198616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvességet tartalmazó anyagokból, különösen gyümölcsökből lé kinyerésére
1 HU 198616 B 2 A találmány nedvességet tartalmazó anyagokból, különösen gyümölcsökből lé kinyerésére szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. Világszerte növekszik a különféle gyümölcsök és más növényi termékek folyadékokká, elsősorban gyümölcslevekké történő feldolgozásának a jelentősége. Az emberi fogyasztásban egyre nagyobb szerepet játszanak a gyümölcslevek mint üdítőitalok, és mint gyümőlcs-helyettesitó tápanyagok, ugyanakkor az egyidőben és nagy mennyiségben termelt gyümölcs tartósítása, tárolása, szállítása és forgalamazása is a leggazdaságosabban gyümölcslé formájában történhet. A gyümölcsök és egyéb növényi termékek más jellegű ipari feldolgozása is (például szeszfőzés, ipari etilalkohol előállítása, cukorgyártás etb.) gazdaságosan ugyancsak lényerés útján végezhető. A legkorszerűbb gyümölcspréseknek jelenleg az ún. vékonyréteg-prések - szalagos prések - tekinthetők, amelyekben két végtelenített szűrőszalag között, megfelelően elrendezett alátámasztó és feszítő görgők segítségével választják ki az előzőleg általában (ha erre a gyümölcs jellege miatt szükség van) apritott-zúzott gyümölcsből a levet. Az első lépésben többnyire gravitációs léleválasztás történik, amikor is a berendezésbe feladott aprított gyümölcsöt - miután a szűrőszalagon különféle eszközökkel szétterítették - vízszintesen vagy függőlegesen vezetik, miközben a lé a nehézségi erőtér - és esetleg kismértékű szalagnyomás - hatására a szűrőszalagon átáramlik és a rostanyagtól elkülönül. A gravitációs léleválasztási fázist követi a tulajdonképpeni préselési művelet, amikor a két szalag közé zárt anyagot görgők nyomják össze, miáltal további lé préselódik ki belőle. A préselési zónát általában gyúrózóna követi, ahol a préselendő anyagban - egymással váltakozó görgősorok között átvezetett szalagok segítségével - váltakozó nagyságú és irányú nyíróerőket idéznek elő, miáltal lényerés biztosítható. A préselés mértéke a szalagok sebességével és a szalagfeszítés növelésével változtatható, a lényerés hatásfoka azonban a leválasztó zónák sorrendjétől és az ezeken áthaladó anyag egyes zónákra számított tartózkodási idejétől is függ. A különféle ismert lényerő berendezések kialakítása a lényerő zónák típusában, számában és arányában tér el egymástól; az eltérések célja a gyümölcs létartalmának lehető legnagyobb mennyiségben történő kinyerése. A .Flüssiges Obsf (1/1984 Heft) című folyóiratból olyan gyümólcsprés ismerhető meg, amelynek a függőleges helyzetű gravitációs zónáját rövid prészóna, közvetlenül ezt pedig gyúrózóna követi. A préselési szakaszokban az anyag tartózkodási ideje meglehetősen rövid. Ugyancsak a .Flüssiges Obsf (12/1985 Heft) ismertet olyan gyümölcspréseket, amelyekben a vízszintes elrendezésű gravitációs szakaszt követi a gyúrózóna. Egy másik ismert ilyen megoldásnál a gravitációs lényerő zóna után folyamatosan szűkülő prészóna van, amelyet gyúrózóna követ. Valamennyi fent felsorolt ismert berendezés közös hátránya, hogy a lényerési zónák sorrendje és e zónákban kinyert lémennyiségek egymáshoz viszonyított aránya a lényerés folyamatával nincs kellően összehangolva. A gravitációs és előpréselő zónák túlterheltek, így egyrészt a préselési zónákban a szalagszéleken az anyag a lével együtt kip réselőd hét, kigyűródhet, másrészt a gyúrószakaszokra az anyag nagyobb létartalommal jut, miáltal a távozó törköly létartalma a lehetségesnél, illetve kívánatosnál magasabb. További problémát jelent, hogy a túl magas létartalom miatt az anyag a növekvő nyomás hatására kipréselődhet, kicsúszhat a szalagok közül. Az ismert gyümölcsprések másik hátránya, hogy konstrukciós kialakításuk, felépítésük csak egy adott préselési technológia alkalmazását teszi lehetővé. E rendszerek túlzottan nagy merevsége miatt nem lehet a különféle gyümölcsfajtákhoz igazodni, alkalmazkodni, ezért az ismert berendezések kihasználtsága (amely csaknem az egész évre kiterjedhetne) nem megfelelő. Az ismert berendezések hiányossága továbbá, hogy a két szalag között préselt anyag helye a szalagon a préselési művelet során gyakorlatilag azonos, igy a fellépő nyomó- és nyíróerők a szalagokra merőleges és azokkal párhuzamos síkokban hatnak, és a préselendő anyag valamely elemi részének mindig azonos irányú igénybevételét idézik ele. Ugyanakkor köztudomású, hogy a gyümölcsök préselésénél a már préselt anyag átrendezésével és fellazításával, majd újbóli préselésével további lémennyiség nyerhető, mivel a fellazított-átrendezett anyagban a lé számára új rések és csatornák képződnek, amelyeken át ki tud folyni. Végül rá kell mutatnunk az ismert berendezéseknek arra a hiányosságára, hogy a prés egyik legfontosabb része, a gyümölcs egyenletes elterítését biztosító egység az erősen változó eltérítési tulajdonságokkal rendelkező különféle préselendő anyagokhoz nem igazodik (például másként préselhető a friss alma és a hűtőházban tárolt alma, és ezt a tényt már a szalagra telepítéskor figyelembe kellene venni, különben az anyag a szilagperemek mentén kinyomódik, vagy nem tölti ki teljesen a szalagot, arai viszont teljesítmény-csökkenéshez vezet). A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson nedvességet tartalmazó anyagokból, különösen gyümölcsökből lé kiríj érésére, amelynek segítségével magas léki— 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
