198775. lajstromszámú szabadalom • Gyujtási eljárás elsősorban heterogén olajtárolók leművelésére

7 HU 198775 A 8 2. példa A 1. példában leírtak szerint. jártunk el azzal a különbséggel, hogy növényi olajként, szójaolajat, használt wnk, amelynek sűrűsége 15 °C-on 0,927 g/cni3, viszkozitása 15 °C-on 69 mPas és 70 °C-on 12 mPas, ennek megfe­lelően a jU2 : Ml hányados értéke 0,175. Eb­ben az esetben is stabil égésfront alakult ki, és az olajtermelés a hatszorosára emelke­dett. 3. példa Az 1. példában leírtak szerint, jártunk el azzal a különbséggel, hogy növényi olaj­ként lenolajat használtunk, amelynek sűrű­sége 15 °C-on 0,938 g/cm3, viszkozitása 15 °C-on 42 mPas és 80 °C-on 8 mPas, ennek megfelelően a m2 : mi hányados értéke 0,190. A katalizátormentes leriolajat 80 °C-ra fel­­fűtve vezettük be. Stabil égésfront alakult ki, és az olajtermelés a hatszoroséra emel­kedett. 4. példa Összehasonlításként megismételtük az 1. példában leirt kísérletet azzal a változtatás­sal, hogy a katalizátorment.es repceolajat is környezeti hőmérsékleten (15 °C) vezettük be. Azt tapasztaltuk, hogy ha a gyújtófejet 12 napon át 22 kW teljesítménnyel (ami közel háromszorosa az 1. példában alkalmazott tel­jesítménynek) üzemeltettük is, gyulladásra utaló gyors hőmérsékletemelkedés nem lépett fel. A négy kísérleti réteg egyikében sem mutatkozott nyomásváltozés. A heterogén tá­rolót tehát nem sikerült begyújtani, és a be­sajtolt levegő csak hűtőhatást fejtett ki. 5. példa Az 1. példában említett Demjén Kelet mező egyik rosszul termelő kútjába, amely­ben az erősen heterogén (K2/K1 =0,15) át­eresztőképességű réteg 263-287 m mélyen helyezkedik el, 3 m3 70 °C-os DK olajat, majd 2,0 m3 70 °C-os repceolajat, ezután 1,2 m3 15 °C-os (környezeti hőmérsékletű) repceolaj és 0,3 m3 Sic.cosol 6201 (kobalt­­-oktoát 6 térfogat %-os toluolos oldata) ke­verékét, végül 2 m3 70 °C-os DK olajat saj­toltunk. Ezután beépítettük 261 m mélységbe a villamos gyújtófejet., amit 19 órán keresztül 220 V-on, 5,6 kW fűtőteljesitménnyel üze­meltettünk levegő besajtolása mellett. A fűtést. 380 V-on folytattuk (fűtőteljesltmény 15,8 kW); a rétegbe áramló levegő hőmérsék-. lete 300 °C-tól kezdve már csak enyhén emelkedett, és az extrapolált görbe szerint 350 °C-on volt várható a stabilizáció. Ez az állapot azonban nem következett be, hanem a hőmérséklet 320 °C elérésekor hirtelen emel­kedni kezdett.. A levegőbesajtolást ekkor 450 m3/óra értékre növeltük és egyidejűleg a fűtést leállítottuk. A hőmérséklet néhány perc alatt elérte az 550 °C-os méréshatárt (ezen a hőfokon a forrasztások leolvadtak és így a hömérsékletemelkedés további regiszt­rálása nem volt, lehetséges). A hirtelen hő­mérsékletemelkedés egyértelműen bizonyítja, hogy a kút begyújtása sikeres volt. A begyújtok útnál mértük a visszafu­­vatott gáz szén-dioxid tartalmát és megálla­pítottuk, hogy ez az érték 1,5%-ról 5,82%-ra nőtt, a szomszédos - másik rétegben per­forált - kútnál ez az érték 1,5%-ról 2,38%-ra emelkedett.. Ez a tény az égés fennmaradását bizonyítja. A begyújtáshoz mindössze 364 800 kJ, a stabilizáláshoz 9 283 000 kJ energia volt szükséges. Az ily módon be­gyújtott rétegben az égés stabilizálódott, és a Lermelőkutak olajtermelése egy hónap után 20-80% emelkedést mutatott. 5 10 15 20 25 30 35 40 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom