198611. lajstromszámú szabadalom • Guanidin származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedésszabályozó készítményekés eljárás guanidin származékok előállítására
21 HU 198611 B 22 A növényi növekedést szabályozó anyagok segítségével például a növények vegetativ növekedése gátolható. A vegetativ növekedés gátlása például füveknél népgazdasági jelentőséggel bír, mert ilyen módon sportlétesítményeken, parkokban, dlszkertekben és útszélen a fűnyírás gyakorisága csökkenthető. Bokrok és cserjék növekedésének gátlása továbbá az országutak szélén és távvezetékek közelében kívánatos. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a gabona hosszirányú növekedésének gátlására is alkalmazzák; a rövidebb szárú gabona aratás előtt nem .fekszik el'. Azonkívül a gabonaszár megerősödik, ami szintén növeli állóképességét. A vegetatív növekedés gátlása sok kultúrnövény esetén sűrűbb palántázást és ezzel a talajfelületre vonatkoztatva nagyobb termést tesz lehetővé. A hatóanyagokkal elért többlethozam keletkezésének egy további mechanizmusa azon alapul, hogy a növény a tápanyagokat nagyobb mértékben a virág- és termésképzésre fordítja, míg a vegetatív növekedés csökken. A találmány szerinti készítményekkel számos esetben a növekedést erőteljesebbé tehetjük. Ezen lehetőség akkor hasznos, ha a növény vegetativ részei kerülnek betakarításra. A vegetativ növekedés serkentése esetenként a generativ növekedést is elősegítheti, úgy hogy több vagy nagyobb termés alakul ki. Egyes esetekben a termés növelését a növényi anyagcserére ’ gyakorolt befolyással érhetjük el anélkül, hogy a vegetatív növekedésben bármilyen változás mutatkozna. A találmány szerinti készítmények továbbá a növényi anyag összetételét befolyásolhatják, így a betakarításra kerülő termés minősége javul. így például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrusgyümőlcsök cukortartalmát növelhetjük vagy proteindúsabb szóját, gabonát termeszthetünk. Megakadályozhatjuk az aratás előtt vagy után a kívánatos anyagok, például cukor lebomlását a cukorrépában vagy cukornádban. A növekedést szabályozó szerek hatására partenokarp termések is kialakulhatnak. A virágok nemét is befolyásolhatjuk, a hibridvetőmag előállításánál és termesztésénél fontos, hogy a virágpor sterilitását is elérhetjük. A növény növekedése során az oldalirányú elágazások fejlődését is elősegíthetjük a csúcsi növekedés megszakításával. Ez például a dísznövények növekedésgátlásánál jelentős. Az is lehetséges, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például, dohány vagy paradicsom esetén. A készítmények alkalmazásával a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy a növény a kívánt időpontban egyszerre hullatja lombját. Ilyen módon például szőlő vagy gyapot esetén a gépi betakarítást megkönnyíthetjük vagy a növény által elpárologtatott vízmennyiséget átültetés előtt csökkenthetjük. A növényi növekedést szabályozó készítményekkel továbbá megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást, a gyümölcshullést meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, Így lehetővé tesszük a gépi betakarítást, illetve megkönynyitjük a kézi betakarítást. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal a gyümölcsérést mind gyorsíthatjuk, mind késleltethetjük, a piaci szükségleteknek megfelelően. Egyes esetekben a gyümölcs színét is javíthatjuk. Ezenkívül azt is elérhetjük, hogy az érés egy szűkebb időszakaszba essék. így például dohány, paradicsom, kávé esetén a gépi vagy kézi betakarítás egyetlen művelettel végezhető el. A növényi növekedést szabályozó szerekkel a magvak és bimbók nyugalmi állapotát befolyásolhatjuk, hogy a magvak illetve növények, például ananász vagy kertészeti dísznövények olyan időpontban csíráznak illetve hajtanak ki, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázási készséget. A bimbók kihajtását, a mag csírázását azonban késleltethetjük is, hogy fagyveszélyeztetett területeken a tavaszi fagyok által okozott károsodásokat elkerüljük. A növényi növekedést szabályozó szerek hatására a növényben halofilia (sók elleni rezisztencia) alakulhat ki. Ez az előfeltétele annak, hogy bizonyos növényeket szikes, sótartalmú talajban is termeszthetünk. Olyan növények termeszthetókké válnak adott talajon, amelyen normálisan nem lehet a növényeket termeszteni. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, permetporokká, szuszpenzióvá, porrá, porozószerré, habbá, péppé, oldható porrá, granulátummá, aeroszollá, szuszpenziós- és emulziós koncentrátuinmá, vetőmag-porozószerré, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyaggá, polimer anyagban ágyazott finom kapszulákká, vetómagvédő masszában lévő finom kapszulákká, valamint ULV kódkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naf-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
