198644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedves fenyő-, vagy lombos faanyagok kezelésére
3 HU 198644 A 4 mány szerinti kezelés után 8-10 tömeg*-ra csökken. Tárolás közben az igy kezelt fa nedvességtartalma gyakorlatilag változatlan marad. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: Legkülönbözőbb fafajták (lombosfák, fenyőfák) kezelésére egyaránt alkalmas. A 30-60 tömeg* nedvességtartalmú fa nedvességtartalma 8-10 tömeg*-ra csökkenthető - viszonylag kis energia ráfordítással. Utólagos vizfelvétellel nem kell számolni, ezért a találmány szerint kezelt fái nem szükséges speciális körülmények között tárolni. Az igy kezelt fa mechanikai tulajdonságai, így pl. nyomószilárdsága is, javul. A kezelés a fa gomba- és rovarkór elleni védelmét és szükség esetén színezését is szolgálja. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa 40 tömeg* nedvességtartalmú akácfa gerendákat kezelünk. Darabos ipari paraffint (o.p.: 62 °C) felmelegitünk autoklávban 70 °C-ra. Az 50 tömegrész olvasztott paraffinhoz intenzív keverés mellett hozzáadunk 1 tőmegrész kolloid szilícium-dioxidot. Homogenizálás után az elegyhez hozzákeverünk 50 tömegrész paraffinolajat (sűrűsége: 0,92, gyártja: DKV, HU). Az elegyet keverés mellett 100 °C-ra melegítjük, majd betöltjük a kezelő kádba. A kádban 100 °C-on tartjuk az elegyet és bementjük abba az akácfa gerendákat. Ezen a hőfokon tartjuk 20 percig. Ezután kiemeljük a gerendákat és a második kezelő kádba merítjük. A második kezelő kádban lévő fürdőt előzőleg úgy állítottuk elő, hogy 80 tőmegrész paraffint 65 °C-ra melegítettünk. Keverés mellett hozzáadtunk 20 tömegrész paraffinolajat, Az elegyet állandó keverés mellett 60 °C-ra hevítettük, majd hozzáadtunk 20 tőmegrész előzőleg 40 tömeg*-osra hígított karbamid formaldehid-gyantát, amelyhez még 0,1 tömegrész'NHíCl vizes oldatát kevertük. Az elegyet centrifugál keverőben intenzíven diszpergáltuk 1 tőmegrész zsíralkohol-poliglikol-éter-trietanol-amin emulgeátor só hozzáadása után 15 percig, majd az emulziót állandó keverés mellett 90 °C-ra melegítettük. Ezután hozzáadtunk 1 tőmegrész Sudan-Braun (gyártó: BASF, DE), színezéket. Az emulziót ekkor a kezelő kádba töltöttük. A második kezelő kádban az első kádból kiemelt akácfa gerendákat 85 °C-on kezeljük 20 percig. A kezelés után a gerendákat kiemeljük és lecsurgatjuk. Ezután a gerendákat 25 °C-on 48 óráig tároljuk. Mérjük a kezelt fa víztartalmát 20x x20x300 mm-es próbatestet használva a méréshez. A kezelés után a nedvességtartalom: 8 tömeg*. 2. példa 40 tömeg* nedvess égtartalmú lucfenyő rönk darabok kezelését végezzük. A kezelést az első kezelő kádban olyan fürdőben végezzük, amely 100 tőmegrész 120 °C-os olvasztott paraffint és ebben homogenizált 0,5 tömegrész kolliod szilícium-dioxidot tartalmaz. A kezelést 120 °C-on végezzük 30 percig-A második kezelő kádban lévő fürdő összetétele az 1. példában leirt második kezelő fürdő összetételével egyezik meg, de az 1 tőmegrész Sudan-Braun helyett 4 tömegrész pentaklór-fenol-nátrium fungicidet és 0,001 tömeg rész malation inszeleticidet [0,0- -dimetil-S-(l,2-dikarbetoxi-etil)-ditiofoszfátot} keverünk az elegyhez. A kezelést 95 °C-on végezzük 30 percig. A kezelt fa nedvességtartalma 10 tömeg*-ra csökkent. 3. (Összehasonlító) példa Az 1. példa szerint kezelt akácfából 20x20x300 mm-es próbatesteket készítünk. A kezelt fa nedvességtartalma 8 tömeg*-ra csökkent. A próbatesteket 60%-os relatív páratartalmú térben tároljuk 24 óra hosszáig. Mérjük ezután a próbatestek utólagos vízfelvételét. Az átlagos vízfelvétel 0,1 tömeg*. Kontrollként az eredetileg 40 tömeg*-os nedvességtartalmű 20x20x300 mm-es akácfa próbatestek nedvességtartalmát szárítószekrényben 105 °C-on szárítva 8 tömeg*-ra csökkentettük. Ezután az így száritett próbatesteket is 24 óráig tartottuk a 60%-os relatív páratartalmú térben és mértük az utólagos nedvesség felvételt. A kontroll próbatestek nedvességtartalma 22 tömeg* volt, tehát a próbatestek 14 tömeg* vizet vettek fel. A kontrol] kísérletet megismételjük, úgyhogy a próbatesteket csak az 1. példa szerinti első fürdőben kezeljük az ott leírt körülmények között. A kezelt próbatesteket ezután 24 óra hosszáig 60 °C-os relativ páratartalmú térben tartjuk, majd mérjük az utólagos vízfelvételt. Ennek mértéke: 6 tömeg* volt. A fentiekből kitűnik, hogy csak a találmány szerinti eljárással gátolható meg a számottevő utólagos vízfelvétel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 50 60 4
