198774. lajstromszámú szabadalom • Kettősborítású légpárnás hydrosol fóliaház

1 FUJ 198774 R 2 A találmány kettősboritású fóliaház, amelynek hosszirányú egyenes és keresztirányú íves elemekből álló váza, és kettős fóliaboritása van, és a kettős fóliaboritás közé vizet, szórva bejuttató rendszere van. A kettősboritású vízfüggönyös növény­ház az úgynevezett hydrosol növényház, a velejáró előnyök következtében egyre el­terjedtebben nyer alkalmazást. Ennek lé­nyege, a két fémvázra helyezett kettős fó­liaboritás, ahol a belső fóliaboritás küső fe­lületére a növényház gerince mentén el­helyezkedő csőből vizet porlasztanak. A vizet a talajból nyerik és így a föld geotermikus energiáját lehet a növényház fűtésére fel­használni. Ez és a fokozott szigetelöképesség igen jelentős energiamegtakarítást eredmé­nyez. A fólián lecsorgó vizet, amely a hő­energiáját már leadta összegyűjtik és a ta­lajba visszajuttatják. Ez a kettősboritású fó­liaház tehát energiatakarékosságánál fogva terjedt el nagymértékben. A hydrosol néven elterjedt kettősbori­tású fóliaház mintegy 60%-os energiamegta­karítást eredményez. A kettős fóliaboritás ugyanis mintegy ötszörös hőszigetelést bizto­sít a külső környezet és a növényház belseje között. Igen jól hasznosítja a talaj hőenergi­áját azáltal, hogy a talajból nyert és a ket­tős fólia közé permetezett viz hőenergiájának jelentős részét a belső fóliának és igy a nö­vényház belsejének adja át. A kettős fólia­borítás a napenergia hasznosítását is fokoz­za. Az energiájának egy részét leadott viz visszakerül a talajba és ott újra felveszi a talaj hőmérsékletét és igy újra felhasz­nálásra kerülhet. Ez a fóliaház természetesen lehetővé teszi hulladékenergia hasznosítását is azáltal, hogy valamilyen hűtővizet vagy egyéb fűtési célra már nem elég magas hő­mérsékletű vizet használ fel a fólia közé be­­permetezésre. A felsorolt előnyök következ­tében egyre több helyen alkalmazzák és ter­vezik be ezt a fóliaház típust. Az eddigi kettősboritású fóliaházak azonban bizonyos technikai és gazdaságos­sági hátrányokkal rendelkeztek. Egyrészt, a kettős vázszerkezet jelentős mértékben drá­­gitja a kettős fóliaházat és igy alkalmazását is bizonyos esetekben kérdésessé teszi. A dupla vázra szerelt fóliaház építése hossza­dalmas. Az ismert fóliaház másik jelentős hibája, hogy mindkét fóliapalást, és különösen, hogy a külső közvetlenül a vázszerkezetre van rá­feszítve, állandóan ki van Léve a különböző mechanikai, és a napsugárzás káros hatásai­nak. Köztudott, hogy a vázszerkezet és a fó­lia a szélben külön-külön mozgást végez, de külön mozgási végez a hőmérséklet ingadozá­sakor is, mert a vázszerkezetnek és a fóli­ának más-más a hőtágulási tényezője. A fólia és a vázszerkezet közötti relatív mozgás a fólia állandó dörzsölését okozza. A hőmér­séklet változásából továbbá az származik, hogy a fólia a vázszerkezeten különböző mó­don van az időjárásiéi függően megfeszítve, mert természetesen nincs mód a hőmérsék­lettől függő utánfeszitésre, illetve után­­eresztésre. A szélnyomás pedig azt eredmé­nyezi, hogy a fóliapalást egyik oldala nyomás alá kerül, inig a másik oldalán szívóhatás lép fel. Ugyanakkor maga a vázszerkezet nincs ilyen mértékben kitéve a szél hatásának. A másik káros hatás, ami a fólia és a vázszerkezet kapcsolatából származik, a nap sugárzásától jön léLre. A nap felmelegíti a vázszerkezetűd és a fóliát is, de a vázszer­kezet felmelegedésével a fólián roncsoló ha­tást fejt ki. A fólia szerkezetét az érintkező csikókban rombolja és a fólia előbb-utóbb az érintkezési helyek mentén elszakad. A Lalálmány célja a felsorolt hiányos­ságok kiküszöbölése és egy olyan kettősbori­tású fóliaház lélesítése, amely az ismert kel­­tősborítású fóliaház előnyös tulajdonságait megtartva annak hiányosságait kiküszöböli, tehát viszonylag olcsó, és a külső fóliabo­­ríLást a fóliát kímélő módon támasztja alá, így annak élettartamát megnöveli. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha csupán egyetlen vázszerkezetet alkalmazunk és arra helyezzük el u belső fóliái, míg a külső fóliát a belső fóliára felfekvő légpár­nákra helyezzük. A találmány teliét kettősboritású fólia­ház, amelynek hosszirányú egyenes és ke­resztirányú Íves elemekből álló váza, és ket­tős fóliahorílása van, és a kettős fóliaboritás közé vizet, szórva bejuttató rendszere van. A találmány lényege, hogy egyetlen fémvázra helyezett belső fóliaborilásra a keresztirányú íves vázelemek mentén felfújható légzsákok varinak elhelyezve és ezen légzsákokra van a második, azaz a külső fóliaborítás fektetve, és a légzsákok beállítható nyomású levegő­ellátó egységgel állnak kapcsolatban. A találmány szerinti megoldásnál a külső fóliaboritás tehát nem egy merev fémvázzal érintkezik, hanem egy vele azonos anyagú légzsákkal, és így nem lép fel közöttük a re­latív elmozdulásból származó dörzsölő hatás és ki van küszöbölve a napsugárzás káros hatása is. A fóliasát.or felállítása is lénye­gesen egyszerűbb. A találmány szerinti célszerűen a beál­lítható nyomású levegőellátó egységnek egy légpumpája, előnyösen akváriumpumpája van, amely egy háromágú elosztóidom révén egy­részt a légzsákkal, illetve légzsákokkal, más­részt pedig egy mcrülőcsővel áll kapcsolat­ban, amely egy vízzel töltött, edénybe nyúlik. A merülőcső alja és a vizszint közőLli magas­ság, amely természetesen változtatható, hatá­rozza meg azt az állandó nyomást, amit a légpumpa a légzsákokban fenntart. 5 10 15 20 25 90 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom