198657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű anyagnak folyadékba való oldására

7 HU 198657 B 8 dott 2 gáz koncentrációja gyorsan növekszik a folyadékban i ez pedig hamar lelassítja az abszorpciós sebességet az 5 keverótérben, amely éppen ezért nem túl hosszú. Az 5 ke­­verötérból nagysebességű gáznemű anyag-fo­lyadék elegy lép ki, amely a berendezést kö­rülvevő 10 folyadéktérből a 7.1 résen át a friss 8.1 folyadékáramot magával ragadja a 6.1 vezetőtérbe. A nagysebességű elegy és a lassú beszivott 8.1 folyadékáram egymással történő keveredése a buborékok aprózódását, Így a gáz-folyadék határfelület megnöveke­dését okozza, valamint az 1 tépsugérban lévő telítettséghez közeli folyadék higitása révén megnöveli a koncentrációkülönbséget is. A turbulencia intenzitása ugyan csökken, de a három meghatározott tényező együttes hatá­sára az abszorpciós sebesség megnövekszik, további gáznemü anyag beoldódását téve le­hetővé a folyadékba. A 6.1 vezetőtérben elő­rehaladva az ott lévő folyadékba beoldott gáznemű anyag koncentrációja növekszik, igy fokozatosan csökken a koncentrációkülönbség és ezáltal az abszorpciós sebesség. A következő 6.2 vezetőtérbe belépő elegy a 7.2 résen ét friss 8.2 folyadékáramot ragad magával és ugyanaz a folyamat játszó­dik le, mint az előző 6.1 vezetőtérben. Innen kilépve az elegy a 7.3 résen keresztül a friss 8.3 folyadékáramot ragadja magával és a 9 terelőtérbe jut. Itt a turbulencia inten­zitása olyan kicsi, hogy további csökkenése érán már nem növelhető a koncentrációkü­lönbség kellő mértékben és igy az abszorp­ciós sebesség sem. Ezért a 9 terelóteret el­hagyva az elegy a berendezést körülvevő 10 folyadéktérbe lép ki. A gézbuborékok a 11 buborékoszlopban emelkednek a folyadékfel­­szln felé. A 9 terelötér kilépő keresztmetsze­tének kialakítása egyrészt a kilépő elegynek a berendezést körülvevő 10 folyadéktérben való kedvező elkeveredését teszi lehetővé, másrészt a gézbuborékok eloszlatásával mér­sékli a mammut-hatás következtében fellépő folyadékfeláramlást, igy a gázbuborékok tar­tózkodási ideje a folyadékban továbbra is kedvezően alakul, elősegítve a buborékosz­lopban a folytatólagos, hatásos gázbeoldó­­dást. A 2. ábrán vázolt 3 folyadékfúvóka al­kalmazása esetén a 6.1 vezetőtérbe bejutó 8.1 folyadékáram perdületet kap, a megfelelő turbulenciát részben ez a perdület biztosítja. Ezért csökkenhet az áramlási sebesség ten­gelyirányú komponense, minek révén rövi­­debb vezető- és terelőterekkel valósítható meg hatékony gázbeoldás. A találmány szerint berendezéssel vég­zett mérések körülményei a következők vol­tak. A folyadék viz, a gáznemű anyag levegő, a beoldandó gáz oxigén volt. A berendezés az 1. ábrán ábrázolthoz hasonló kialakítású, két vezetőtérrel, a másodikhoz közvetlenül csatlakozó terelötérrel. A keverő- és vezető­terek, valamint a terelőtér belépő kereszt­­metszetének alakja kör, a terelőtér kilépő keresztmetszete vízszintes elrendezésű, erő­sen elnyújtott téglalap alakú. Az átmérők aránya a folyadékfúvóka átmérőjéhez viszo­nyítva a következő tartományban változott. Zárójelben az előnyösnek bizonyult értékeket tüntettük fel. ' ■ keverótér 1,5-3 2, ,3-2,8) (előnyösen 1. vezetőtér 6-10 6-7,5) (előnyösen 2. vezetőtér és csat­lakoztató terelötér 8-14 10-12) (előnyösen A terelőtér kilépő keresztmetszete meg­egyezett a belépő keresztmetszettel, a hoSz­­szabbik oldal 10-15-szöröse volt a róvidebb oldalnak. Az egyes elemek hossza a folyadék­fúvóka átmérőjéhez viszonyítva a következők szerint alakult. keverótér 3-5 (előnyösen 4-5) 1, vezetőtér 35-60 (előnyösen 35-40) 2. vezetőtér és csat­lakozó keverótér 30-40 (előnyösen 30-35) A tápsugár a folyadékfúvókából 10- -20 m/s közötti sebességgel lépett ki (ked­vező volt a 12-15 m/s sebességtartomány). A levegő Nm3/h-ban mért mennyisége 2-7-sze­­rese volt a folyadékfúvókán keresztüláramló viz m3/h-ban mért mennyiségének (előnyös­nek bizonyult a 3-5-szörös érték). A mérése­ket 3 m vízmélység mellett végeztük a meg­adott tartományban. Kedvező energetikai ha­tékonyságot a zárójelben megadott tartomá­nyokban értünk el. A mérések szerint a víz­be beoldódott teljes oxigénmennyiség 40-55%­­-a a berendezésen belül oldódott be, A ked­vező buborékeloszlás miatt - bár a berende­zésből kikerülő levegő oxigénben mér szegé­nyedett - a buborékoszlopban történő oxi­­génbeoldódás 70-80%-a annak az értéknek, ami finombuborékos rendszernél azonos mennyiségű, de normál oxigéntartalmú leve­gőből oldódik be. A mérések szerint a fentiekben ismerte­tett berendezéssel a megadott körülmények között igen kedvező 2,1-2,6 kg02/kWh ener­getikai hatékonyság érhető el. (Az energeti­kai hatékonyságot egyebek között a szállító­gépek hatásfoka, a medence alakja és a hő­mérsékletviszonyok is befolyásolják.) x A találmány szerinti megoldásnak a kö­vetkező főbb előnyei vannak: 1. A gáznemü anyag jelentős hányada már a berendezésen belül beolciódik a folyadék­ba. 2. A berendezést elhagyó kisméretű buboré­kokból - a találmány szerinti megfelelő el­oszlatással - a finombuborékos rendsze­rekhez hasonló mértékben oldódik gáznemű anyag a folyadékba. 3. A gáznemű anyag abszorpciója még kis 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom