198803. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomásos kapcsoló

3 HU 198803 B 4 lamosan vezető módon összekötve. A két 1 és 2 érintkezőrésznek egy-egy 4, illetve 5 fó­­érintkezóje és egy-egy 6, illetve 7 ivhúzó érintkezője van. A mozgatható 1 érintkezőrész egy nem ábrázolt, önmagában ismert hajtás által a 3 tengely mentén eltolható, és a 4 főérintkezó és a 6 ivhúzó érintkező között koaxiálisán elrendezett, a 4 főérintkezővel és a 6 ivhúzó érintkezővel mereven összekötött 8 szigetelő fúvókával rendelkezik mely utóbbi 9 fúvóka­­nyilással van ellátva, továbbá egy előnyösen oltógáz tárolására szolgáló, gyűrű alakú 10 nyomótere van. A 10 nyomótér egy a 6 ivhú­zó érintkező és a 8 szigetelő fúvóka belső fala között kialakított 11 gyürűcsatornán és a 9 fúvókanyíláson keresztül összeköthető egy a 9 fúvókanylláshoz képest a gázáramlás irányában fekvő 12 kipufogó térrel. A rögzített 2 érintezörésznek 14 csúbzó­­érintkezője van, amelyet az 5 főérintkezó ko­axiálisán körülvesz, és amely villamosán ve­zető 13 bordák segítségével össze van kötve az 5 fóérintkezóvel, és amelyben a csapsze­­rűen kialakított 7 ívhúzó érintkező a 3 ten­gely irányában elmozdítható módon van meg­vezetve. Az áram átvezetését a 14 csúszó­érintkezőről a 7 ivhúzó érintkezőre 15 érint­kező lemezek teszik lehetővé, a 7 ivhúzé érintkező megvezetését pedig pl. politetraflu­­oretilénból készült 16 és 17 csapágygyűrűk. A 7 ívhúzó érintkezőn egy 18 reteszeló­­elem van rögzítve, továbbá egy 19 tárcsa, amelyre alsó végével egy 20 nyomórugó tá­maszkodik. A 20 nyomórugó fölső vége a 14 csúszóérintkezőre támaszkodik. A 8 szigetelő fúvókában egy a 9 fúvókanyilástól a gáz­áramlás irányában elrendezett 21 kivágás van kialakítva, amelyben egy rugóterhelésű 23 kilincs van elfordítható módon ágyazva. A 23 kilincs a 9 fúvókanylláshoz képest a gáz­áramlás irányában kialakított 22 nyíláson ke­resztül a 12 kipufogó térbe nyúlik és a 18 reteszelőelemmel működik együtt. Egy a 23 kilinccsel együttműködő 24 bütyök van az 5 főérintkező belső felületére erősítve. Kikapcsoláskor az 1 érintkezőrészt egy nem ábrázolt hajtás a 3 tengely mentén föl­felé mozgatja. Előre meghatározott löket meg­tétele után a 4 és 5 főérintkezők elválnak egymástól és a lekapcsolandó áram a 6 és 7 ivhúzó érintkezők által képezett áramúton halad. A 23 kilincs által tartott 7 ivhúzó érintkező eközben mindaddig azonos sebes­séggel követi az 1 érintkezőrészt és közben összenyomja a 20 nyoraórugót, amíg a retesz­ként működő 23 kilincs előre meghatározott helyzet elérésekor a rögzített 24 bütyökkel történő ütközés hatására az óramutató járása irányában elfordul. Ekkor a 18 reteszelőelem és a 7 ivhúzó érintkező, amely utóbbi a 20 nyomórugó folytán egy mechanikai zárómű feszítő részeként is szolgál, szabaddá válik. A most már összenyomott állapotban lévő 20 nyomórugó hatására a 7 ívhúzó érintkező mozgásiránya megfordul (az 1. ábra jobb oldala), és így a két 6 és 7 ivhúzó érintkező hajtása ellentétes irányúvá válik. Annak következtében, hogy a 7 ivhúzó érintkező tehetetlen tömege viszonylag kicsi és a 7 ivhúzó érintkező behatolási mélysége az üreges 6 ivhúzó érintkezőbe megfelelően van megválasztva, még viszonylag gyengére méretezett 20 nyomórugóval is a két 6 ób 7 ivhúzó érintkező szétválásának pillanatában a 7 Ivhúzó érintkező nagy, hozzávetőleg a meghajtási sebességgel egyenlő, de ellentétes irányú sebessége érhető el. így a szétválás pillanatában a két 6 és 7 ívhúzó érintkező kb. a kétszeres meghajtási sebességgel mo­zog egymástól távolodó irányban. Látható, hogy a 23 kilincs, a 24 bütyök, a 18 retesze­lőelem, a 19 tárcsa és a 20 nyomórugó a 7 ívhúzó érintkező számára egy mozgásátalakitó szerkezetet képeznek, amely az 1 érintkező­rész felfelé irányuló kikapcsoló mozgását a 7 ívhúzó érintkező ellentétes, lefelé irányuló mozgásává alakítja át. Az 1 és 2 érintkezőréBzek szétválásakor a 6 és 7 ívhúzó érintkezők között kapcsolási ív keletkezik, amely felhevített szigetelő ol­tógázzal tölti meg a 10 nyomóteret. Miután a 7 ívhúzó érintkező lefelé történő mozgása szabaddá teszi a 9 fúvókanyilást, a 10 nyo­mótérben tárolt szigetelő oltógáz a lekapcsolt áramnak egy nullátmenethez közeledésekor fújja és ezáltal kioltja a kapcsolási ívet. Eközben a nagy szétválási sebesség biztosít­ja, hogy a 6 és 7 ívhúzó érintkezők közötti szigetelési távolság elég nagy legyen ahhoz, hogy a visszatérő feszültséget elbírja. Külö­nösen kapacitiv áramok kapcsolásakor fontos az érintkezők szétválási sebessége, amit a találmány szerint - anélkül, hogy a meghaj­tási energiát nagymértékben meg kellene nö­velni és az érintkező elrendezés oltási geo­metriáját meg kellene változtatni - a techni­ka állásának megfelelő összehasonlítható kap­csolóhoz képest egyszerű módon lényegesen növelni lehet. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknak megfelelő, a találmány szerinti gáznyomásós kapcsolóban az érintkezők megnövelt szétvá­lási sebessége az érintkező elrendezés oltási viselkedésének megváltoztatása nélkül azáltal érhető el, hogy mozgásátalakitó szerkezet­ként kilincses zárómű helyett fogasléces haj­tóművet alkalmazunk. A 2, ábrán a megfelelő alkatrészeket ugyanolyan hivatkozási szá­mokkal jelöltük, mint az 1. ábrán, és az is­mertetésben csak az eltérő részekre térünk ki. A fogasléces hajtóműnek két, a 2 érintke­zőrészen a 3 tengelyre merőleges tengelyek körül forgathatóan csapágyazott 25 és 26 fo­gaskereke, továbbá négy, a 3 tengellyel pár­huzamos 27, 28, 29 és 30 fogasléce van, ame­lyek közül a 27 és 30 fogasléc a 8 szigetelő fúvókénak a gázáramlás irányába eső végé­hez van erősítve és belső oldalukon fogaik­kal a 25, illetve 26 fogaskerék fogaival kap­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom