198666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-aromás szénhidrogének hidroizomerizálására

1 2 A találmány tárgya eljárás alldlaromás szénhidrogé­nek, felőnyösen 8 szénatomos aromás frakciók hidro­­izomerizálására alumínium-oxíd/mordenit bázisú pla­tinakatalizátor alkalmazásával. ' Ismert, hogy az alkilaromás szénhidrogének, első­sorban a 8 szénatomos alkilbenzolfrakció hidroizo­­merízálására nemesfém, mordenit és alumínium-oxld tartalmú, extrudált tablettát (103 885 sz. NDK-beli szabadalmi leírás) vagy golyó alakú formatestet (150 382 sz. NDK-beli szabadalmi leírás) alkalmaznak katalizátorként. Ilyen típusú katalizátorokban például a xilol és az etilbenzol o-xilollá és p-xilollá történő át­alakulása játszódik le a termodinamikai egyensúly be­állta mellett. Ezeket a reakciókat nemkívánatos mel­lékreakciók kísérik, amelyek következtében megválto­zott szénatomszámú termékek vagy egyéb bomlási termékek keletkeznek. A mellékreakciók visszaszorí­tása érdekében eljárást dolgoztak ki, amelynek során a diszproportionálódást és bomlást kiváltó savas cent­rumokat alkálifém-, amin- vagy ammónia-vegyületek­­kel megmérgezik (Chem. Technik 30, 8, 407-411, 1978). Ezek az intézkedések révén az izomerizálás folyamatában jelentősen csökkent a 8 szénatomos aromás frakciók fogyasztása: a fogyasztási állandót 1,50-ről 1,40-re sikerült leszorítani (Chem. Techn. 33, 7,353-357, 1981). Ez az eredmény azonban nem kielégítő, a folyamat nem elég szelektív, még mindig tetemes mennyiségű 8 szénatomos alkilbenzol nemkívánatos mellékter­mékké alakul. A 138 007 sz. NDK-beli szabadalmi leírás az alkil­­benzolos szénhidrogének izomerizálására gyűrűalakú keresztmetszetű katalizátort ismertet. Az ilyen katali­zátornak az a hátránya, hogy nagy áramlási sebesség esetén a gáz halmazállapotú reaktánsok áramlási se­besség a katalizátor üregeiben kisebb, mint a katalizá­tor külső felületén, és emiatt a reakció nem irányítha­tó a kívánt mértékben, emellett több mellékreakció léphet fel, A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása volt az alkilaromás szénhidrogének hidroizomerizálására, amely nagyobb szelektivitást biztosít. Az eljárás során olyan különleges alakú katalizátor-testeket kívánunk alkalmazni, amelyek - formájuk révén — a kívánt fő­reakciót elősegítik a mellékreakciók rovására. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás alkil­aromás szénhidrogének, főleg 8 szénatomos frakciók 0,2—2 MPa nyomáson, 623-723 K hőmérsékleten, 0,5-5 v/v.óra terhelés, valamint 3—7:1 hidrogénszén­hidrogén mólarány mellett végzett hidroizomerizálá­sára, különleges alakú katalizátor részecskék alkalma­zásával, amelyek H*-ciklusú mordenltból, alumftiium­­-oxidból és platinából állnak. Az eljárásra jellemző, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amelynek ré­szecskéi nagy hajlásszögű konkáv ívekkel és ezeket egymással összekötő Ids hajlásszögű konvex ívekkel behatárolt csigolya alakú keresztmetszetűek, köréraj­zolható átmérőjük 1,3 mm és 8 mm közötti érték, a konkáv és a konvex felületek aránya 1:1 és 100:1 közötti, a konkáv és a konvex felületek görbületi su­garainak aránya pedig 0,5:1 és 20:1 közötti. A különleges alakú katalizátor formatestek a reak­torban rögzített állapotban helyezkednek el, és a fel­melegített hidrogénfszénhidrogén-keveréket a katali­zátor felett vezettük. A katalizátor platina-tartalma 0,05-0.81%. A ff-ciklusú mordenit (savas kezeléssel Hf-dklus­­ba átformált, zelitszerű kristályos alumínium-szilikát) részaránya 5 501% lehet. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag­ként alkilaromás extraktumokat és/vagy reforming el­járással nyert desztillációs frakciókat és/vagy pirolizls­­benzin frakciókat alkalmazhatunk. Gazdaságosság szempontjából különösen előnyös a reforming eljárás sc rán kapott desztillációs frakciók felhasználása. Ezek olyan nem-aromás vegyületekel; is tartalmaznak, ame­lyek ezen a katalizátoron részben könnyen elválaszt­ható 3 vagy 4 szénatomos szénhidrogénekre bomla­nak, részben pedig xilol képződése közben arometizá­­lodnak. A találmányt az alábbi kiviteli példával közelebb­ről ismertetjük. Kiviteli példa Az alábbi összetételű katalizátormasszát állítjuk elő: 0,4 tömeg% platina, hexaklórplatinasav alakjában, 30 tömeg= FT-ciklusú mordenit (a kristályos alumí­­niumszilíkátot 25 °C-on 4 n salétromsavval kezelve H*-ciklusúvá alakítottuk, a mordenit Si02 Alj 03 mólaránya 11.01 ó9,6 tömeg% porózus, kevert: gamma/eta-típusú alu­­míniumoxid. ’ A masszából három különböző alakú katalizátort extrudálunk. Mind a háromnak a pórustérfogata 0,53 tm3/g, ebből 0,34 cm3/g a 10 nm-nél kisebb póruso­ké, 0,04 cm3/g a 10-50 nm-es pórusoké és 0,15 cm3fg az 50nm-nél nagyobb pórusoké. A katalizátor fajlagos felülete 320 m3/g. Aj: alábbi profilokat extru­­dáljuk: A körkeresztmetS7.etű alakzat, átmérő: 2mm B gyűrű keresztmetszetű alakzat, külső átmérő: 3,8 mm, falvastagság lmm, C a találmány szerinti csigolya alakú keresztmet­szetű alakzat, körérajzolható átmérő: 2mm formatest hossza: 5 mm konkáv és konvex felületek aránya: 4,24 konkáv és koncex felületek görbületi sugarainak aránya: 20. A három katalizátort 8 szénatomos aromás frakció izomerizálása során vizsgáltuk, az alábbi reakciókörül­mények között: nyomás: 1,5 MPa hőmérséklet: 698 K terhelés: 4,0 v/v.óra gáz: termék arány: 1800:1 (iiormaliter/llter) A kiindulási anyag, valamint a három katalizátorral kapott három termék összetételét t%-ban az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A kiindulási anyagok, valamint a három izomeri­­zált elegy összetétele tÖmeg%-ban szénhidrogén Nyersanyag A B C naftol és alifás vegyületek 3,3 7,0 7.5 6,2 benzol 0,0 0,5 0,4 0,3 toluol 0,5 1,2 1,0 0,8 etil-benzol 31,2 16,5 16,0 13,8 p-xilol 1,0 17,3 17,5 18,6 m-xilol 54,5 39,0 39,0 40,7 198.666 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom