadarabszélességre kialakí­tott gépeknél - ahhoz a problémához vezet­nek, hogy a bolygókerekes hajtóműveknek rendkívül kis rendelkezésre álló külső hajtó­­műátmérő mellett igen nagy forgatónyomaté­­kokat kell közvetíteniük. Ez a probléma számos neves lemezhajlí­­tógép-gyértót arra ösztönzött, hogy a boly­góműves megoldásról visszatérjen a kapcso­lóorsós hajtáshoz. A 19 74 020 sz. DE szabadalmi leírásban ismertetett alsóhengerhajtás ugyan elvileg lehetővé teszi az alsóhengerek kis tengely­távolságát, az alsóhengerek azonban mindig szükségszerűen össze vannak kötve egymás­sal. Ezenkívül nyilvánvaló, hogy az alsóhen­­gerkénti egyszeri fogkapcsolódás a maximáli­san átvihető forgatónyomaték tekintetében lényegesen kisebb értékű, mint a bolygóke­rekes hajtómű által létesített többszörös fogkapcsolódás. A kompakt, tömör építési módra és meg­felelő terheléskiegyenlitésre törekvő megol­dás a 15 00 451 sz. DE közzétételi iratban csak bizonytalanul teljesíti a megkívánt ki­egyenlítő hatást, mivel a lehetséges alakítási utak a hajlitási igénybevételek figyelembevé­telével, különösen lökésszerű igénybevételek­nél, még mindig túl kicsik a gyártási tűré­sekhez képest. Az eddigi megoldások legfőbb hátrányát az alsó hajlítóhengerek tengelytávolságának a szükséges külső hajtóműátmérő általi kor­látozása jelenti, amely a viszonylag nagy forgatónyomatékok miatt az eddig szokásos bolygókerekes hajtóművek alkalmazása esetén nem csökkenthető oly mértékben, amennyire azt a lemezkörhajlitás technológiája megkö­vetelné. Célunk a találmánnyal viszonylag kis külső átmérőjű és az alsóhengerekre karimá­val közvetlenül csatlakoztatható bolygókere­kes hajtóművek létrehozása, hogy kielégít­hessük az alsóhengerek kis tengelytávolsága iránti követelményt és biztosíthassuk a le­mezhajlitógépek minél nagyobb használati ér­tékét. Ezen felül egyrészt anyagtakarékos összekötöelemeket kell alkalmazni a hajtómű­házak forgatónyomaték elleni kitámasztásé­hoz, másrészt hajtóműtechnikai intézkedése­ket kell tenni a két bolygókerekes hajtómű között a hajlítási technológia követelményei­nek megfelelően. A találmány által megoldandó feladat az alsóhengerre közvetlenül csatlakoztatható olyan bolygókerekes hajtómű létrehozása, amelynek külső átmérője biztosítja az alsó­hengerek egymáshoz képesti kis tengelytá­volsága iránti követelmények kielégítését. A kis külső hajtóinűátméröt a találmány értelmében azáltal biztosítjuk, hogy a nyoraa­­tékátvivőképességet az egyes bolygókerekek hatásos fognyomáskiegyenlítésével megnövel­jük és így háromnál több bolygókerék beépí­tését is lehetővé tesszük. A találmány által megoldandó további fe­ladat a két bolygókerekes hajtómű anyagta­karékos és egyszerű forgatónyomaték-kitá­­masztásának létrehozása az alsóhengereknél és a két bolygökerekes hajtómű összekötte­tésének megteremtése a szinkronfutás bizto­sítására. A kitűzött feladatot a találmány értelmé­ben azáltal oldjuk meg, hogy a bolygókere­kes hajtómű alsóhengerrel összekötött boly­­gókeréktartója gördülőcsapágyazott forgócsa­pokkal van ellátva, ahol ezek a gördülőcsap­­ágyazott forgócsapok egyrészt egy excenter­­csapon, hordógörgös csapágyon keresztül az egyes bolygókerekek felvételére alkalmas mó­don vannak kialakítva, másrészt egy ke­resztirányban becsavarozott csap segítségé­vel rugalmas perselyen keresztül rugalmas elfordulásra képes módon vannak a bolygó­­keréktartóval összekötve. A kitűzött feladatot továbbá azáltal oldjuk meg, hogy a két boly­gókerekes hajtómű hajtótengelyei kúpkerék­­fokozatokon és oldható tengelykapcsolóval el­látott összekötő tengelyen keresztül szükség szerint az alsóhengerek szinkronfutását ki­váltó módon egymással összekapcsolhatók, és a hajtóműhézak csuklósán elrendezett kap­csolóhevederek révén úgy vannak egymással összekötve, hogy a hevederfuratok összekötő vonalai messék a bolygókeréktartók tengely­közepeit. A találmányt részletesebben kiviteli pél­da kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertet­jük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti egyedi al­­sóhengerhajtások vázlatos fe­­lülnézetét mutatja, a 2. ábra pedig egy, a kapcsolóhevedere­ket feltüntető oldalnézet. Amint az az 1. ábrán látható, a lemez­hajlítógép 1 alsóhengereit meghajtó mind­egyik egyedi hajtást 2 motor, előnyösen hid— romotor hajtja meg. Az erőátvitel a 2 motorról az egyes 1 alsóhengerek felé 3, 4 fogaskerék-fokozato-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom