198702. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás 2-klór-10-(3-(4-metil-piperazin-1-il)-propil)-fentiazin és gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sói előállítására

1 HU 198702 A 2 reagáltatást többnyire az elegy forráspontján vé­§ezzük, célszerűen azeotrópos desztdlálas köz­én. A reakció rendszerint 3-6 óra alatt leját­szódik. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet mossuk, és a prokiórperazint bázis vagy savaddí­­ciós só alakjában elkülönítjük. Előnyös, ha a pro­­klórperazin bázist vákuumdesztillállással tisztít­juk. Az elkülönített bázisból például maleinátot állítunk elő vizes etanolos közegben maleinsav­­val. A találmány szerinti eljárás igen egyszerűen kivitelezhető, és kiküszöböli az ismert eljárásnál a nátrium-amid alkalmazásával kapcsolatos ne­hézségeket. Az eljárás igen gazdaságos, 85% kö­rüli termeléssel biztosít gyógyászati célokra al­kalmas minőségű prokiórperazint. A találmányt az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük. 1. példa Keverővei, hőmérővel, adagoló tölcsérrel to­vábbá visszafolyató hűtővel ellátott Marcusson­­feltéttel felszerelt 1 literes gömblombikba bemé­rünk 600 ml toluolt, 20 ml metanolt és 28 g őrölt nátrium-hidroxidot. Az elegyet keverés közben forrásponton (95 — 100 °C) melegítjük és mint­egy 30 ml oldószerelegy kidesztillálasával eltávo­lítjuk a víztartalmat. Az elegyet további 1 órán át forraljuk, majd 30 — 35 °C-ra hütjük. Hozzá­adunk 1,4 g benzil-trietil-ammónium-kloridot, majd 70 g 2-klór-fentiazint. A reakcióelegyet forrásig melegítjük, és az azeotrópos desztillá­­lást mindaddig folytatjuk, amíg a vízleválasztó feltétben a víz elkülönülését tapasztaljuk. Ez­után körülbelül 1 óra alatt a reakcióelegyhez hozzácsepegtetjük 58 g 3-í4-melil-piperazin-l­­-il)-propd-kíond 40%-os toluolos oldatát, és to­vábbi 3 órán át forraljuk az elegyet. Az adagolás és az utóreagáltatás közben kidesztilláló vizet fo­lyamatosan elválasztjuk. A reakcióelegyet 90 °C alatti hőmérsékletre hűtjük, hozzáadunk 400 ml vizet, keverés után ülepítjük, az alsó vizes fázist elválasztjuk, a tolu­olos fázist vizes borkősav-oldattal mossuk, majd 80 ml tömény sósav és 500 ml víz elegyével extra­báljuk a proklórperazin-dihidroklond vizes ol­datát leválasztjuk, a toluolos oldatot 100 ml víz­zel mossuk, a vizes fázist hozzáadjuk a sósavas oldathoz, majd 300 ml toluollal és 100 g vizes ammóniumhidroxid-oldattal keverjük. Ha szük­séges, további ammónium-hidroxid-oldat hozzá­adásával pH = 11 értéket állítunk be. A fáziso­kat elválasztjuk, a toluolos oldatot 200 ml vízzel mossuk, csökkentett nyomáson bepároljuk, és a maradékot vákuumban frakcionáljuk. Ilyen módon 96,97 g (86,5%) proklórperazin bázist kapunk, fp. 220 — 230 °C 40 Pa nyomáson. 44,8 g proklórperazin bázist 150 ml etanolban oldunk, és az oldathoz keverés közben hozzácse­pegtetjük 29,3 g maleinsav 150 ml vízzel készült oldatát. A szuszpenziót 8 órán át keverjük 0—5®C-on, maid szűrjük, 3x50 ml vízzel és 2x40 ml etanollal mossuk, szárítjuk. 69,5 g (95,5%) proklórperazin-di(hidrogén-maleinát)­­ot kapunk, op. 202 - 204 °C. Vékony-rétegkromatográfiás vizsgálat: réteg: Kieseinél GF«4 (gyártó: Merck, NSZK); rétegvastagság: 0.25 mm; futtatószer: 80 terfogatrész aceton, 30 térfogat­rész ciklohcxán és 5 térfogatrész 13,5 M am­mónium-hidroxid-oldat elegye; előhívás: ultraibolya fénnyel történő megvilágí­tással. A kromatogram egyetlen foltot tartalmaz, Rf -0,66. Összehasonlító példa Hasonló módon járunk el, mint az 1. példá­ban, azzal az eltéréssel, hogy benzil-triclil-um­­mónium-kloridot nem adunka reakcióelegyhez, s a 3-(4-metil-piperazin-4-il)-propil-klorid tolu­olos oldatának hozzáadása után a reagáltatást 8 órán át folytatjuk. 78,4 g (70%) prokiórperazint kapunk, fp. 220 - 230 °C 40 Pa nyomáson. Az összehasonlító példa és az 1. példa eredményé­nek egybevetéséből kitűnik, hogy a fázis transz­fer katalizátor alkalmazásával a termelés jelentő­sen növekszik. 2. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 21,8 g aprított nátrium-hidr­oxidot, toluol helyett xilolt és fázis transzfer ka­talizátorként 0,7 g tetrabutil-ammónium-hidr­­oxidot alkalmazunk, és a 3-(4-metil-piperazin-l­­-ill-propil-halogenid xilolos oldatának hozzá­adása után a reagáltatást további 5 órán át foly­tatjuk. 93,05 g (83%) prokiórperazint kapunk. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 36 g aprított nátrium­­-hidroxidot és fázis transzfer katalizátorként 3.5 g tetraetil-ammónium-kloridot alkalmazunk. 94,7 g (84,5%) prokiórperazint kapunk. 4. példa Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy toluol helyett benzolt és metanol helyett etanolt alkalmazunk. A 3-(4-metil-piper­­azin-l-il)-propil-klorid benzolos oldatának hoz­záadása után a reagáltatást 6 órán át folytatjuk. 91.5 g (81,6%) prokiórperazint kapunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás 2-klór-10/-3-(4-metil-piperazin-l­­-il)-propil/-fentiazin és gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sói előállítására, 2-klór-fentiazin és 3-(4-metil-piperazin-l-il)-propil-halogenid — ahol a halogenatom klór- vagy brómatom — bá­­zikus kondenzálószer jelenletenen történő reagál­­tatása, és kívánt esetben a kapott bázis savaddici­­ós sóvá alakítása útján, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást . a 2-klór-fentiazinra számított 1,8 — 3 moiekviva­­lens mennyiségű alkálifémhidroxid és a 2-klór­­-fenliazin tömegére vonatkoztatva 1-5% meny­­nyiségű (I) általános képletű vegyület — a kép­letben Rj, R2, R3 és R4 jelentése, egymástól füg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom