198753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított apríték előállítására

3 HU 198733 B 4 alább egy töredék részét energíavezetéssel külső hőforrásról 40 °C feletti fermentációs hőmérsékletre melegítjük. Nagyobb berendezéseknél lehetséges, két vagy több egymás melletti és egymás fe­letti fermentációs teret alkalmazni, és a fer­mentációt ezekben időben eltolva végezni, amikor is az egyik térben keletkező felesle­ges fermentációs hőt a másik fermentációs térben a fermentáció megindításához felhasz­náljuk. A fermentációs térnek mér említett szi­getelése mellett az anyagoszlopban a hőmér­séklet egyenletesebbé tehető, ha a szárítás közben a fermentációs hő egy részét hordozó közeg révén az anyagoszlop belsejéből az anyagoszlop faltartományához vezetjük. Hor­dozó közegként vízgőz gázkeverék használ­ható fel, vagy folyékony közeg mefeleló hő­cserélő segítségével, amely részben az anyagoszlop magjában részben pedig annak széltartoményában van elhelyezve. A nagyon zöld massza tartalmú anyag keveréknél vagy gyors fermentáció esetén az apriték elszene­­sedésének megakadályozáséra az anyagoszlop hőmérsékletét folytonosan ellenőrizzük, és annak a 85 °C fölé történő melegedését hű­téssel megakadályozzuk. Hűtésre külső hő­cserélőket alkalmazhatunk, míg a feles hőt melegvíz készítésre fűtési célra vagy egy másik fermentációs tér fűtésére használhat­juk fel. Egy anyagoszlop egy szárítási folya­mat akkor fejeződik be, ha előre megadott ideig a szárítási hőmérsékletet betartottuk. Ezután az anyagoszlopot külső hőcserélő se­gítségével gyorsan lehűtjük. A találmányt részletesen foganatosítási példa kapcsán ismertetjük. 1. példa Október elején nyírfa kerül kivágásra. A hulladékot már mint az ágakat a rőzsével és az azon lévő lombozattal együtt az aprító­gépbe juttatjuk, és 2-35 mm-ig terjedő nagyságú szeletekre aprítjuk. Azután felülről légtőmören záró acélajtón keresztül járható felvevő térbe juttatjuk. Ennek négyzetes alapterülete van, 5,6 m-es oldalhossza, mig 4,3 m magassága és a közepén a betöltő nyí­lás 1,6 m oldalszélességű négyzet. A lehulló szeleteket a fenéken elosztjuk, és elosztásnál taposással tömőritjük. A fa kitermelés befeje­zése után megfelelően végzett aprítást kőve­tően az emlitett tér november elejére mind­egy 120 ni3 anyagoszlop van. A zöld rész mindegy 10 sűly% tesz ki, é6 az együttes nedvességtartalma 60 sűly%. Az acélajtó zár­va van, és az anyagoszlop közepén egy akna van átfúrt lécekből. A relatív alacsony külső hőmérsékletnél a betöltő nyílásnál az elvezető akna felett vízgőz keletkezik. A tér fedelén keletkező kondez vizet fólia segítségével fel­fogjuk és levezetjük. Az anyagoszlop melege- 4 dése mindegy 80 °C. Ez a felmelegedés az anyagoszlop kész állapotéban az első két hétben volt a legerősebb. Hat héttel az utol­só unyug bejuttatása után az acélajtót kinyi­tottuk, és az ajtón keresztül kivehető apri­ték már lehűlt volt. Nedvességtartalma 16-20 súly% között volt. Az aprítéknak semmiféle szaga nem volt, és se gombásodás se egyéb kórokozó nem volt található. Az apriték elszí­neződése a gyenge sárgától a barnáig volt megállapítható, ami a lejátszódott fermentáció következménye. Az apriték egy része minden további nélkül eltüzelhető, míg a másik része is értékesíthető. Hasonló eljárás szerint kisebb terekben égerfából készült apritékot helyezünk el, amelynek 10% zöld része van. A tér hőszige­telt fenékkel és falakkal rendelkezik. Itt a szárítási folyamat 6 hét után fejeződik be. Kísérletképpen keverékeket állítottunk elő, lombos fából és zöld aprilékból, valamint tű­levelű fahulladék aprítékából, amelyből a tű részt eltávolítottak. Ezekhez még füveket kevertünk, hogy 10 sú)y% zöld masszát ér­jünk el. A zöld massza fermentációja révén itt is elegendő hőt nyertünk, aminek követ­keztében a szárítási folyamat lezárult. A találmány szerinti eljárás foganatosí­tására szolgáló berendezést a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a berendezés sematikus hossz­­metszetét szemlélteti, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés sematikus felülnézete. Az 1. ébrén látható berendezés henge­res vagy prizmaalakú 1 felvevő térrel ren­delkezik, amelyet 2 fal, 3 fenék és 4 fedél határol. Ezek betonból, adott esetben korró­ziónak ellenálló felülettel ellátott betonból vagy fém vagy műanyag konstrukciójú ré­szekből állnak. A 4 fedél egy vagy több kü­­lön-külön fedéllel lezárható és nem ábrázolt töltőnyilással rendelkezik. A 2 falak egyikén szintén nem ábrázolt ürítőajtó lehet kialakít­va. A 2 fai 3 fenék és a 4 fedél a kiviteli példánál hőszigetelő 5, 6, 7 bélésekkel van­nak ellátva. Fém vagy műanyag konstrukció esetén a hőszigetelés a külső oldalon is elhe­lyezhető. Az 1 felvevő tér közepén perforált anyagból például 8 fémrácsból 9 elvezető ak­na van kialakítva, amelyben 10 csó helyezke­dik el. Korrózió ellenálló anyagból készített 11 közfenék és 12 köpeny révén, a 6 padló bélés és a 11 közfenékre felfekvó anyagosz­lop között, valamint az 5 falbélés és az anyagoszlop külső fala között 13, 14 átvezető rés alakul ki. A kiviteli példánál a 11 közfe­nék és 12 köpeny 15 távtartók révén meg van támasztva. Lehetséges a 3 fenéken elve­zető csöveket vagy aknákat kialakítani, és azokat 9 elvezető aknaként meghosszabitani, és ezen aknákat a 2 fal mentén végig vezet­ni, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom