198600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok, főleg sertések továbbtenyésztéshez való kiválogatására
3 HU 198600 A 4 nik, akkor elegendő egy szárítót alkalmazni, de ha a fürdetés és fertőtlenítés időben egymás után megy végbe, akkor esetleg az egyes műveletek után külön-külön meg kell szárítani az állatokat. Célszerű, ha a tulajdonképpeni vizsgálóterembe jutás előtt az állatokat szagtalanítják, esetleg szükséghez képest illatosítják is. Ez utóbbi művelet különösen akkor válik szükségessé, ha a komputeres tomográfot váltakozva humán célra és állatok vizsgálatára is használják. Ilyenkor ugyanis különös gondot kell fordítani arra, hogy az állatok vizsgálatát követő periódusban, amikor az emberek vizsgálata történik, ne legyen kellemetlen szag a vizsgáló helyiségben. Az állatok vizsgálatához való előkészítéséhez különféle terelöket és várakoztató helyeket is ki kell alakítani. E helyekhez megfelelő felügyeletet szükséges biztosítani. A vizsgálat tulajdonképpen a rétegfelvételezés önmagában ismert módja mellett történik. Mint már korábban említettük, e vizsgálati móddal, valamint a komputer megfelelő programjával megállapítható az állat egy-egy testrészének vagy egész testének több lényeges adata. így például általában szükséges az izomrészek zsírtartalmának, víztartalmának, fehérjetartalmának, az egész test csonttartalraának illetve az állat szövetei energiatartalmának megállapítása. A tenyésztési céltól és az állatfajtáktól függően lehet egy-egy fizikai vagy kémiai tulajdonság megállapítása a cél, de lehet azok közül többnek is a vizsgálata és egymásra hatása, egymással való összefüggése a vizsgálat tárgya. Példaként említünk néhány állatfaj egy-egy teBti tulajdonságával kapcsolatban kapott eredményt. Vizsgáltuk az állati test zsírtartalmát, fehérjetartalmát az egész állati testre vonatkoztatva, de pl. tyúk esetében néhány testrészen található zsírtartalmat illetve izomtartalmat határoztunk meg. A vizsgálatokat a találmány szerinti komputeres tomográfiái élő állatokon végeztük, majd vágott testeken hajtottuk végre a méréseket. A kapott értékek közötti rp korrelációs koefficienseket a következő táblázat mutatja. Élő állatokon végzett CT mérések és a vágott test összetétele közötti korrelációk különböző állatfajokban Faj Korrelációs koefficiens rp Sertés zsír* 0,94 fehérje* 0,89 Juh zsír* 0,84 fehérje* 0,80 Tyúk abdominális zsír (gr) 0,90 böralatti zsír (gr) 0,87 mellizom (gr) 0,77 A különféle korrelációkhoz egy-egy állatfaj testi, genetikai és szükséghez képesti egyéb tulajdonságainak specifikus értékeit külön kísérletekkel kell meghatározni. A viszonyítási szükségleteket pedig az éppen felmerült igény alapján kell meghatározni és ennek megfelelően kell a vizsgálatokat lefolytatni. A vizsgált értékek elemzése, összehasonlítása, és egyáltalán a vizsgálat adatainak értékelése alapján lehet azután dönteni az állat tovébbtenyésztése, vagy a továbbtenyésztésból történő kivonása tekintetében, Általában szükséges, hogy a vizsgálni szándékolt állatnak megfelelően különleges tartó illetve rögzítő szerveket alkalmazunk a tomográfhoz, ezért szükséges, hogy az emberi célokra szolgáló tomográfnál használatos asztalt könnyen cserélhetóen kapcsolják a tomográf egyéb részeihez, hogy az ember vizsgálatára szolgáló asztalból gyorsan és egyszerű szerelési műveletekkel át lehessen alakítani a tomográfot az állatok vizsgálatára. Itt jegyezzük meg, hogy a találmány szerinti eljárás értelmében az állatokat közvetlenül a vizsgáló helyiségbe való juttatása előtt még előkezelésnek kell alávetni. Ez az előkezelés állhat az állatok elaltatáséból vagy elkébításából, esetleg még olyan fizikai előkészítésből, ami a vizsgálat megkönnyítését célozza. A vizsgálat megkönnyítése szempontjából általában az szükséges, hogy az állat könnyen kezelhető legyen, tehát ne rugdalódzon, ne igyekezzen elmenekülni a vizsgáló helyiségből. Ilyen körülmények biztosítására alkalmas az altatás és a kábítás. Sok esetben szükséges lehet az állatok végtagjainak rögzítése, hogy kábult állapotban vagy alvó állapotban véletlenül se történhessen a végtagok mozgatása, hogy ezáltal elkerülhetővé váljanak a berendezés egyes részeinek sérülései, illetve hogy egyáltalán ilyen körülmények miatt ne húzódjon el a vizsgálat. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a vizsgálni szándékolt állatokról élő állapotban komputeres tomográf segítségével rétegfelvételek sorozatát készítünk, a rétegfelvételek kiértékelésével megállapítjuk az állati test legalább egy részének fizikai és/vagy kémiai tulajdonságaira utaló számszerű értékeket, például zsirtartalmát, víztartalmát, fehérjetartalmát, csonttartalmát, energiatartalmát, majd a számszerű adatok között szükséghez képest korrelációt állapítunk meg, és a kapott számszerű eredmények legalább egyikének abszolút vagy viszonylagos értéke alapján választjuk ki az állatokat továbbtenyésztéshez. Célszerű a találmány szerinti eljárást úgy foganatosítani, hogy a vizsgálatot embergyógyászatban alkalmazott komputeres tomográfiái végezzük és periodikusan váltjuk az emberek és állatok vizsgálatát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
