198770. lajstromszámú szabadalom • Rúdszerkezet, különösen rácsos tartó
2 HU 198770 B A találmány rúdszerkezetre, különösen rácsostartóra vonatkozik. A magasépítési acélszerkezetek vonatkozásában az utóbbi időben előtérbe került az anyagtakarékosságra való törekvés. Ismere- 5 tesek olyan megoldások, amelyek a szerkezet alakjának célszerű megválasztása révén eredményeznek anyagmegtakaritást még azon az áron is, hogy a szerelés a szokásosnál nagyobb élőmunka-ráfordítást igényel. Ilyen 10 megfontolások alapján jöttek létre és terjedtek el sarokmerev belső csomópontú rudakból álló szerkezetek, valamint ívesen vezetett óveket tartalmazó, statikailag határozatlan szerkezetek. 15 Ezek mellett az anyagtakarékosságot megfelelő geometriai vonalvezetéssel biztosító szerkezetek mellett megjelentek olyan konstrukciók is, amelyekben valamilyen részletképzéssel mesterséges rugalmas deformációt 20 idéznek elő, s ezáltal a használati terhekből származó igénybevételekkel ellentétes értelmű belső erőket keltenek. Ekkor a szerkezetet csak a használati igénybevételek és mesterségesen előidézett igénybevételek különbsé- 25 gére kell méretezni. Célszerűen megválasztott kapcsolattal, s a kapcsolatok ésszerű elhelyezésével jelentős anyagmegtakaritást lehet elérni. Tömör keresztmetszetű tartóknál például 30 ismeretes olyan megoldás, amikor a keretállás gerendáit a keresztmetszetet lezáró homloklemezekkel alakítják ki, s a homloklemezek között a keret összeállítása után mesterséges szögforgést idéznek elő. E szögforgás stati- 35 kailag határozatlan tartókban nyomatékot idéz elő. A nyomaték a szögforgással terhelt ponton hat, de kiterjed általában az egész tartóra, s csökkentheti a használati terhekből származó igénybevételeket. A szőgforgáa 40 előidézésére ékeket vagy húzott csavarokat alkalmaznak. A fenti megoldás hátránya, hogy a véglapok összehúzásával alapvetően csak húzóerőt lehet bevinni a szerkezeti elemekbe, 45 másrészt a rúdelemek végein a szükséges merevség biztosítása érdekében alkalmazandó véglapok számottevő járulékos anyagfelhasználást igényelnek. Ezért a szögforgások bevitelének a módszere rácsos tartószerkeze- 50 teknél - amelyek eleve anyagtakarékosabbak, mint a zárt szelvényű vagy idomacél-tartók - nem javasolható, mert egyrészt - a mindenkori erőjátéktól függően - a rudak egy részébe nyomóerő bevitele kívánatos, másrészt 55 a véglapok a mesterséges nyomaték által megtakarítható anyagmennyiséget csökkentenék, esetleg felemésztenék. A3 114 719. számú NSZK szabadalmi leírásból olyan megoldás ismerhető meg, amely- 60 nek segítségével rácsostartó szerkezetekben nagyszilárdságú feszitőhuzal alkalmazható. A feszltőhuzalt menetes, csavarfejjel rendelkező hüvelyben horgonyozzák le, és a csavarfejet olyan külső hüvelyre támasztják, amely a 65 1 rócsostartó- ferde rúdjainak a találkozásánál levő csomóponthoz van hégesztve. A csavarfej felett í'ögzitóanya van. Az alsó öv közbülső csomópontjainál a menetes hüvely a csavarfejen túlnyúlik, s egy következő külső hüvely közvetítésével fogja meg a csatlakozó feszitőhuzal menetes hüvelyét. A feszítőhuzalt vékonyfalú csőköpennyel veszik körül, amelyet korrózióvédő műanyaggal öntenek ki. Az ismertetett megoldás bebetonozott feszített. alsó öv kialakításához is használható. Az alsó öv csomópontjain az erő fokozatos felvétele közbülső csomóponti megoldással lehetséges; a csomópont állitgatásával lehet követni a feszített huzal megnyúlását. A fent részletezett megoldással valamely rácsostartó felső vagy alsó övébe csak húzóerőt lehet bevinni. Ez a konstrukció a teljes tartószerkezet erőjátékának a befolyásolására csak korlátozottan alkalmas. A 2 711 403. számú NSZK szabadalmi leírás tárgya előregyártóit rácsostartó-elemekból álló födémszerkezet, amelyet a helyszínen menetes kapcsolóhüvelybe hajtott csavarok segítségével állítanak össze. A csavarhüvely a helyszíni szerelésből adódó méretpontatlanságok kiküszöbölésére szolgál, a szerkezet erőjátékának a szabályozására nem alkalmas. A csavarokkal csak húzott kapcsolatok létesíthetők, és csak az években; nyomás bevitelére nincs lehetőség. A ferde rácsrudakba egyáltalán nem vihetők be erők, így ez a megoldás sem alkalmas a teljes rácsostartó-szerkezet erőjátékának lényeges befolyásolására. A találmány feladata, hogy olyan rúdszerkezetet, különösen csuklós rácsostartó-szerkezetet. szolgáltasson, amelyeknek rúdelemeibe véglapok alkalmazása és szögforgás bevitele nélkül mesterséges belső erők kelthetók, amelyek a használati terhekből származó igénybevételekkel ellentétes értelműek, és így a lehető legnagyobb mértékű anyagmegtakaritás válik lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben közvetlenül a rúdszerkezel rúdjaiban idézzük elő a mesterséges elmozdulást, a bevitt erő - a használati terhekből származó igénybevételhez hasonlóan - központos lehet, másrészt megfelelő szerkezet beépítésével ugyanarra a rúdra tetszés szerint fejthető ki húzó- vagy nyomóerő a rúd megrövidítésével vagy meghoszszabbításával. E felismerés alapján a kitűzött feladatot u találmány értelmében olyan rúdszerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek legalább egy rúdjába e rúd hosszúságának a megváltoztatására, és ezáltal a hasznos terhelésből származó igénybevételek csökkentését előidéző rúderók keltésére szolgáló szerkezet van beiktatva, és amely rúdszerkezetre az jellemző, hogy a rúd hosszúságának megváltoztatására szolgáló szerkezetet a rúd hosszának mind a megnövelését, mind a csökkentését, 3
