198694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azol származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 r aháltuk. A szerves bázist mostuk 0,25%-os tart ársav oldattal és telített nátiium-ldorid oldattal, majd mag­nézium-szulfáton szárítottuk és bepárlással koncent­ráltuk. A kapott maradékot, amely a kívánt terméket és 1,1 -bisz(4-ldór-fenil>2-(l H-imidazol-1 -il)-l -amino­­-etán izomert tartalmazott, szilikagélen (0,040- —0,063 mm) választottuk el 20:1:5 térfogatarányú diklór-metán, metanol és petroléter eleggyel. Így visz­kózus, világosbama olajat kaptunk. A következő kiindulási anyagokat hasonlóan kap­tuk: 2. példa: 2,2-Bisz-fenil-2-(l H-imidazol-141)-1 -ami­­noetán, viszkózus, sárga, olajos formában kaptuk. 3. példa: 2,2-Bisz(4-klór-fenil>2-(lH-l,2,4-triazol­­-l-il)-l-amino-etán, viszkózus sárgásbarna, olajos for­mában kaptuk. Az 1. példában ismertetett eljárással a megfelelő kiindulási anyagokból a következő táblázatban ösz­­szefogJalt vegyöleteket állítottuk elő. Példa X R1 R2 R3 Olvadáspont °C 2. CH V» ‘A O 1 193-197 3. N O ••• i ' 158-162 4. CH ! 178-182 5. 6. CH CH 00 131-136 220-224 7. CH i’" 144-146 8. CH «1 amorf 9. CH **• *•* «A- amorf 10. CH amorf(ra cérnát 11. CH ■ 253-25Í 12. CH ... <&* 233-235 13. CH ... «V* •‘V«!* »,1 óla; 14. CH ••• *•* i 219-22C 15. CH-<ö>* <ö^ <ö>* 218-222 16. CH <D­>' 229-232 17. CH c, 181-183 A találmányunk szerinti eljárással előállított vegyü­­letek gyógyhatást mutatnak, és gyógyszerként hasz­nálatosak. Ezek a vegyületek elsősorban aromatáz gátlóhatást mutatnak, amelyet a következő példákkal mutatunk be. # 1. példa Aromatáz gátlóhatás vizsgálata Az emberi placenta mikroszomákat használtunk enzimforrásként. A rmkroszomák kinyeréséhez az egész emberi placentát rögtön a kinyerése után lehű­­töttük, a felesleges vért 0,25 mólos szukróz oldatos mosással távolitottuk el, majd részekre vágtuk, és hű­tés közben homogenizáltuk (1 g szerv * 1,5 e KQ/ /trisz puffer, pH= 7,4, ultraturrax 3 x 10 s/Ox). A sejteket, sejtmagokat és mitochondriát 200, 700 és 11000 g-s, 10 percen keresztül végzett centrifugálás­­sal részben összetörtük, majd ülepités után a mikro­­szomafrakdókat a posztmitochondriát tartalmazó, felszínen úszó anyag 105000 g-s, 60 percen keresz­tül végzett centrifugálással nyertük ki. A kapott pelletet egyszer mostuk, majd izotonikus KQ/trisz puffer oldatban szuszpendáltuk úgy, hogy 0,5-1 pmól koncentrációjú, Cyt P-450 oldatot nyerjünk. Az aromatáz hatás meghatározását egy ismert, mó­dosított eljárással (Thompson E. A., Süteri P. K. /1974/, J. Bioi. Chem. 249, 5364-5372) végeztük, szubsztrátumként 10,203H-androszten-diont használ­tunk, NADHP regenerálórendszer jelenlétében. A vizsgálandó hatóanyagokat 0,01-1 pmól koncent­rációban adtuk hozzá. Ezután 30 percig 37°C-on in­­kubáltuk, majd nagy mennyiségű kloroform hozzá­keverésével befejeztük a reakciót, majd a vizes és szer­ves fázisokat elválasztottuk. A vizes fázisbán lévő, rádióaktív 3 H2 O mérésével meghatároztuk áz enzim­hatást. A 3H20 az 10,20s H-andrószten-dion aroma­­tizálásakor keletkezik. Ezután azokat a hatóanyagokat, amelyek ezek között a vizsgálati körülmények között aromatázis gátlást mutattak, széles koncentráció határok között megvizsgáltuk, majd meghatároztuk az IC50 értékét. 2. példa Ovuláció gátlás Vizsgálati anyagot vettünk szabályos haviciklusú nősténypatkányokból a peteérés előtti napon 11 óra­kor, majd a peteérés napján 16 órakor. Á peteérést a hűvelykenetben lévő peték számlálásával határoztuk meg. 3. példa Petefészek aromatázhatás és in vivo E2 képződés vizsgálat Felnőtt, nőstény patkányokat kezeltünk előzőleg 12 napon át 25 lU/nap mennyiségű sc. PMSG szé­rummal (vemhes ló gonadotropin szérum), majd a 13. napon beadtuk szájon keresztül a vizsgálandó hatóanyagot 0,032-10 mg/kg koncentrációban. Ezután leöltük a patkányokat 8, 24 és 48 óra múlva, majd a vérüket és a petefészküket eltávolítottuk. Minden állat egyik petefészkéből kinyertük a mikro­szomákat, és meghatároztuk az aromatáz aktivitást az előzőekben ismertetett módon. A másik petefé­szekből kinyertük az ösztradiplt, és mennyiségi meghatározást végeztünk a R1A szerint a vér ösz­­tradiol meghatározásához hasonlóan. 4. példa Krónikus mellékhatás vizsgálat iti vivo A vizsgálandó hatóanyagot 7 napon keresztül, naponta egy alkalommal beadtuk fiatal, 23 napos nősténypatkányoknak. A 4.-7. napokon tesztosz­­teron-propionát se, injekciót adtunk be. A 8. napon az állatokat leöltük, a vérüket és a méhüket eltávo­lítottuk, megtisztítottuk és lemértük. A tesztoszteron kezelés hatására nagymértékben megnőtt á méh tö­mege, amelyet az okozott, hogy a tesztoszteron aro­­matázissal ösztradiollá alakult. Ez art jelenti, hogy a vizsgálandó hatóanyag metiaux gátlóhatása (méh-198.694 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom