198610. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként O-[3-fenil-6-klór-piridazinil(4)]-S-(n-oktil)-tio karbonátot, 2-klór-4-etil-amino-6-izopropil-amino-1,3,5-triazint és klór acetamid származékot tartalmazó szinergetikus herbicid készítmény

1 HU 198610 B 2 A találmány aktív alkotókánt 0-[3-fenil-6- -klór-piridazinil-(4)]-S-(n-oktil)-tiokarbonát, 2-klór-4-etil-amino-6-izopropil-amino-l,3,5- -triazin és klór-acetamid-származék keveré­két tartalmazó, szinergetikus herbicid készít­ményre vonatkozik. A 326 137. sz. osztrák szabadalmi leírás­ból ismert, hogy a 3-fenil-6-halogén-piridazi­­nil-tio- és -ditio-karbonátok herbicid tulaj­donságokkal rendelkeznek és többek között érzékeny pázsitfűfélék irtására alkalmasak a növényfejlődés fiatalkori stádiumában. A gyakorlatban herbicid szerként különösen az 0-[3-fenil-6-klór-piridazinil-(4)]-S-(n-oktil)­­-tiokarbonátot (piridát) tartalmazó vált be. Kitűnt azonban, hogy bizonyos gyom-kölesfé­­leségek, amelyek már több, mint 4 levelet ki­fejlesztettek, és ennek megfelelően már a bokrosodás stádiumában vannak, egyedül pi­­ridátokkal már nem irthatok kielégítő mér­tékben, illetve a tökéletes irtáshoz nem kí­vánt nagy mennyiségű hatóanyag-dózis szükséges. A .The pesticide Manual' 6. kiadásénak (1979) 22. oldalán ismertetik, hogy a 2-klór­­-4-etil-amino-6-izopropil-amino-1,3,5-triazin (atrazin) - a kukoricát is beleszámítva - számos kultúrában alkalmazható herbicidként, kikelés előtt és kikelés után. Mindazonáltal a vadköles-félék - így például az Echinochloa crusgalli - irtásánál kikelés előtti és kikelés utáni eljárásban alkalmazva, nem érhető el kielégítő eredmény (Mitteilungen aus der Bi­ologischen Bundesanstalt für Land- und Forstwirtschaft, Berlin-Dahlen, 1967, 121. fü­zet 237. oldal, valamint az összefoglalások a 238. és 239. oldalon). Az is ismert, hogy a 2-klór-acetanilid­­-szérmazékok kikelés előtti herbicidekként alkalmazhatók (Weed Control Handbook: Prin­ciples 7th Edition, 1982, by Blackwell Scien­tific Publications) és a .Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft X, 1984, Verlag Eugen Ulmer Stuttgart, 361-367. oldala, különösen a 365. oldal 1. utolsó bekezdése, valamint az össze­foglalás a 366. és 367. oldalon ismerteti, hogy a klór-acetanilid-származékok csoportjába tartozó 2-klór-2’,6’-dimetil-N-(l-pirazolil­­-metil)-acetanilid (metazaklór) hatásspektru­ma antidotummal együtt alkalmazva, atrazin hozzáadására bővül, úgyhogy a pázsitfűfélék elleni hatáson túlmenően a gyomok elleni ha­tás is lényegesen szélesedik. Természetesen a köles elleni hatás feltétele az, hogy kikelés előtt, 1-2 leveles stádiumban vagy éppenség­gel csírastádiumban legyen kezelhető. Ugyanezen irodalmi helyről - 369-től a 376, oldalig terjedő szövegrészből, különösen a 372. oldalon szereplőből, valamint a 375. és 376. oldalon levő összefoglalásból ismert, hogy a 2-klór-acetamid-származékok közé tartozó o(-klóracet-N-(3,5,5-trimetil-ciklohe­­,xen-l-il)-N-izopropil-amid (trimexaklór) atra­­zinnal kombinálva ugyancsak a hatásspekt­rum bővülését eredményezi; a legbiztosabb gyomirtási eredményeket a kukorica kikelé­sekor való alkalmazásnál érték el. Olyan her­bicid keverékek, amelyeknél a hatások addi­tív módon egészítik ki egymást, és amelyek­nél az egyes komponensek mindenkori hatás­­eredménye hasznosítható, szokásosak az ag­rártechnikában. Ezzel szemben nem várt módon azt ta­pasztaltuk, hogy piridát, atrazin és vala­milyen klór-acetamid-származékok kombinálá­sával az egyes hatóanyagok hatásspektrumai nem additív módon összegeződnek, mint az elvileg várható lenne, hanem egy ilyen kom­bináció esetén a kikelés utáni hatás különö­sen kifejezetten és előnyösen kifejezésre jut és ez a hatás ezen túlmenően szinergetikus is. A kikelés utáni kezelés lehetősége a gyomirtási gyakorlat számára azt jelenti, hogy a káros pázsitfüvek (vadköles) vala­mennyi fejlődési stádiumukban - a kikeléstől a bokrosodásig - egyszeres irtással megsem­misíthetek, mig például egy csupán a csira­stádiumban jelentkező hatás esetén csak az éppen csírázó gyomok semmisíthetók meg, és így a valamivel később csírázó gyomokat új­ból kell irtani, ennek következtében többszö­ri alkalmazás szükséges. A szinergetikus hatás azt jelenti, hogy az egyes komponensek felhasználási mennyi­sége változatlan jó hatás mellett jelentősen csökkenthető, és, hogy még ott is nagymér­tékű gyomirtás érhető el, ahol az egyes kom­ponensek a túl csekély felhasználási mennyi­ség tartományában hatástalanok lennének. Ez a gyomspektrum jelentős szélesedését és a kultúrnövények száméra a biztonsági hatás járulékos növekedését is eredményezi, ami a nem kivént hatóanyag-túladagolás szempont­jából is szükséges és kívánatos. Ennek megfelelően a találmányunk tár­gya herbicid készítmény, amit az jellemez, hogy aktív alkotóként az 0-[3-fenil-6-klór­­-piridazinil (4)]-S-(n-oktil)-tiokarbonát, va­lamint a 2-klór-4-etil-amino-6-izopropil-ami­­ro-l,3,5-triazin és az (I) általános képletű klór-acetamid-származék keverékét tartalmaz­za, az (I) általános képletben Rí jelentése 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 1-7 szénatomos alkilcsoport és Rí jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, mimellett 1 rész 0-[3-fenil-6-klór-piridaziniI(4)]-S-(n-ok­­til)-tiokarbonátra 0,25-4 rész 2-klór-4-etil­­-amino-6-izopropil-amino-l,3,5-triazin és 0,15-6 rész klór-acetamid-származék jut és az aktív komponensek összmennyisége 2,5-60 tőmeg%. A találmányunk szerinti szinergetikus herbicid készítmény aktiv alkotóként piridát­­ból, atrazinból és egy 2-klór-acetamid-szár­­mazékból, különösen egy 2-klór-acetanilid­­-származékból álló keveréket tartalmaz. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom