198705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-dioxán-5-il-alkén-karbonsavak és az ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 198705 B 2 Amennyiben Rc helyén 1—4 szénalomos alk­­oxiesoportot tartalmazó (I) általános képletű ve­­gyületeket kívánunk előállítani, a megfelelő (I) általános képletű karbonsavakat vagy azok reak­cióképes származékait ismert módon észterez­zük. fgy például az (I) általános képletű karbon­savakat (Rc = -OH) vagy azok reakcióképes származékait a megfelelő 1-6 szénatomos alka­­nolokkal reagáltathaljuk. Az (I) általános képletű szabad karbonsavak közvetlen észterezése során víz képződik. Ekkor a reakciót előnyösen vízelvonószer, például di­­ciklohexil-karbodiimid jelenlétében, megfelelő oldószerben vagy hígítószerben (például tetra­­hidro-furánban, acetonban, metilén-kloridban vagy 1,2-dimetoxi-etánban), rendszerint 10 — 50 °C-on, előnyösen szobahőmérsékleten vagy ah­hoz közel eső hőmérsékleteken hajijuk végre. Az (I) általános képletű karbonsavak reakció­képes származékai közül a megfelelő savkloi ido­­kat, savbromidokat, savanhidrideket, hangyasav­val képezett vegyes anhidrideket és savazidokat említjük meg. Ezeket a vegyüleleket ismert mó­don állíthatjuk elő a megfelelő karbonsavakból. Ha az (I) általános képletű karbonsavak reakció­képes származékaiból indulunk ki, vízelvonószer felhasználására nincs szükség. Ebben az esetben az 1—6 szénatomos alkanolt általában nagy fö­löslegben használjuk fel; kívánt esetben az al­kanolt megfelelő oldószerrel vagy hígítószerrel, például tetrahidro-furánnal vagy 1,2-dimetoxi­­-etánnal hígíthatjuk. Amennyiben az (I) általános képletű karbon­savak reakcióképes származékaiból indulunk ki, a reakcióelegy melegítésére rendszerint nincs szükség. Ha Rc helyén 1 -5 szénatomos alkán-szulfon­­amido-csoportot tartalmazó (I) általános képle­tű vegyüleleket kívánunk előállítani, az Rc he­lyén hidroxilcsoportot tartalmazó (1) általános képletű vegyületeket vagy azok reakcióképes származékait 1—6 szénatomos alkán-szuifon­­amidokkal ragáltatjuk. Amennyiben (I) általános képletű szabad kar­bonsavakból (Rc= OH) indulunk ki, a reakciót vízelvonószer, például diciklohexil-karbodiimid és adott esetben szerves bázis, például 4-dimetil­­-amino-piridin jelenlétében, oldószerben vagy hígítószerben, például metilén-kloridban, rend­szerint 10-50 °C-on, előnyösen szobahőmérsékle­ten vagy ahhoz közel eső hőmérsékleten hajthat­juk végre. Ha az (1) általános képletű karbonsa­vak reakcióképes származékaiból, például halo­­genidjeiből (így a megfelelő savkloridokból) in­dulunk ki, reagensként célszerűen a megfelelő 1—6 szénatomos alkán-szulfonamid alkálifém­sóját (így nátriumsóját) használjuk fel, és a reak­ciót oldószer vagy hígílószer, például éter, N,N- dimetil-formamid vagy metilén-klorid jelenlété­ben, szobahőmérsékleten vagy ahhoz közel eső hőmérsékleteken végezzük. Az A helyén viniléncsoportot tartalmazó (1) általános képletű vegyüleleket katalitikus hidro­­génezéssel A helyén eliléncsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyülelekké alakíthatjuk. A hidrogénezést megfelelő oldószer vagy hígí­tószer, például 1—4 szénatomos alkanol (így etanol vagy 2-propanol) és adott esetben víz je­lenlétében, rendzserint 15 — 35 °C-on, 1 — 2 at­moszféra hidrogén-nyomáson végezzük. Katalizátorként például nemesfém (így pallá­dium) katalizátort használhatunk fel, általában közömbös hordozóanyagra (így csontszénre, bá­rium-szulfátra vagy bárium-karbonátra) felvitt állapotban. Az Rc helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek sóit ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a megfelelő szabad savakat bázisokkal reagáltatjuk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rc hidroxilcsoportot vagy 1—4 szénatomos alkoxiesoportot jelent és Ra és Rb egyikének jelentése hidrogénatom, úgy is előál­líthatjuk, hogy a megfelelő, Rc helyén hidroxil­csoportot vagy 1 — 4 szénatomos alkoxiesoportot és Rtt és Rb helyén 1 — 4 szénatomos alkilcsopor­­tot hordozó (I) általános képletű vegyületeket RaCHO általános képletű aldehidekkel reagál­­taljuk — a képletben Ra jelentése a fenti. A reakciót a találmány szerinti "B" eljárásvál­­tozalnál leírt körülmények között hajthatjuk végre. Az optikailag aktív (1) általános képletű ve­gyületeket optikailag aktív kiindulási anyagokból állíthatjuk elő, vagy a racém vegyületeket rezol­­váljuk, Az Rc helyén hidroxilcsoportot tartalma­zó (I) általános képletű vegyületek racém elegye­­it például úgy rczolválhatjuk, hogy a szabad kar­bonsavat optikailag aktív bázissal, így efedrinnel, N,N,N-trimetil-(l-fenil-elil)-ammónium-hidr­­oxiddal vagy 1-fenil-metil-aminnal reagáltatjuk, a diasztereoizomer sópárt ismert módon például megfelelő oldószerből végzett frakcionált kristá­lyosítással elválasztjuk egymástól (oldószerként például 1— 4 szénatomos alkanolokat használha­tunk), majd a kapott sóból ismert módon, példá­ul vizes ásványi savval (így híg vizes sósavoldat­tal) felszabadítjuk az optikailag aktív (I) általá­nos képletű karbonsavat. Az optikailag aktív (I) általános képletű kar­bonsavakból ismert észterezési és amidálási módszerekkel állíthatjuk elő az egyéb optikailag aktív (I) általános képletű vegyületeket. A (II) és (VII) általános képletű kiindulási anyagok új vegyületek. Oltalmi igényünk e ve­gyületek előállítására is kiterjed. Miként már korábban közöltük, az (I) általá­nos képletű vegyületek a TXA2 egy vagy több hatását - például a vérlemezkékre, az érrend­szerre és/vagy a tüdőre kifejtett hatást - gátolni képesek. Az (I) általános képletű vegyületek TXA2-antagonista hatását a következő módsze­rekkel vizsgáltuk: (a) Nyúl-aortán végzett vizsgálat (Piper és Vane: Nature 223, 29 — 35 /1969/). A vizsgálat­hoz agonista anyagként frissen készített TXA2- mintál használtunk fel, amit úgy állítottunk elő, hogy 250 fái, vérlemezkékben dús nyúl-vérplaz­­mához 25 /ig arachidonsavat adtunk, és az ele­­gyet felhasználás előtt 90 másodpercig teljes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom