198767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vázas magasépítmények vázának összeszerelésére és sablonállványzat az eljárás megvalósítására
3 HU 198767 B 4 a 17 vázoszlopok 18 talpait felvevő hüvelyekből vagy az üreges 17 vázoszlopok belsejébe alulról behatoló, illeszkedő tüskékből. A kész 1 cellaelemek későbbi levételének megkönnyítésére az 1. és 2. ábrán vázolt kiviteli alaknál a kiemelkedő részeket, mint a hüvelyek vagy tüskék, kiküszöböltük és csupán a 17 vázoszlopok egy-egy 18 talpának alaprajzát követő 19 alátéttárcsákat irányoztuk elő, amelyeken a mindenkori 18 talp 20 szorilóeszközök segítségével egyszerűen oldható, és a kész váz a 7. ábrán feltüntetett módon eltávolítható. Az 1. és 2. ábrákon látható, a 17 vázoszlopok felállítására sablonként szolgáló 2 sablonállványzat elkészítése után a 17 vázoszlopokat a 3. ábrán látható módon felállítjuk a 4 tartókon és 5 kereszttartókon levő 19 alátéttárcsákra és azokat a 18 talpaiknál a 20 szoritóeszközök segítségével rászorítva rögzítjük. Minden 17 vázoszlop a felső jászén két oldalsó, egymással 120“-os szöget bezáró 21 összekötöszárnnyal van ellátva. Amint azt az 5. ábra is mutatja, a 17 vázoszlopoknak ezenkívül egy további, a 10 rúd felé mutató 22 összekötöszárnyuk is van, amely a két 21 összekötőszárny szögfelezőjében húzódik. A 21, 22 összekötőszórnyak alsó széle csak egy kevéssel húzódik a 11 támasztószárnyak felső szélének síkja felett. Ennek okái’a a 6. ábj'a későbbi ismertetése során visszatérünk. Az esetben, ha a 2 sablonnllványzatoL különböző magasságú 17 vázoszlopokból épített 1 cellaelemekhez kívánjuk alkalmazni, a 10 rúd kialakítható teleszkóposán kitolható és különböző magasságokban rögzíthető módon. Például úgy, ha a 10 rúd alsó része 23 gallérban végződik és ebből az alsó részből egy 11 támasztószárnyakkal ellátott 10a felső í’údszakasz kitolható, illetve a hosszában végigfutó furatsorba dugható csapok segítségével rögzíthető. A 21, 22 összekötöszárnyak mereven a 17 vázoszlopokhoz vannak hegesztve és 24 furatokkal vannak ellátva, csavarok vagy szegecsek átdugására. Amennyiben a hatszögletű 1 cellaelem valamennyi 17 vázoszlopa a 3. és 5. ábrán látható módon a 16 tájolószervek által megadott helyen felállításra került, a födémtartók közül a 21 összekötőszárnyakon először csak a kerület mentén húzódó 25 kerettartókat kell a 24 fui’atokon keresztüldugott csavarok vagy szegecsek segítségével i-ögziteni. Elvben az is lehetséges lenne, hogy először a 22 összekötőszárnyakon í'ögzítjük az ugyancsak födémtartóként szolgáló 27 radiális tartókat a 6. ábrának megfelelő módon, azonban mégis célszerűbbnek bizonyult, hogy a szerelést a 25 kerettartókkal kezdjük. Amint az az 5. ábrából látható, a 8 szerelöemelvény elemei olyan hosszúak, hogy a 13 védőkorlát és a 25 kerettartók között elegendő hely maiad ahhoz, hogy az utóbbiak szerelésénél mindkét oldalról hozzáférjünk az összekötő helyekhez. 4 Miután a 17 vázoszlopokat a 25 kerettartók révén egymással összekötöttük, a 11 lámaszlószái-ny által képzett támasztófelület felső oldalára egy hatszögletű ósszekötölapot, úgynevezett, alsó 26 csillagot helyezünk fel, amint az a 4. és 6. ábrán látható. Ekkor a Lámasztószái-nyak tájolószervként szolgálhatnak és az alsó 26 csillag mélyedéseivel és/vagy kiugrásaival együtt segitséget nyújtanak azok helyes beállításához. Az alsó 26 csillag hasonlóan, mint a 21, 22 összekötószáj’nyak, a későbbiekben még ismertetett módon furatokkal vannak ellátva, amelyek csavarok vagy szegecsek átdugására szolgálnak. Az alsó 26 csillag tájolószerveként adott esetben a 14 Lámasztószárny helyett más szerkezetek is alkalmazhatók, mint például egy csillagot felvevő, vele azonos alaprajzú lap, enyhén felhajtott peremekkel vagy a csillag kontúrjait felvevő Lájolócsapok. Ezután párosával ráfektetjük a 27 radiális tarlókat egyik végükkel az alsó 26 csillagra, így ezeket a 10 rúd alátámasztja, mig másik végüket csavarokkal vagy szegecsekkel a 22 összekötőszái’nyon rögzítjük. Amint az a 6. áhrán látható, a 27 radiális tartók végeiken összetartó módon le vannak rézselve, hogy szei-elésüket megkönnyítsük. A feni elmondottakból adódik a 22 öszszekötőszárnyak alsó élei síkjának viszonya a 11 támasztószárny felső éléhez. Ennek a két síknak éppen akkora a magasságkülönbsége, hogy az alsó 26 csillag közötte elhelyezkedhessen, amint az a 4 ábrán látható. Amint az összes 27 radiális tartó a 17 vázoszlopok hozzátartozó 22 összekötőszál— nyaihoz hozzá van rögzítve, ezekre egy felső 26 csillagot fektetünk rá oly módon, hogy a rajta kialakilott 29 furatok a 27 radiális tarlók és az alsó 26 csillag végein levő hasonló furatokkal egybeessenek, hogy ezen részek valamennyien egymással csavarokkal vagy szegecsekkel összeköthetek legyenek. A csavaros összekötés esetén ezután valamennyi csáváid. még egyszer meghúzzuk és a szerelés ezzel befejeződött. Ezután az előszerelt 1 cellaelemet a 7. ábrának megfelelően egy 30 dai'u segítségével (amely gondoskodik a 25 kei'etlarlók és a 27 radiális tartók szerelés közbeni felemeléséről is) és egy háromkarú 31 emelőállvánnyal felemeljük, és a vázas magasépíünény vázához hozzákapcsoljuk. Az 1 cellaelem helyzetét ott egyrészt az alapzatba beei-esztetl csavarok, másrészt a már elhelyezett 1 cellaelemek helyzete pontosan előírja, úgy hogy a tulajdonképpeni szerelési folyamat csupán a cellaelem lehelyezését jelenti. A talp- és fejlapokat egymással összecsavarozzuk és a szerelési folyamat ezzel lezárult. Mivel ez a szei-elési folyamai az épület nagyságétól függően 10— Lói néhány 100 alkalomig azonos módon ismétlődik, magétól értedödöen a találmány szerinti eljárással .és az ennek során alkalmazott sablonállványzattal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
