198855. lajstromszámú szabadalom • Adagoló egység és keverő tartály főleg víz, és szennyvíztisztításban alkalmazott vegyszerek részére

1 HU 198855 B 2 A találmány ömleszthető szilárd anyagok kü­lönösen porok és/vagy granulátumok folya­dékba keverésére szolgáló berendezésre vo­natkozik. A találmány különösen előnyösen alkalmazható vegyszerek adagolására a víz- és szennyvíztisztítás terüleLén. Az ömleszthető szilárd - pl. porszerü vagy granulált - vegyszereket az esetek túl­nyomó részében oldatban, pl. homogén szusz­penzió formájában kell a tisztítandó közegbe, általában vízbe juttatni. Az oldat (szuszpen­zió) készítéséhez a szilórdanyag-komponens pontos adagolására van szükség. A szilárd ömleszthető halmazállapotú vegyszerek és egyéb anyagok folyadékba, általában vizbe keverésére és oldására, és ezekből az anyagokból homogén szuszpenzió készitésére alkalmas ismert berendezések ál­talában egyedi tervezésűek és felépítésűek, és bizonyos hátrányos tulajdonságok vala­mennyi ilyen típusú ismert berendezésnél fellelhetők. A víz és szennyvíztisztítás, valamint a szentiy víziszap-kezelés vegyszeradagolást igénylő műveletei során gyakran okoz prob­lémát, hogy hidrofil-jellegű anyagok vízhez keverésekor a szemcsék összetapadnak, cso­mósodnak, és a csomók körül olyan nedvesí­tett burok alakul ki, amely az oldószernek a csomó belsejébe jutását megnehezíti, vagy megakadályozza. Emiatt a feloldani kívánt vegyszert a megfelelő nedvesítés és oldódás időtartamának többszörösét kitevő idő alatt lehet csak oldatba vinni, és a folyamat lezaj­lásához jelentős többletenergiát igénylő ke­verési művelet végrehajtására van szükség. Ha viszont a keverési műveletet nem a hid­rofil vegyszernek oldat készítése céljából megfelelő időtartamon ót végzik, az oldat koncentrációja nem éri el a kívánt értéket, és a szét nem ázott vegyszercsomók a fizi­kai-kémiai folyamatokban hatástalanok marad­nak. A vegyszeroldatban tehát a ténylegesen szükségesnél kevesebb oldott vegyszer lesz jelen, ami a különféle technológiai műveletek­ben igen kedvezőtlen hatásokat eredményez. Megfelelő koncentráció viszont csak vegy­szer-túladagolással biztosítható, ami termé­szetesen költségnövelő tényező. A jelenleg ismert berendezések legnagyobb részénél a hidrofil vegyszer nedvszívó hatása az anyag összetapadása miatt már az adagoló tartályból való távozását is meghiúsítja. Más ismert berendezéseknél a vegysze­rek hidrofób jellege miatt jelentkezhetnek a fent leírt jelenségek és problémák. Ismeretesek olyan vegyszerbekeverő be­rendezések ís, amelyeknek a szilárd anyagot adagoló szerkezete, az oldóedénye és az ol­datadagoló szerkezete egyetlen összeépített egységet alkot. Az ilyen berendezés hátrá­nya, hogy a különféle vegyszerekhez való alkalmazhatósága nehézkes és körülményes, főleg mert a méretrendszere túlságosan me­rev, a méretek szigorúan egymáshoz rendel­tek, kötöttek, és mert a berendezésnek az összeépítésből adódóan előnytelen az elren­dezése, és ebből következően előnytelen tu­lajdonságai vannak. További hátrányt jelent, hogy a berendezésnek viszonylag nagyok a beépítési méretei, a tartály geometriai kiala­kítása a keverési technológia szempontjából kedvezőtlen, és a kiszolgálhatőság körülmé­nyei hátrányosak. Egy másik ismert bekeverő-adagolóbe­­rendezésnek, amely az NSZK-beli ALLDOS-cég gyártmánya, tárolótartálya, ahhoz csatlakozó adagolócsigája, valamint fütóbet.éttel ellátott adagolócsöve van. A berendezés hátránya, hogy csupán viszonylag kis mennyiségű vegyszerek adagolását teszi lehetővé, és nem képes meggátolni a nedvszívó anyagok ösz­­szetapadását. A tároló tartálya a környezettel közvetlen kapcsolatban van, így a nedvszívó anyagok a levegőből nedvességet tudnak fel­venni, így ezek az anyagok megkötnek és a tartólyfalhoz tapadhatnak, aminek következ­tében az adagolás csak külső kézi beavatko­zás révén eszközölhető. A tárolt anyagnak az adagoló csigához továbbítása gépi mozgatás­sal történik; az erre szolgáló iszerkezet kis frekvenciájú, kis amplitúdójú, és az anyag továbbításéra gyakorlatilag csak csekély ha­tása van. Az adagoló csőben elhelyezett fűtő­betét nem képes meggátolni azt, hogy a vegysztr jelentős mennyiségű nedvességet vegyen fel, viszont az általában rossz hőve­zető képességű por, vagy szilárd szemcsés anyagok miatt a fűtési hely környezetében hőmérséklet-emelkedés lép fel, aminek követ­keztében a különféle műanyag alapú szilárd anyagok megolvadhatnak, ami az adagolást lehetetlenné teheti. Szakaszos üzem esetén a megolvadt anyag a berendezés kikapcsolása és lehűlése után szilárd kapcsolatot hoz létre a mozgó adagoló csiga és a ház között, ami újbóli indításkor a csiga tönkremeneteléhez vezethet. Az adagoló keverős tartályra van tele­pítve, és a szilárd anyag utántöltése - a több méter magasságban lévő adagolótartály miatt - igen körülményes. A víz- és szenny­víztisztítás területén használatos szilárd vegyszerek, segédanyagok jelentős része a vízzel, vagy akár a levegő páratartalmával is csúszós, síkos oldatot képez, amely a beren­dezés kezelését, kiszolgálását balesetveszé­lyessé teszi. Egy másik ismert, NSZK-beli JESCO-cég bekeverő- adagolóberendezése kifejezetten - természetes vagy szintetikus-flokkulációs se­gédanyagok oldására és adagolására szolgál. E berendezésnek is van szilárd anyag-ada­goló tartálya, valamint adagolócsöve, amellyel nedvesítő egység van egybeépítve, eB az adagolócsövön fűtőszál van elhelyezve. Ez a berendezés is több szempontból hátrányos. Viszonylag szűk az alkalmazási területe; a flokkulációs segédanyagokon kívül más, igen gyakran alkalmazott anyagok, pl. alumínium­5 10 15 20 25 ÍIO 35 •10 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom