198688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidro-piridin származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 198.688 til-cellulóz-ftalát oldatait használhatjuk. A tabletták vagy drazsé-bevonatok anyagához az azonosítás vagy a külön­böző hatóanyag-dózisok megkülönböztetése céljából szí- & néző, vagy festékanyagokat is keverhetünk. További, orálisan alkalmazható gyógyszerkészítmé­nyek a zselatinból készült, két részből álló kapszulák, va­lamint a lágy, zselatinból és egy lágyítószerből, mint pél­dául glicerinből vagy szorbitból álló, zárt kapszulák. A két részből álló kapszulákban a hatóanyag granulátum formájában lehet jelen, például tötőanyagok, mint pél­dául laktóz, kötőanyagok, mint például keményítő-faj­ták, és/vagy csúsztatószerek, mint például talkum vagy magnézium-sztearát, és adott esetben stabilizálószerek kíséretében. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen -j g alkalmas folyadékokkal, péládul zsíros olajokkal, paraf­fin-olajokkal vagy cseppfolyós halmazállapotú polletilén­­-glikoual készült oldatok vagy szuszpenziók formájában van jelen, és e keverékek Is tartalmazhatnak stabiUzáló­­szereket. Rektáüsan alkalmazható gyógyszerkészítmények pél- 20 dául a kúpok, amelyekben a hatóanyag egy kúp-alap­anyaggal összekeverve van jelen. Kúpilapanyag céljaira alkalmasak például a természetes vagy szintetikus tri­­gliceridek, a paraffin-szénlüdorgének, a polietilén-gliko­­lók és a nagy szénatomszámú alkanolok. Alkalmazha­­tunk továbbá zselatinból készült rektális kapszulákat, 25 amelyekben a hatóanyag egy alapanyaggal összekeverve van jelen. Ilyen alapanyagként például a cseppfolyós hal­mazállapotú trigliceridek, polietilén-glikolok és paraffin­­-szénhidrogének jöhetnek számításba. Parenterális adagolásra elsősorban a vízoldható for­­mában, például egy vízoldható só formájában levő ha- ^ tóanyag vizes oldatai alkalmasak, toyábbá a hatóanyag szuszpenziói, például a megfelelő olajos injekciós szusz­penziók, ezek előállításához alkalmas Úpoflí oldószereket vagy vivőanyagokat, például zsíros olajokat, mint például szezam-olajat vagy szintetikus zsírsav-észtereket, mint 35 például olajsav-e Ül-észtert vagy triglicerideket haszná­lunk, továbbá a vizes injekciós szuszpenziók, amelyek a viszkozitást növelő anyagokat, például nátrium-karboxi­­-metil-cellulózt, szorbitot és/vagy dextránt, és adott eset­ben stabilizálószereket is tartalmaznak. A hatóanyag dózisa a melegvérű állat fajától, életko- 40 rától, egyéni állapotától, valamint az alkalmazás módjá­tól függő. Normális esetben egy körülbelül 75 kg testsú­lyú melegvérű napi orális dózisa körülbelül 20 mg és kö­rülbelül 500 mg, és különösen körülbelül 25 mg és körül­belül 250 mg között van, e dózist előnyösen több, egy­­másközt azonos súlyú részdózis formájában adjuk be. ^5 A találmány szerinti eljárást a továbbiakban — a talál­mány oltalmi körének szűkítése nélkül - példákkal szemléltetjük. A kitermelés az (I) általános képletű vegyületeic vagy tautomeijeik és/vagy sóik találmány szerinti eljárással való előállítása sorín mindvégig az cn elméleti érték kb. 20 és kb. 80%-a között helyezke­dik el, hacsak mást nem tüntetünk fel. Semmiképpen sem zárható ki azonban annak a lehetősége, hogy a ta­lálmány szerinti eljárás optimalizálása során a kiter­melési értékek még javíthatók. ce 1. példa 3 g (63 mmól) nátrium-hidrid 50%-os, ásványi olaj­jak készült diszperzió) 300 ml toluollal készült szusz­penziójához hozzácsepegtetjük 18 g (49 mmól) N­­-[(5-metoxi-benzoclklobuten-l-ilVmetil]4mino-di(3- -propionsav)-dietil-észter 100 ml toluollal készült oi- 60 datát. Ezután a reakclóelegyet keverés közben körül­belül 110 °C belső hőmérsékletre melegítjük, és eköz­ben a keletkező etanolt ledesztilláljuk. Utána hagyjuk a reakclóelegyet lehűlni, majd eíil-acetáttal hígítjuk, és keverés közben hozzáadunk 100 ml vizet. A szer­ves részt leválasztjuk, magnézium-szulfáton megszá­rítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. Az így kapott nyersterméket kromatográfiás módszerrel tisztítjuk, és etanolos sósav-oldat segítségével sósavas sóvá alakít­juk. A terméket etanolból kristályosítva 4-lüdroxi-l­­-[(5-metoxi-benzociklobuten-l 41 )-metil]-1,2,5,6-tetra­­fűdro-piridín-3-karbonsav-etil-észter-hldrokloridot, il­letve l-[(5-metoxi-benzocikIobuten-l-iI)-metil]-4-oxo­­-piperidin-3-karbonsav-etll-észter-hidroldoridot ka­punk, op.: l8l-182 °C. A kiindulási anyagot például a következőképpen állíthatjuk elő: 123 g (752 mmól) 5-metoxi-benzociklobuten-141- -metil-amln - amelyet 5-metoxi-benzociklobuten-l­­-karbonsavnitril lítium-alumlniumhidriddel végzett re­dukciójával állíthatunk elő - 1100 ml etanollal ké­szült oldatához keverés közben hozzácsepegtetünk 245 ml (2,26 mól) akrilsav-etil-észtert, majd az ele­­gyet 20 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Utána az oldószert vízsugár-szivattyúval csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot kromatográ­fiás módszerrel tisztítjuk. Az így megtisztított termé­ket etanolos sósav-oldat segítségével sósavas sóvá ala­kítjuk. Ily módon N-[(5-metoxi-benzoxiklobuten-141) -medl]-iinino-di-(3-propIonsav)-dietil-észter-hidroklo­­ridot kapunk, op.: 96 98,5 °C. 2. példa Az 1. oéldában leírttal analóg módon eljárva, és 3,6 g (74 mmól) nátrium-hidridbóT (50%-os, ásványi olajjal készült diszperzió) és 19,2 g (57 mmól)N-[(5- -metoxI-benzocikIobuten-I41)-metil]-itnino-dí(3-pro­­pionsav)-dImetil-észterből kiindulva és oldószerként 300 ml toluolt használva 4-hidroxi-l-[(5-metoxi-ben­­zociklobuten-1 -il)-metil]-l ,2,5,6-tetrahidro-piridin-3- -karbonsav-metihészter-hidrokloridot, illetve l-[(5- -metoxi-benzociklobuten-141)-medlj-4-oxo-piperidin­­-3-karbonsav-metil-észter-hidrokloridot kapunk, op.: 114,2-116,4 °C. A kiindulási anyagot, az N-[(5-metoxi-benzo-ciklo­­buteon-1 -il)-metil]4mino-di(3-propionsav)-dimetil-ész­­ter-hidrokloridot (op.: 114-115,5 °C) az 1. példá­ban leírttal analóg módon állíthatjuk elő, oly mó­don, hogy 4,2 g (25 mmol) 5-metoxi-benzoxiklobu­­ten-141-metil-amint 50 ml metanolban 6,8 ml (76 mmol) akrilsav-metil-észterrel reagáltatunk. 3. példa 11,7 g (33 mmrí) 4-hidroxi-l-[(5-metoxi-benzoclk­­lobuten-141)-metil]-l ,2,5,6-tetrahidro-prldin-3-kar­­bonsav-etil-észter hldrokloridot 300 ml etanolban, 1,2 g platina-oxid jelenlétében, 4.105 Pa nyomáson, szo­bahőmérsékleten hidrogénezünk. Utána a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletből az oldószert ledesztilláljuk. A terméket etanol és dietil-éter elegyéből kristályosít­va cisz-4-hidroxi-l-[(5-metoxl-benzociklobuten-l -il> -metílj-plpeiidin-3-karbonsav-etil-észter-hidrokloridot kapunk, op.: 156 -160 °C. 4. példa 10,6 g (33,4 mmrí) 4-hidroxi-l-[(5-metoxi-benzo-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom