198782. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet térszín alatt sajtolással épülő vonalas mérnöki műtárgy, különösen csővezeték vasbeton csőelemei közötti kapcsolat létrehozására, valamint a szerkezet kialakítására szolgáló csőelem

3 HU 198782 A 4 mentesen és felfeszithetetlenül, a csöelem külső paléslfelülelével egy síkba eső módon eleve beépítjük a sajtolandó csöelemekbe azok egyik végén, és a sajtolás irányét úgy választjuk meg, hogy ez a kötőgyűrű a cső­rakat mozgásirányát tekintve hátul helyez­kedjék el. További felismerésünk, hogy a csőelemek hátsó végének ilyen kialakítása révén - ahonnan a kötőgyűrű szabadon nyú­lik hátrafelé - a mindenkori csatlakozó hátsó csőelem elülső profilos végén elegendő egyetlen rugalmas tömítőgyűrűt (gumigyűrűt) alkalmazni, és ez az elülső csővég egyszerű­en a kiálló kötőgyűrű alá csúsztatható, ami a szerelést természetesen nagymértékben meg­könnyíti. Ugyanilyen elven alapulva oldható meg a közbenső állomásokat alkotó elemek kapcsolatainak a kialakítása is. E felismerések alapján a kitűzött felada­tot a találmány értelmében olyan szerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek profilos csöelem-végre illeszkedő rugalmas tömítőgyű­rűje, valamint e tömítőgyűrűt és a szomszé­dos csőelemek közötti hézagot takaró kötő­gyűrűje van, és amely szerkezetre az jellem­ző, hogy az egyik csőelemnek a tömítőgyűrűt tartalmazó profilos végrészével ellentétes végrészéhez van a kötőgyűrű oly módon csatlakoztatva, hogy a kötőgyűrű a külső fe­lületével a csőelem külső felületével egy sík­ba - vagy közelítőleg egy síkba - eső módon és hézagmentesen van a csőelemhez annak az anyagéba ágyazott körbenfutó lehorgonyzó­elem segítségével rögzítve; és hogy a kötő­gyűrűnek a csőelemtől kinyúló része van, amely egy másik szomszédos csöelemhez kap­csolódó helyzetében a belső felületével az e másik csöelem profilos végrészén levő tömítő­gyűrűidre fekszik fel. Egy előnyös kiviteli példa szerint a le­horgonyzóelemet lehorgonyzógyűrű alkotja, amely célszerűen a teljes hossza mentén van - például hegesztéssel - a kötőgyűrűhöz rögzítve. Előnyös lehet, ha egy-egy csóelem­­nek több lehorgonyzógyűrűje van. Egy további találmányi ismérvnek meg­felelően a lehorgonyzóelemet - célszerűer állomási csatlakozó csőelem esetében - kőr­­benfutó homloklemez alkotja, amely célszerű­en a csőelem homlokfelületének a teljes, vagy legalábbis a túlnyomó részére kiterjed, és a csőelem anyagába ágyazott, előnyösen a cső­elem hosszirányával párhuzamos lemezbordói: segítségével van a csöelemhez rögzítve. A szerkezet egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kötőgyűrű és/vagy le - horgonyzóelem(ek), főként lehorgonyzógyü­­rű(k) bekötőkarmokkal vannak a csőelem be­tonanyagéban - célszerűen a csöelem vassze­reléséhez - lekötve. Általában a szomszédos csőelemek hom­lokfelületei között nyomáskiegyenlítő elem(ek) van(nak) elhelyezve. Egy további előnyös találmányi ismérv­nek megfelelően a profilos csóvég a homlok- 4 felülettől kiinduló és befelé terjedő, kőr­­benfutó bemélyítéssel, ez utóbbi pedig a tö­mítőgyűrű befogadására szolgáló gyűrű alakú horonnyal rendelkezik. Előnyös lehet az a kiviteli példa is, amely szerint a csórakat közbenső állomási csatlakozásainak a létrehozásához egy cső­elem profilos vége legalább három tömítőgyű­rű elhelyezését lehetővé tevő kapcsolóelem beépítésével van kialakítva, és a tömítőgyű­rűk környezetébe torkolló kenőcsövet vagy -csöveket tartalmaz; és egy másik csőelem profilos végrészével ellentétes végrészéhez célszerűen a sajtoláshoz előirányzott hidrau­likus munkahenger lökethosszának megfelelő hosszúságú szabad kinyúló résszel rendelke­ző, köpenyszerű kötőgyűrű van csatlakoztat­va, amelynek a belső felülete mind a szom­szédos állomási csatlakozó csőelemek egymás­hoz viszonyított nyugalmi helyzetében, mind az egymáshoz viszonyított elmozgatásuk so­rán a töinítógyőrükön felfekszik. Ebben az esetben célszerű, ha a kötőelemnek a csőelem végrészének a homloklaptól befelé terjedő bemélyítésében illeszkedő hüvelyszerű fém­gyűrűje van, amelyre a végei tartományéban kívül - célszerűen cserélhető - véggyűrű, belül pedig határológyűrű van rögzítve, ezek között pedig a tömítőgyűrűk számára kör­benfutó hornyokat alkotó távtartó gyűrűk vannak, alul pedig a témgyűrűhöz annak belső vége tartományában a csöelem beton­anyagába ágyazott lehorgonyzó gyűrű van erősítve. A találmány tárgyát képező csőelemnek vasbeton fala, és tömítőgyűrű felvételére alkalmas profilos végrésze van, és e csóelem­­re az jellemző, hogy a profilos végrészével ellentétes végrészéhez e végrész homloklap­ján túlnyúló kötőgyűrű van oly módon rög­zítve, hogy teljes hosszénak egy részét ki­tevő hosszúságú szakaszával a csöelem be­tonanyagába van ágyazva úgy, hogy a külső felülete a csőelem külső felületével közős, vagy lényegében közös síkban húzódik, és a belső vége hézagmentesen, vagy lényegében hézagmentesen csatlakozik a csőelem beton­anyagához, és hogy a kötőgyűrű alsó felüle­téhez lehorgonyzógyűrű van - célszerűen a teljes hossza mentén például hegesztéssel rögzítve, amely lehorgonyzógyűrű ugyancsak a csöelem betonanyagába van ágyazva. A csöelem egy előnyös kiviteli alakjára az jel­lemző, hogy a lehorgonyzógyűrű a kötőgyű­rűhöz annak a belső vége tartományában van csatlakoztatva. Előnyös lehet, ha a kötőgyűrű a külső végén belül ferde felülettel rendel­kezik, valamint ha a kötőgyűrű és/vagy a lehorgonyzógyűrű a csőelem testéhez bekötő­karmokkal vagy/és más bekötőelemekkel van­nak lekötve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ame­lyek a kapcsolószerkezet előnyős kiviteli pél­dáit tartalmazzák. A rajzokon 5 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 f,0 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom