198581. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú kábel közép- és nagyfeszültségre

1 HU 198581 B 2 A találmány tárgya erősáramú kábel közép­es nagyfeszültségre, amely vezető körül lét­rehozott, szigetelésárnyékolással borított szi­getelést, külső burkolat, valamint a külső burkolat és a szigetelésérnyékolás között el­rendezett, nedvesség hatására duzzadó anyaggal kialakított vízzáró szerkezetet tar­talmaz. A találmány szerinti kábel mind hosz­­szanti, mind pedig keresztirányban jó vízzá­ró jellemzőket mutat, képes a behatolt víz továbbterjedését megakadályozni. A közép- és nagyfeszültségre készült erősáramú kábelek szigeteléseinek anyaga ál­talában termoplasztikus (hőre lágyuló) vagy térhálósitható polimer, különösen polietilén. Az ebből készült tömör anyagú szigetelések igen előnyős jellemzőik mellett egy alapvető hiányossággal jellemezhetők; rendkívül érzé­kenyek a fektetéskor és az üzemeltetés so­rán kialakult sérüléseken át behatoló vízre, amelynek hatására a feszültség alatt lévő ká­bel szigetelésének egyes pontjain elágazó ki­sülési csatornák ■ keletkeznek. A kisülések a szigetelés minőségét fokozatosan lerontják, a kábel élettartamét jelentősen lerövidítik. A viz előnytelen hatásainak kiszűrésére irányuló erőfeszitések között, időben először a polimer - elsősorban polietilén - adalék­anyagokkal történő kiegészítését javasollák. Az alapanyag kémiai és fizikai módszerekkel történő kezelése azonban nem hozta meg a kívánt eredményt és a kábelszigetelések anyagának vizérzékenysége továbbra is problémát okozott. Ezért olyan konstrukciós megoldásokat javasoltak, amelyek a víz beha­tolását megnehezítik, a bejutó viz tovaterje­dését megakadályozzák. Mivel a behatolt víz jelenléte a kábel felépítéséből adódóan jól érzékelhető, java­solták a szárítást is, mint például a 4 372 988 lajstromszámú US szabadalmi le­írásban. Ez azonban igen költséges, munka­­igényes eljárás. A kábeliparban elfogadott gyakorlat szerint központi vezetőre vezetöképes vagy megfelelő adalékkal vezetőképessé tett mű­anyagból készült árnyékolást vagy simitóré­­teget visznek fel, amelyre kívánt vastagságú szigetelés kerül, és ezen ugyancsak vezető­képes anyagú szigetelésárnyékolás van kiké­pezve. A kábel külső felületét meghatározó műanyag burkolat és a szigetelésárnyékolás közé vízzáró szerkezet kerül, amelynek alko­tóelemei; a kábeltengelyre elektromos árnyé­kolás céljából szimmetrikusan, nagy menet­emelkedésű spirálban felvitt koncentrikus, fémes külső vezető és huzalok, ezekeL be­ágyazó vezetőképes anyagú szalag. Az ismerL szerkezeti felépítésben a huzalok között fennmaradó - és a szabványelóírésok szerint legfeljebb 4 mm széles rések szinte csator­naként szolgálnak a bejutó viz számára, amely ezekben gyakorlatilag akadálytalanul terjedhet. Ezzel a felépítéssel tehát lényegé­ben nem lehet a kábelszerkezetet vízzáróvá tenni. A vízzárás biztosítására az egyik ismert megoldás az, hogy a kábelen, a vezetőképes anyagú szalag és a burkolat között, vagy ez utóbbi helyett is folyamatos ólomréteget ala­kítanak ki. Ez azonban drága ötvözöanyagok alkalmazását igényli, mivel a kábelszerkezet­nek vibráció, hideg hatására bekövetkező szerkezeti átalakulások ellen védettnek kell lennie. További hátrány, hogy .visszalopja" az ismert hagyományos ólomburkolatú kábel­felépítés alapvető hátrányait is: az ólom je­lenléte miat.L a kötési és szerelési technológia bonyolultul válik, nagy szakmai felkészültsé­get igényel. A US-A 4 002 819 és az US-A 4 100 002 lajstromszámú szabadalmi leírás javasolja víztaszító, hidrofób jellegű porszerű, kalci­­uinkarbonálból és poliakril-amid gyantából álló őrlemény alkalmazását a hosszirányú víz­zárás biztosítására. Az őrleményt kis viszko­zitású paraffinolajban elkeverve vagy elekt­rosztatikus eljárással viszik be a kábel szer­kezetébe. Ugyanennek a porszerű anyagnak .a leviLelére mutat be újszerű elrendezést az EP-A1 0 003 672 lajstromszámú közzétételi irat. Az Elektrizilátswirtschaft c. folyóirat 80. évfolyamának (1981) 222-225. oldalén G. Hal ne és G. Köbei1 ismerteti a nedvesség ha­tására duzzadó porok kábelipari alkalmazásét. Az összetétel nélkül ismertetett por a kábel­­szerkezetben a külső burkolat alatt kialakí­tott, poliészterből álló szalagtekercselés aló kerül. A porok felhasználása eleve számos gon­dot okoz a kábelgyártás technológiájában, ugyanis a por a gyártóberendezést és annak környezetét erősen szennyezi, komoly óvóin­tézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a dolgozók egészségkárosodását megelőzzék. A nedvesség hatásásra duzzadó porok­kal kialakított, kábeleket megvizsgálva továb­bi problémák merülnek fel. Ezek közül a leg­fontosabb, hogy ha a por mennyiségét nem megfelelően választják meg, a vele létreho­zott és vízzárónak szánt réteg éppen ellen­kező módon viselkedik; miután nedvességgel telítődött, a vizet hatásosan vezeti. Ezen túl­menően a kábel szerelésekor a por viszony­lag könnyen kihullik a szerkezetből, mennyi­sége változik, így a kívánt megbízhatóságú vízzárás nem valósítható meg. A találmány célja a nedvesség hatására duzzadó porok alkalmazásával járó problémák megszüntetése. Feladatunk olyan kábelszer­kezet létrehozása, amellyel a hosszanti vízzá­rás nedvesség hatására duzzadó anyaggal megbízhatóan megvalósítható. Felismertük, hogy a nedvesség hatására duzaddó anyagot nem por, hanem szalag for­májában kell alkalmazni, amelynek filcszerű szerkezetében ez az anyag szálakat alkot, és ezt o szalagot olyan szorító réteggel kell körbevenni, amelynek hatására a nedvesség 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom