198749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás falfelületek gombásodásának megszüntetésére és gombásodás elleni védelmére

1 HU 198749 B 2 A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amelynek alkalmazásával épületek falfelületein a gombásodás kialakulása megelőzhető, vala­mint a már kialakult gombásodás megszüntet­hető és a gombamentes állapot hosszabb ide­ig fenntartható. Ismeretes az, hogy az építmények falfe­lületein jelentkező gombásodások komoly problémát jelentenek. A falfelületeken színes foltokat képező gombák lakóhelyiségekben nemcsak küllemi károsodást okoznak, hanem sok esetben erős, átható, kellemetlen szaguk miatt a lakók köz­érzetét is rontják. Bizonyos gombafélék hu­mán-egészségügyi problémát is jelentenek és a higiénés szempontok figyelembevétele miatt is fontos a védekezés és a gombásodások ki­alakulásának megelőzése, illetve a már kiala­kult fertözöttség megszüntetése. Á levegöárammal a felületekre kerülő gombaelemek (hifadarabok, spórák) csak ned­vesség jelenlétében képesek csírázni. A szükséges nedvességet folyadék formájában a nedves felület vagy a levegő páratartalma biztosítja. A gombásodási folyamat során először az alacsonyabb nedvességtartalmat és minimális tápanyagot igénylő gombafélék (mint például Alternaria, Cladosporium, Pullularia) kezde­nek tenyészni. Telepképzésükkel növelik a felület nedvességtartalmát és elősegítik más gombák megtelepedését (mint pl. Aspergillus, Aureobasidenni, Caolida, Penicillium, Scopula­­riopsis, Torula). A szakirodalomban számos gombaölőszert alkalmaznak, ezek túlnyomó többsége a nö­vényvédelemben használatos. Falgombásodás megszüntetésére korábban legáltalánosabban a higany és arzén vegyüleleket, majd később a penta-klór-fenol (PCP) típusú fungicideket használták. Ezeknek a szereknek az alkalma­zása őkotoxikológiai szempontok miatt nem le­hetséges. Ismertek olyan készítmények, amelyek az épületekben előforduló penészgombákkal szemben is hatékonyak. Az 1 542 946 NSZK szabadalmi leírásban szerves ónvegyületeket, pl. poli-(tripropil­­-ón-akrilátot) alkalmaznak oldószeres közeg­ben antifouling bevonatként, A 2 615 662 NSZK szabadalmi leírásban vizes ragasztók és festékanyagok védelmére 2,2-bisz-(roetilamino-karbonil)-difenil-diszul­­fid vegyületet javasolnak. A 2 129 524 NSZK szabadalmi leírás és a 2 128 70 NSZK szabadalmi leírás fenil-hidra­­zono-imidazolint alkalmazza gombák elleni ha­tékony Bzerként. A felsorolt szabadalmi leírások a védő­hatást rendszerint egy vegyületcsoportba tartozó hatóanyagra alapozzák, és így a ha­tóanyag kioldódási sebessége határozza meg a bevonat élettartamát. Az épületek felületein kialakult gomba­flórát, illetve a gombásodás sebességét töb­bek között befolyásolja a fal felületképző kö­tőanyag fajtája, illetve annak kémiai felépíté­se. A leggyakrabban használt falfestékek közül az enyves festékek hajlamosak a gom­básodásra, mivel kötőanyaguk tápanyagforrá­sul szolgál bizonyos gombák számára. A mészfestést régóta használják úgyne­vezett .fertőtlenítő' festésként, de gomba­gátló hatékonysága rövid élettartamú. A mészfestés csak addig akadályozza meg a gombák megtelepedését, mig erősen lúgos kémhatású, és a karbonizáció befejeztével már hatástalan. Az olaj és olaj-al kid gyanta alapú falfes­tékekből kialakított bevonatok sem alkalma­sak gonibugátlásra, mivel a növényi olajokból kialakított kötőanyagok a gombaképződés tápanyagforrásául szolgálhatnak. Az emulziós falfestékek is általában tar­talmaznak a gomba tápanyagául szolgáló kom­ponenseket, így ha a gombaképződés életfel­tételei biztosítottak, hajlamosak gombásodás­ra. A kötőanyagtipus kiválasztása igy lénye­ges, mivel a diszperziók közül egyesek haj­lamosak, mások kevésbé érzékenyek a gom­bafertőzésre. A papírtapétákon is megjelennek gyak­ran bizonyos gombák, mint például a cellu­lózt bontó Fusarium, Chaetomium, Trichoder­­ma fajok. A gombásodás mértékét csak fokoz­za a gombák tápanyagforrásául szolgáló cel­lulóz-alapú tapétaragasztók alkalmazása. A felületi gombásodások megelőzéséhez, illetve megszüntetéséhez alapvetően a ned­vesség jelenlétét kell kiküszöbölni. Ez sok esetben az építményeknél csak komoly gazdasági vonzattal járó utólagos épületfelújitással, épületkorszerűsitéssel (mint például hőszigetelés, épületgépészeti munkák, szellőzés, füLés, stb.) vagy egyálta­lán nem oldható meg. Ezekben az eseLekben egyetlen lehetsé­ges preventív megoldás a biocid tartalmú gombagátló festékek, vagy bevonatok (bevo­natrendszerek) alkalmazásával érhető el. Mivel az elkövetkezendő időszakban az alkalmazandó építési módokból eredően az építmények falainak felületképzési módja to­vábbra is a festéssel való bevonatkialakitás (ill. tapétázás) lesz, ezért rendkívül fontos feladat a megfelelő biostabilitású bevonatok k i dolgozása. A tecnika jelenlegi állása szerint a bio­stabil védőrendszerekkel szemben az alábbi igényeket támasztják:- tartósan, legalább egy festési ciklusidó tartamig biztosítson gombamentességet,- az alkalmazott szerek környezetkímélők le­gyenek,- egyaránt alkalmas legyen a gombásodás megelőzésére, illetve a kialakult fertőzés megszüntetésére. A találmány célkitűzése olyan környe­zetkímélő, széles spektrumú, tartós védelmet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom