198816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalászosok, különösen búza és árpa populációk fotoszintézis produktivitását fokozó termesztésére

1 HU 198816 A 2 A találmány tárgya eljárás kalászosok, különösen búza és árpa populációk fotoszintézis produktivitását fokozó termesztésére, ennek következtében a növényi produktum, a szemtermés növelésére. A technika állása vonatkozásában találmányunkhoz a 186.697 lajstromszámú szabadalom áll a legköze­lebb. Ezen megoldás lényege az, hogy egy kalászos-, például őszi búza táblába legalább két olyan fajta vetőmagvainak keverékét vetjük, amely fajtákat egy­mástól eltérő tájakon, különböző ökológiai viszonyok között állítottak elő, illetve vetették alá a természetes és a mesterséges szelekciónak. Ennek következtében a fajták eltérő ökológiai alkalmazkodóképességgel - pl. szárazságtűréssel, csapadék-reakcióval, télállóké­pességgel, talajreakcióval - rendelkeznek. A fajtake­verék, az ún. szintétikus populáció környezeti alkal­mazkodóképessége, ezen keresztül a termésbiztonsága és a termése is megnő és nagyobb lesz, mint a populációt alkotó fajták terméseinek átlaga. Minden­nek nagy a jelentősége a Kárpát-medence évenként jelentősen változó ökológiai viszonyai között és a jelenlegi helyzetben, amikoris a Magyar Népköztár­saságnak az UPOV-hoz (International Union For the Protection of New Varieties of Plants) történt csat­lakozása következtében nagymértékben megnőtt a fajták homogenitása iránti követelmény, amely által a fajták alkalmazkodóképessége csökkenhet. Ugyanakkor igényként jelentkezik a napyfény-ener­gia növényi fotoszintézis általi hasznosításának fo­kozása, amire a fenti szabadalom nem ad leírást. A feladat tehát olyan eljárás létrehozása kalászosok termesztésére, amelyben lehetővé válik a fényfelfo­gásnak és hasznosulásnak-, a fotoszintézis produkti­vitásának-, az asszimilátum tömegének, és ezek által a termésnek lényeges növelése. A találmány alapja az a felismerés, hogy lehetővé tesszük a napfény intenzív behatolását a növényál­lományba azáltal, hogy alacsonaybbra és magasabbra növő búza-, vagy árpafajták vetőmagvak vetés előtt összekeverjük, majd elvetjük, vagy a két fajta vető­magvak keresztbe vetjük. A fajtákra előírtaknál cél­szerűen nagyobb növényállományt, sűrűbb vetést al­kalmazunk, mivel az alacsonyabbra és a magasabbra növő egyedek fényfelfogó képessége ezt lehetővé teszi. Tavasszal a bokrosodás végén, a szárbaindulás előtti állapotban hormonális szabályozást befolyásoló levélkezelést alkalmazunk, hogy ezáltal fokozzuk a növényállomány ökológiai rezisztenciáját és a termé­selemek képződését. Eltérőleg a növénymagasságra homogenizált fajták növényállományának beámyé­­koltságától, az eljárásunkkal létrehozott fajtakeverék­be, az ún. fotoszintétikus populációkba, a napfény intenzíven behatol, ezáltal fokozódik a fotoszintézis, nő az asszimilátum tömege és a szemtermés. A találmány tehát eljárás kalászosok, különösen búza és árpa populációk fotoszintézis produktivitását fokozó termesztésére, melynek során a táblába két fajta vetőmagvait vetjük, majd tavasszal a bokrosodás végén, a szárbaindulás előtti állapotban hormonális szabályozást befolyásoló levélkezelést alkalmazunk. A táblába két olyan fajta vetőmagvait vetjük 20- 80:80-20 közötti-, célszerűen 50:50 tömegarányban, amely fajták növénymagassága 50-120 cm között van és egymástól növénymagasság tekintetében leg­alább 10 cm-rel különböznek, továbbá ezen fajtáknak legalább az egyike az asszimilációs szerveket fertőző valamelyik betegség - pl. rozsda, lisztharmat, fuzá­­rium - elleni közepes vagy jó rezisztenciával ren­delkezik, valamint ezen fajták egyike kevesebb kalászt képező, de nagy ezerszem tömegű, vagy több kalászt képező, de kisebb ezerszem tömegű növénytípusba tartozik, mint a másik. A találmány egyik célszerű foganatosítási módjánál a táblába a két fajta vetőmagvainak keverékét vetjük. A találmány másik célszerű foganatosítási módjánál a táblába az egyik fajta vetőmagvait hosszirányban, majd a másik fajta vetőmagvait erre kereszt irányban vetjük. Célszerű lehet, ha olyan fajták vetőmagvait vetjük el, amelyek egyike 36-43 g ezerszemtömegű, a másika pedig 44-50 g ezerszemtömegű. Ezen intézkedések következtében olyan elrende­zésű növényállományokat hozunk létre, amelyekbe a napfény intenzíven behatol, azt az egészséges levelek képesek felfogni, ezáltal megnő a fotoszintézis pro­duktivitása és a termés. Előzetes kipróbálások alapján kiválasztásra kerül két olyan fajta, amelyek fajtakeverékében való ter­mesztése által több szemtermés érhető el, mint kü­­lön-termesztés esetén a két komponens-fajta átlaga. A fajtakeveréket összevető fajtákat az eltérő növény­magasság-, az asszimilációs szerveket fertőző beteg­ségek elleni rezisztencia-, a termésösszetevőket ille­tően a különböző növénytípusba-, árpák esetében a kétsoros és a többsoros csoportba való tartozás ér­vényesítésével válaszjuk meg. 1. példa Korai érésű csoportból: GK Öthalom és a Zagrebcsanka őszi búza fajták osztályozott vetőmagvait 50:50 tömeg % szerinti arányban összekeverjük, csávázzuk, majd hektáron­ként megemelt, azaz 6,5-7,0 millió csiraszámmal elvetjük. Tavasszal bokrosodás végén, szárbaindulás előtti állapotban hormonális szabályozást befolyásoló levélkezelést alkalmazunk. A GK Öthalommal, amely 80-90 cm-, és a Zag­­rebcsankával, amely 60-70 cm magas, növényma­gasságban kétszintes fajtakeveréket képezünk. A faj­takeverék betegség-ellenállóképességét javítjuk az összetevő fajtákhoz viszonyítva, mivel a GKÖthalom a fuzáriummal és a lisztharmattal szemben jó-, a Zagrebcsanka pedig csak közepes ellenállóképességű. Eltérő növényi típusokból álló fajtakeveréket hozunk létre azáltal, hogy a GK Öthalom ezerszemtömege mintegy 44-46 g, a Zagrebcsankáé pedig 36-39 g. 2. példa Középérésű csoportból: GK Zom bor és a Martonvásári 13 őszi búza fajták osztályozott vetőmagvait 40:60 tömeg % szerinti arányban összekeverjük, csávázzuk, majd hektáron­ként megemelt, azaz 6,5-7,0 millió csiraszámmal elvetjük. Tavasszal bokrosodás végén, szárbaindulás előtti állapotban a hormonális szabályozást befolyá­soló levélkezelést alkalmazzuk. A GK Zombonral, amely 65-70 cm magas, növény­magasságban kétszintes fajtakeveréket képezünk. A faj­takeverék betegségellenállóságát javítjuk az összetevő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom