198741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás citorodin S származékok, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 HU 198741 B 8 docsoportot tartalmazó immunoglobulin szár­mazékot kapjuk. (III) általános képletű maleimid-szárma­­zékként előnyösen N-if-maleimido-butiril-oxi­­-szukcinimidet, stb. használunk. A (III) általános képletű maleiinidszárma­­zék amidkötést képez az immunoglobulin ami­­nocsoportjaival nukleofil szubsztitúciós re­akcióban, így (V) általános képletű, maleimi­­docsoportot tartalmazó immunoglobulin képző­dik, és melléktermékként N-hidroxi-szukcin­­imid. A (III) általános képletű maleimidszár­­mazék mennyiségétől függően a maleimidcso­­portot immunoglobulin molekulánként 1-20, előnyösen 5-20 arányban visszük be. A be­vezetés azonban nem eredményezi az immu­noglobulin antitest-aktivitásának elvesztését. A találmány szerinti immunoglobulin komplexet úgy állítjuk elő, hogy a maleimido­­csoportokat tartalmazó, (V) általános képletű immunoglobulin-származékot a tiolcsoportot tartalmazó citorodin S származékkal reagál­­tatjuk. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a tiolcsoportokat tartalmazó citorodin S szár­mazék vízzel elegyedő szerves oldószerrel (például metanollal, etanollal, dimetil-for­­mamiddal, stb.) készült oldatát 7,5 pH érték­nél a maleimidocsoportokat tartalmazó immu­noglobulin 7,5 pH-jú pufferrel (ugyanazzal, mint amelyet az immunoglobulin oldására használunk) készült oldatéval keverjük. A citorodin S származék, amelyben X je­lentése -NH-R3-COOH, alkalmas kondenzáló­szer jelenlétében proteinek vagy más vegyü­­letek aminocsoportjaival peptidkötésre képes. A peptidkötés a karboxilcsoport aktív észtere és a protein vagy más vegyület aminocso­­portja között, kondenzélószer alkalmazása mellett nukleofil reakcióban alakul ki. Ennek megfelelően komplexet úgy ké­pezhetünk, hogy peptidkötést alakítunk ki a citorodin S származék bevezetett karboxil­­csoportja és az immunoglobulinban eredetileg jelenlevő (oldallénc például lizinmaradék) aminocsoport között. A citorodin S származékokat, amelyek­ben X jelentése -NH-R^COOH, aktív észterré alakítjuk egy kondenzélószerrel, igy komplex képzéséhez alkalmazzuk. E célból az olyan citorodin S származékot, ahol X jelentése az (I) általános képletben -NH-R^COOH, karbo­­diimiddel reagéltatjuk. Karbodiimidként előnyösen diciklohexil­­-karbodiimidet, l,3-dimetil-amino-propil-3- -etil-karbodiimid-hidrokloridot, dietil-kar­­bodiimidet, difenil-karbodiimidet, dibenzil­­karbodiimidet, ciánamidot, stb. használunk. A reakciót úgy végezzük, hogy a citorodin S származékot karbodiimiddel reagéltatjuk egy vízzel elegyedő szerves oldószerben (például metanolban, etanolban, dimetil-formamidban, stb.) vagy egy 7,5 pH-jú pufferben (ugyan­abban, mint amelyet az immunoglobulin oldá­sára használunk), szobahőmérsékleten egy óra hosszat, majd a reakcióelegyet az immu­noglobulin 7,5 pH-jú vizes oldatához adjuk. A citorodin S származék mennyiségétől függően a citorodin S származékot immunog­lobulin molekulánként 1-20, előnyösen 5-20 arányban kapcsoljuk. A kapcsolás azonban nem eredményezi a globulin antitest-aktivi­tásának elvesztését. A citorodin S és az immunoglobulin kö­tési aránya a komplexben 1-15:1, azaz 1-15 molekula citorodin S kapcsolódik 1 molekula immunoglobulinhoz. Az ilyen magas arányban alkalmazott rákellenes komponens eredményezi a nagy rákellenes aktivitás előállítását. A találmány szerinti citorodin S szárma­zék klinikai dózisa az alkalmazás módjától függ, általában felnőtt esetén napi 1-20 mg citorodin S. A találmány szerinti gyógyszerkészítmé­nyek intravénásán, intraperitoneélisan vagy rektélisan alkalmazhatók. Intravénás alkal­mazás esetén a szokásos intravénás injekciók mellett az intravénás cseppek is alkalmazha­tók. Az (I) általános képletű citorodin S származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek a szokásos módon, szokásos hordozó- és adalékanyagok alkalmazásával készíthetők. Az injektálható készítmény lehet például injekciós célra szánt por alakú készítmény. Ezt úgy készíthetjük, hogy egy vagy több alkalmas segédanyagot, például mannitot, szacharózt, laktózt, maltózt, glükózt, vagy fruktózt adunk az (I) általános képletű cito­rodin S származékhoz, az elegyet feloldjuk vízben, és az oldatot flakonokba vagy ampul­lákba töltjük, majd liofilizáljuk, és lezárjuk. A rektális készítményt liofilizált alapból, például szemiszintetikus alapból készíthetjük, amelyet úgy állítunk elő, hogy kakaóvajat vagy zsirsav-triglicerideket zsírsav-monogli­­ceriddel vagy zsírsav-digliceriddel keverünk különböző arányban, vagy készíthetjük hid­rofil alapból, például polietilén-glikolból vagy glicerozselatinból úgy, hogy az elegyet fel­melegítve megolvasztjuk, homogén keveréket képezünk, és olvadt formájú készítményt ál­lítunk elő. A találmány szerinti eljárást a követ­kező példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül. 1. példa 2 ml metanolban feloldottunk 10 mg ci­torodin S-t. Az oldathoz hozzáadtuk 5,8 mg ammóniuin-acetát 10 mg/ml-es metanolos olda­tát, amely megfelel a citorodin S 10 mól­­egyenértékének, továbbá 1,4 mg nátrium-cia­­no-bór-hidrid 10 mg/ml-es metanolos oldatát, amely megfelel 3 rnólegyenértéknek. Az ele­gyet 25 °C-on 4 óra hosszat reagáltattuk. A 5 10 15 2:0 25 30 35 40 45 50 55 f>0 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom