198740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoglükozid-szteroidok és hatóanyagként ezen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 198740 B 2 A disszociációs állandót (Kp értéket) a jelzet­len aminoglükozid-szteroidok azon koncentrá­ciójából számítjuk ki, amely 50%-kal gátolja a *H-oabain kötődést egyensúlyi helyzetben, Erdmann és munkatársai [Schmiedeberg^s Arch. Pharmacol. 283, 335 (1973)] módszere szerint. Az (I) általános képletű vegyületek a fenti vizsgálatban hatásosak, Kq értékük 10’9 és 10'6 közötti. c) (Na— — K—VATP-áz által médiáit Na±-ki­­áramlás gátlása emberi vörösvértestekben A vizsgálatot Garay és munkatársai [Biochem. Pharmacol. 33, 2013 — 2020 (1984)0] módszere szerint végezzük. A vörösvértesteket 20-25%-os hematokrit­­értékben 74 mmól/1 MgCl2-ot, 2 mmól/1 KCl-ot, 84 mmól/1 szacharózt, 10 mmól/1 MOPS/Trís­­puffert (pH 7,4 37°C-on) és 10 mmól/1 glukózt tartalmazó elegyben szuszpendáljuk. A vörösvértest-szuszpenziót hidegen Mg2 + - -szacharóz-K+ közeget és növekvő koncentrá­cióban ouabaint, és állandó koncentrációban aminoglükozid-szterodiot tartalmazó elegyben szuszpendáljuk. A vörösvértest-szuszpenziót hidegen Mg2+­­szacharóz-K + közeget és növekvő koncentráció­ban ouabaint, és állandó koncentrációban ami­­noglükozid-szteroidot tartalmazó csövekbe mér­jük. A csöveket 37 °C-on inkubáljuk, és különbö­ző időpontokban (0., 10., 20., 30. percben) ali­­kvotokat veszünk a szuszpenzióból és hidegen centrifugáljuk. A felülúszóban atomabszorpciós módszerrel mérjük a külső Na+-koncentrációt. Elvégezzük az ouabain-függő Na+-kiáramlás gátlásának kinetikai analízisét a különböző ami­­noglükozid-szteroid-koncentrációk függvényé­ben, és minden egyes vegyület esetén kiszámítjuk az IC<o-értéket. A fenti vizsgálat szerint az (I) általános képle­tű vegyületek 10'9 és 10"6 mól/1 közötti koncent­ráció-tartományban hatásosak. (I) általános képletű aminoglükozid-szteroi­dok vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata in vivo A szisztolés vérnyomás indirekt meghatározá­sát csoportonként négy spontán hipertenzív, 8- — 10 hetes patkányon (SHR, Kyoto, szállítja: Charles River, Olaszország) végezzük. Az állatokat 36 “C-os környezetben tartjuk 10- —15 percen keresztül és feljegyezzük a pulzus­­-nyomást, majd mérjük a szisztolés vérnyomást és a szívverést, közvetett farok-mandzsetta-mód­­szerrel, W+W BP rekordert (Model 8005) al­kalmazva. A vizsgálandó vegyületeket orálisan adagoljuk 5%-os gumiarábikum-oldatban szusz-Kndálva, naponta egy alkalommal, négy egymást vető napon keresztül, és a méréseket a kezelés előtt, és a kezelés után 1, illetve 5 órával végez­zük, a kezelés első és negyedik napján. A kont­roll állatok csak hordozóanyagot kapnak (0,2 ml/100 g testtömeg). A vizsgálandó vegyület ha­tását a szisztolés vérnyomásra a kezelés előtti és utáni értékek különbségéből számítjuk ki. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények szilárd készítmények — például tabletták, kapszulák és porok — vagy cseppfolyós készítmények — például elixírek, szirupok és szuszpenziók — lehetnek, orális al­kalmazás esetén. Az (I) általános képletű ható­anyagokból injekciókat vagy kúpokat is készíthe­tünk. A hordozóanyag vagy hígítóanyag a találmány szerint előállított készítményekben például por­szerű szilárd anyag, például laktóz, szacharóz, dextróz, mannit, szorbit, cellulóz és glicin, vagy egyéb hasonló anyag lehet. A készítmények ezenkívül tartalmazhatnak csúsztatóanyagot, kötőanyagot vagy dezintegrá­­iószert is. Csúsztatóanyagként például szilícium­­dioxidot, talkumot, magnézium-sztearátot és po­­lietilénglikolt használhatunk. A kötőanyag pél­dául keményítő, tragantgyanta, zselatin, metil­­cellulóz és polí(vinil-pirrolidon) lehet. Dezin­­tegrálószerként megfelel például a keményítő és az agar stb. A találmányt közelebbről — a korlátozás szándéka nélkül az alábbi példák segítségével kí­vánjuk ismertetni. 1. példa 3-f(3-Amino-dezoxi-ff-D-glükopiranozil)­­-oxil-14.21-epoxi-21-hidroxi-(3/t.5/?.14g.20S.- 21R)-24-nor-kolánsav előállítása 374 mg 3-21-hidroxi-14,21-epoxi-(3/?,5/?,14/J,- 20S,21R)-24-nor-kolánsav-laktont 80 ml metil­­én-kloridban oldunk és az oldathoz 0 #C-on, ke­verés közben, 4 g 4 A molekulaszűrő jelenlété­ben 928 mg 3-dezoxi-2,4,6-tri(0-acetil)-3-(triflu­­or-ace tamido)-a -D-glükopiranozil-bromid 20 ml metilén-kloriddal készült oldatát, és 514 mg ezüst-trifluor-metánszulfonát 20 ml dietil-éter­­rel készült oldatát csepegtetjük. Az elegyet 30 percen keresztül 0°C-on keverjük, majd szüljük, a szűrletet telített nátrium-klorid-oldattal mos­suk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A nyers maradékot szilikagé­­len kromatografáljuk, az eluálást toluol és etil­­acetát 4:1 térfogatarányú elegyével végezzük. 455 mg 3-{[3-dezoxi-2,4,6-tri(0-acetil)-3-(triflu­­or-acetamido)-a-D-glükopiraznozil]-oxi}-14,21- -epoxi-21-hidroxi-(3/?,5/?,14/9,20S,21R)-24-nor­­-kolánsav-laktont kapunk, a hozam 60%. A fent kapott védett glükozid 455 mg-ját 60 ml 99:1 térfogatarányú metanol-víz eleggyel készült 0,05 n kálium-hidroxid-oldatban oldjuk. Az oldatot 72 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szárazra pároljuk. A mara­dékot vízben oldjuk és a kapott oldat pH-ját ecetsavval 5-re állítjuk. A kivált csapadékot le­szűrjük, desztillált vízzel mossuk és szárítjuk. 232 mg cím szerinti vegyületet kapunk, a ho­zam 80%. 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 5C 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom