198814. lajstromszámú szabadalom • Műtrágyaszóró berendezés szabadföldi kisparcellás kísérletek, főleg művelőnyomos kísérleti kultúrák műtrágyázására

1 HU 198814 B 2 A találmány tárgya műtrágyaszóró berende­zés szabadföldi kisparcellás kísérletek, főleg művelónyomos kísérleti kultúrák műtrágyázá­sára, amelynek műtrágyatároló tartálya, en­nek alsó részét lezáró szórószerkezete, e fölé szerelt, járókerék által hajtott boltozódósgát­lója, e felett rögzített tehermentesítő eszkö­ze, továbbá adagolóhengere és járókereke közé iktatott áttételezése van. A fajtanemesítés és az agrotechnikai kutatások egyik alapvető feltétele a szabad­földi kisparcellás kísérletezés. Ezen kísérle­tezés megvalósításához olyan speciális gépek szükségesek, melyek mérete, teljesítménye és munkaműveleti pontosság kielégíti mind a nagyüzemi termesztés gépeivel szemben tá­masztott igényeket, mind a kísérleti munka sajátosságaiból fakadó elvárásokat. A kispar­­cellós kísérleti növénytermesztés egyik kriti­kus technológiai eleme a műtrágyaszórás. A raűtrágyaszórással kapcsolatosan megoldandó feladatok, illetve a végrehajtáshoz szükséges feltételek általánosan ismert, tetszőleges bio­­metriai elrendezésű kisparcellás kísérletek esetén a következők. A kísérleti terület nagyszámú parcellá­ból áll, mely parcellákra eltérő adagú műtrá­gyát kell szórni. A kiszórandó adagok igen széles határok között mozognak (50-1500 kg/ha anyagmennyiség). A szórásnak ponto­san kell igazodnia egy-egy parcella geomet­riai határaihoz, azt túl nem lépheti, illetve attól el nem maradhat. A parcellahossz- és keresztirányú szórós egyenletessége gyakor­latilag egyforma, az azonos dózisú parcellák­ra parcellánként kiadagolt műtrágya mennyi­sége (a szórópontosság reprodukálhatósága) hibahatáron belül kell legyen. A kísérleti parcellák műtrágyázásának ismert gépi megoldásai alapvetően kétfélék. Megfelelő speciális munkagép hiányában vagy egyedi .barkácsolt" eszközöket, pl. átalakí­tott vetőgépeket használnak, vagy mezőgaz­dasági üzemi gépet. Az ismert, átalakított egyedi megoldások, pl. a bernburgi Institut für Getreideforschung, vagy a kotkaniemi Kemira Oy vetőgépátalakitásai, alkalmasak ugyan parcella műtrágyázására, de hosszirá­nyú szórás egyenletességük eléggé változó, a parcellánkénti dózis változtatására nem, vagy csak szűk határok között alkalmasak. Ismert mezőgazdasági üzemi műtrágyszó­­ró gép az RCW-3/a, amely alkalmas műtrá­gyák talajfelszínére történő kiszórására. A gép lényege, hogy műtrágyatároló tartálya, a tartály alsó részébe szerelt, az erőgép telje­­sitményleadó tengelyéről hajtott, végtelení­tett szállítószalagja, a szalag feszességét szabályozó feszitóhengere, a feszítőhengert vezérlő csavarorsója, kézikarral változtatható adagoló rése, továbbá két azonos fordulat­­számú, de ellentétes forgósirányú szórótár­csája van (Mezőgazdasági Gépkatalógus II. Agrotröszt, Bp., 245. o.). A gép előnye a nagy területteljesítmény, hátránya, hogy parcella műtrágyázására alkalmatlan. Ismert mikrogranulátum réses adagoló megoldást ir le Balázs Ferenc és Dimitreje­­vits György .A növényvédelem gépei* c. könyve (Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1979. 54. o.). A megoldás lényege, hogy granulátumtá­roló tartálya, a tartály alsó részére szerelt, talajkeréktól hajtott, csillag alakú adagolóré­se, szabályozó tárcsája és csavarorsója van. Ez a megoldás a fent ismertetett egyedi meg­oldások hátrányain túlmenően keresztirány­ban nem egyenletesen adagolja ki a szemcsés anyagot (műtrágyát), mivel az adagolás egy pontszerű kifolyó nyíláson át történik. Minden ismert műtrágyaszóró berende­zés közös hátránya, hogy egyik esetben sem megoldott a munkagép kísérleti parcellákon való mozgatása. Az ismert gyakorlat és a szakirodalom tanulsága szerint mind ez ideig nem oldották meg a kisparcelás kísérleti nö­vénytermesztés egyik kritikus technológiai elemét képező műtrágyaszórást. A találmány feladata olyan műtrágyaszó­ró berendezés kialakítása, amelynek kereszt- és hosszirányú szórásegyenletessége' közel azonos, szóráspontossága jól reprodukálható, munkaszélessége az adott parcellaszélesség­gel azonos, azaz oldalirányban csak a parcel­la határig szór, parcellánkénti dózis változ­tatására folyamatos haladás közben alkalmas; menetirányban ráfutási idő é3 úthossz nélkül történik a dózis változtatása. A találmány szerinti műtrágyaszóró be­rendezés azon a felismerésen alapul, hogy ha a tárolótartály alsó részét lezáró, tehermen­tesítő eszköz alatt rögzített forgómozgást végző megfelelően elasztikus sima vagy bor­dás felületű adagolóhenger és vele együtt­működő függőleges sima felületű, kemény anyagból képzett síklap között továbbítjuk ill. adagoljuk a műtrágyát, a műtrágyaszem­csék átmeneti beágyazódásának köszönhetően, mely szemcsék az elasztikus henger palástjá­ba beágyazódva egyenletesen mozdulnak el a síklap mentén, a továbbítás il. az adagolás mind kereszt, mind hosszirányban kielégítően egyenletes és jól reprodukálható lesz, továb­bá a szórószerkezet oldalirányban csak a parcella határig fog szórni, a dózis pedig menetirányban az áttétel megváltoztatásával széles határok között folyamatos haladás közben gyakorlatilag ráfutási idő nélkül vál­toztatható. A kitűzött feladatot a bevezetőben emlí­tett műtrágyaszóró berendezésnél úgy oldot­tuk meg a találmány szerint, hogy a szóró­­szerkezet a tartály alsó részét lezáró teher­mentesítő eszköz elasztikus adagolóhengerból és ezzel érintkező és együttműködő, függőle­ges rögzített, sima, kemény anyagból kialakí­tott síklapból áll. Kisebb dózisú adagolás céljából előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél az adagoló­henger sima felülettel van kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom