198611. lajstromszámú szabadalom • Guanidin származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedésszabályozó készítményekés eljárás guanidin származékok előállítására

11 HU 198611 B 12 jelentése a fenti -, például foszfor(V)­­-kloriddal (foszfor-pentakloriddal), fosz­­foril-kloriddal (foszfor-oxi-kloriddal), tionil-kloriddal, foszgénnel, vagy benzo­­trikloriddal, adott esetben katalizátor, például piridin vagy dimetil-formamid és adott esetben inert hígitószer, például metilén-klorid, kloroform, acetonitril, klór-benzol és/vagy szulfolán jelenlété­ben -20 és +150, előnyösen 0-100 °C kö­zötti hőmérsékleten reagáltatunk és víz­zel hígítva a szulfonsav-kloridokat, ha kristályosán keletkeznek, leszivatással izolálhatjuk, vagy vízzel nem elegyedő oldószerrel, pl. metilén-kloriddal, dietil­­-éterrel vagy hexánnal extraháljuk, mossuk, az extraktumokat szárítjuk, be­pároljuk, átkristályosítjuk, illetve desz­tilláljuk; (b2) Ha X1 és X2 klóratomot jelent és R1 il­letve R3 jelentése aril-szulfonil-csoport, akkor az előállításuk ismert módon tör­ténhet, [lásd J. Org. Chem. 25 (1960), 1824; 2 308 262 sz. német szövetségi kőztársaságbeli közrebocsátási irat, és 59 241 sz. európai szabadalmi bejelen­tés). A megfelelő R^-SOz-NHz illetve R3- -SO2-NH2 általános képletű amino-ve­­gyületet nátrium-nitrittel és sósavval reagáltatjuk adott esetben ecetsav je­lenlétében -10 és +20 °C, előnyösen -5 és +10 °C közötti hőmérsékleten, majd ezt követóleg in situ kén-dioxiddal vagy kén tartalmú sav. sójával reagáltatjuk pl. nátrium-szulfittal vagy nátrium-hid­­rogén-szulfittal egy rézvegyület jelenlé­tében, pl. réz-klorid vagy réz-szulfát jelenlétében, mint katalizátor 0 és 80, előnyösen 10-60 °C közötti hőmérsékle­ten. A feldolgozás ismert módon történhet: vízzel hígítás közben a szulfonsav-klorid ál­talában kristályosán kiválik és leszivatással izolálható. Vizes diszperziókból vízzel gya­korlatilag nem elegyedő oldószerből, például metilén-kloridból vagy dietil-éterből is extra­hálható, szárítható és vákuumdesztillációval tisztítható. A (c) eljárásnál kiindulási anyagként használhatjuk a (VI) általános képletül izotio­­karbamidokat. Ebben a képletben R15 1-4 szénatomos alkil- vagy benzilcsoportot, elő­nyösen metilcsoportot jelent, R1, R2 és M je­lentéseit az (I) általános képletű vegyűletek szubsztituens definíciójánál megadtuk. A (VI) általános képletű kiindulási anyagokra példa­képpen a következőket soroljuk fel: N’-(4,6-dimetoxi-s-triazin-2-il)-, N’-(4-met­­oxi-6-metil-pirimidin-2-il)-, N’-(4-etoxi-6-me­­til—pirimidin—2—il)—, N’-(4-propoxi-6-metil-pi­­rimidin-2-il)-, N'-(4-izopropoxi-6-metil-piri­­midin-2-il)-, N’-(4-butoxi-6-metil-pirimidin-2- —il)—, N’-(4-izobutoxi-6-metil-pirimidin-2-il)-, N’-(4,6-dimetoxi-pirimidin-2-il)-, N’-(4,6-di­­metil-s-triazin-2-il)-, N’-(4-metoxi-6-metil-s­-triazin-2-il)-, N'-(4-etoxi-6-metil-s-triazin­­—2—il)—, N’-(4,5,6-trimetil-pirimidin-2-il)-, N’­­-(5-klór-4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-, N ’— (2— -fluor-benzolszulfonil)-, N"-(2-klór-benzol­­szulfonil)-, N”-(2-bróm-benzol8zulfonil)-, N”-(2-nitro-benzolszulfonil)-, N”-(2-metil­­-benzolszulfonil)-, N”-[2-(metoxi-karbonil)­­-benzolszulfonil)-, N”-[2-(etoxi-karbonil)­­-benzolszulfonil]-, N”-(2-metoxi-benzolszul­­fonil)-, N”-(2-etoxi-benzolszulfohil)-, N"­­-(2-fenil-benzolszulfonil)-, N"-[2-(trifluor­­-metil)-benzolszulfonil]-, N”-[2-(difluor-met­­cxi)-benzolszulfonil]-, N”-[2-(trifluor-met­­oxi)-benzolszulfonil]-, N”-(2-fenoxi-benzol­­szulfonil)-, N”-(2-metil-5-klór-benzolszulfo­­riil)-, N”-(2,5-diklór-benzolszulfonil)- és N”-[2-klór-5-(trifluor-metil)-benzolszulfo­­nil]-S-metil-izotiokarbamid. A (VI) általános képletű izotiokarbami­­dok részben ismertek, lásd 5 986 számú európai szabadalmi bejelentést. A vegyülete­­ket önmagában ismert módon állíthatjuk elő, ha a (VIII) általános képletű megfelelő izodi­­tiokarbamidsav-származékokat, ahol R1 és R15 jelentése a fenti, (IX) általános képletű heteroaril-aminokkal - ahol M és R2 jelentése a fenti - reagáltatjuk adott esetben erős vagy gyenge nukleofil bázis, például nátri­­um-hidrid és adott esetben hígítószer, példá­ul tetrahidrofurán, dioxán, 1,2-dimetoxi-etán, dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid jelen­létében -20 és 100, előnyösen 0 és 80 °C kö­zötti • hőmérsékleten. A feldolgozást ismert módon végezhetjük, például vízzel hígítva és megsavanyítással, például sósav segítségével és a közben keletkező kristályos (VI) általá­nos képletű terméket leszivatással izolálhat­juk. A közbenső termékként szükséges izodi­­tiokarbainidsav-származékokat a (VIII) általá­nos képlettel definiáljuk. Ebben a képletben R1 és R15 jelentése azonos, mint az (I) álta­lános képletű vegyületeknól, illetve (VI) ál­talános képletű vegyületeknél feltüntetettek. A (VIII) általános képletű vegyületekre példaképpen a következőket nevezzük meg: N-(2-fluor-benzolszulfonil)-, N-(2-klór-ben­­zolszulfonil)-, N-(2-bróm-benzolszulfonil)-, N­­-(2-nitro-benzolszulfonil)-, N-(2-metil-benzol­­szulfonil)-, N-[2-(metoxi-karbonil)-benzolszul­­fonil]-, N-[2-(etoxi-karbonil)-benzolszulfo­­nil]-, N-(2-fenil-benzolszulfonil)-, N-[2-(di­­fluor-metoxi)-benzolszulfonil]-, N-[2-(trifluor­­-metoxi)-benzolszulfonil]-, N-(2-fenoxi-ben­­zolszulfonil)-, N-(2-fenoxi-benzolszulfonil)-, N-(2-metil-5-klór-benzolszulfonil)-, N-(2,5-di­­klór-benzolszulfonil)-, N-[2-klór-5-(trifluor­­-metil)-benzolszulfonil)-S’,S”-dimetil-izodi­­tiokarbam id sav-ész tér. A (VIII) általános képletű izoditiokarba­­midsav-származékokat az irodalomban még nem írták le. A vegyületeket ismert módon kaphatjuk [lásd Chem. Bér. 99 (1966), 2885,] mégpedig oly módon, hogy a (X) általános képletű amino-vegyületet - ahol R1 jelentése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom