198594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdősítésnél egységnyi területen megtermelhető fatömeg (szervesanyag hozamának) jelentős növelésére

3 IIU 198394 D 4 lő maximális szervesanyag (fatömeg) hozam legyen elérhető. Az eljárás előnye, hogy a magas tőszám miatt a lombkoronák záródása rövid időn be­lül bekövetkezik, ezzel a vegyszeres gyomir­tás és a mechanikai Lalajápolás szükségessé­ge jelentősen csökken. Az erdősítés befeje­zett beruházásként hamarabb átadható. Az eljárás további előnye, hogy mester­séges tőszámcsökkentést (nevelővágásokat) nem hajtunk végre, illetve természetes fel­újítások esetében kivételesen esetleg egysze­ri elegyarány szabályozás szükséges lehet. A tószámcsökkentés természeti folyamatok alap­ján spontán módon megy végbe, de az állo­mány a mindenkori termőhelyi potenciáljának és az állomány korának megfelelő maximális szervesanyag-tömeget biztosítja. A természeti folyamatok termelésbe állításával az élőmunka ráfordítás és a fajlagos termelési költségek csökkennek. Az eljárás alkalmazása szempontjából lé­nyeges, hogy az erdészeti gyakorlatban használatos termőhelyfeltárási módszereket makro- és mikrotápanyag vizsgálatokkal elő­nyösen ki lehet egészíteni, ennek eredménye alapján szükség esetén további termésered­mény növekedést lehet elérni alkalmasan megválasztott komponensű és hatóanyagtar­talmú műtrágyázással, szerves trágyázással vagy ezek kombinációjával. A fatermesztés számára kevésbé alkalmas termőhelyek meg­felelő meliorációs eljárásokkal javíthatók. A melioráció, valamint a szerves- és/vagy mű­trágyázás alkalmazását mindig a gazdaságos­sági követelményeknek is alá kell vetni. Vizszegény (xeromorf) termőhelyeken a fatevmést előnyösen tovább növelhetjük vizes öntözéssel. A talajelőkészítést a tópanyagvizsgálat­­tal kiegészített termőhelyfeltárás eredményé­nek függvényében a lehető leghatékonyabb módon hajtjuk végre. Ez a talajelökészités nélküli módszerektől a minimális talajművelés (minimum tillage) módszerein keresztül egé­szen az erdőgazdaságban vagy mezőgazda­ságban általában szokásos részleges vagy teljes talajelőkészítési módokig és/vagy mélylazitásos talajelókészitési módszerekkel vagy ezek kombinációjával történhet. Talajelökészités után az ültetvény tele­pítése vagy a felújítás bármilyen, az erdő­gazdálkodásban általában szokásos, önmagá­ban ismert módon történhet, előnyben része­sítve a kevésbé drága megoldásokat, így a helyszínre dugványozást és/vagy a helyszín­re vetést és/vagy természetes felújítást. Erdősítés vagy mesterséges felújítás so­rán a faterméshozam további növelése céljá­ból lehetőleg nemesített, fajtaelismert vagy fajtajelölt szaporítóanyagokat használunk, de ennek hiányában a telepítés vagy felújítás kommersz szaporítóanyaggal is elvégezhető. A fajtaelismerést szapörítóanyag általában sza­badalmi oltalom alatt áll, alkalmazásuk esetén a vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az eljárás vonatkozásában a későbbiekben bár­mely eljárással (pl. szövettenyésztés stb.) bármely célra kinemesitett szaporítóanyag is számításba jön. A LelepíLés vagy felújítás vagy sarjaz­­tatás után célszerű gyomirtószeres kezelést és/vagy egyszeri, esetleg többszöri mechani­kai talajápolást végezni a felveródó gyom­konkurencia függvényében. A gyomirtószeres kezelést a fafajt nem károsító vegyszerekkel vagy vegyszerkombinécióval alkalmas idő­pontban kell végezni, a lombkoronák záródá­sáig szükség szerint akár több alkalommal is. A találmány szerinti eljárásban a lomb­koronák a hagyományos eljárásokhoz képest hamarabb záródnak, és a záródás után to­vábbi vegyszeres gyomirtásra nincs szükség az a fajlagos költségek csökkennek. A fatermesztés során esetleges fellépő peszticidek ellen szükség szerint védekezni kell az erdőgazdálkodásban általánosan hasz­nált módon. A termesztési ciklus befejezésével a megtermelt faanyagot bármely hagyományos fakitermelési eljárással vagy erdei apriték- Lermelő eljárásokkal (Herpay-Marosvölgyi­­-Rumpf: A faapríték termelése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984) termelhetjük ki. Sarjadó fafajok esetében az állomány 3- -4, esetleg több alkalommal sarjaztatható, így az erdősítési vagy felújítási költségek a ha­gyományos vágásfordulóval jellemezhető idő­szakban egyszer jelentkeznek. Ilyen esetben azonban követelmény a visszamaradó tuskó­­kat túlságosan nem roncsoló fakitermelési el­járás. A megtermesztett és kitermelt faanyag bármilyen ipari és/vagy mezőgazdasági és/vagy általános felhasználás munkafolyama­tai keretében hasznosulhat. A felhasználók köre előnyösen a faanyaggal szemben méret és hagyományos értelemben vett minőségi követelményeket nem támasztó felhasználókra terjed ki (így például, de mást nem kizáró módon a cellulózgyártós, agglomerált lemezek gyártása, energetikai felhasználás, növény­­termesztés, állattenyésztés, fakémiai feldolgo­zás stb.), de nem zárják ki a faanyag mére­tes részének különválasztását a fakitermelés során, ami ilyen esetben hagyományos módon hasznosítható. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa Egy III. fatermési osztályba tartozó termő helyen Populus euramericana 1-214 ne­­mesnyárt telepítünk. Tőszám: 20 000 db hektáronként. A fa növéstere így 0,5 mz. Az első négy éves idő­szakban 97 t/ha előnedves fatömeg termett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom