198566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló közeg tömegáramának mérésére

15 HU 198566 A 16 A 202 bemenő fokozat integrátora által előállított jel negatív csúcsértékeinek megfe­lelő feszültséget állít elő a 214 csúcsdetek­tor. A 222 dióda biztosítja, hogy a 226 kon­denzátor mindenkor a negatív csúcsértékre töltődik fel. Ezzel a feszültséggel arányos jelet ad a 228 méghajtóerősítő a 216 feszült­ség-áram átalakító bemenetére, amely növek­vő negatív csúcsértékre csökkenő kimenő áramot szolgálat a 248 kimenő fokozat számá­ra. Ezáltal, ha a 18 mérővé zeték rezgési amplitúdója megnövekszik, akkor a 65 elekt­romágneses meghajtóegység csökkenő tápláló feszültséget kap. A 202 bemenő fokozat kimenő jele a 242 frekvenciaszabályozó fokozathoz is el van vezetve. Ez utóbbi önmagéban ismert 244 fá­zisszabályozó hurokáramkört (PLL) tartalmaz. A 244 fézisszabélyozó hurokáramkör változ­tatható 245 ellenálláson és 247 kondenzátoron keresztül a +Vcc tápfeszültségre, 243 kon­denzátoron keresztül pedig a -Vcc tápfe­szültségre van csatlakoztatva. Előnyösen a 244 fázisszabályozó hurokáramkör több előre megválasztható frekvencián működhet, ame­lyeket aztán egy önmagában ismert 246 osztó áramkör oszt le. A 244 fázisszabályozó hu­­rokáramkőr több választható működési frek­venciája az alábbi előnyökkel jár: (1) na­gyobb frekvencián kisebb kondenzátorokat lehet használni és így az áramkör kisebb he­lyen fér el, (2) a működési frekvenciák szé­lesebb skálája biztosítható azáltal, hogy a 246 osztó áramkör osztási aránya állítható, és (3) biztosíthatók az érzékelő jele (0° elmoz­dulás érzékelőre, 90° sebesség érzékelőre és 180° gyorsulás érzékelőre) és a kimenő jel közötti különféle fázistolósok. A 242 frekvenciaszabályozó fokozat ki­menete a 248 kimenő fokozat vezérelhető erő­sítésű 250 erősítőjének fázisforditó bemene­tére 249 ellenálláson keresztül van csatlakoz­tatva. A 250 erősítő fázist nem fordító beme­neté földelve van, vezérlő bemenete pedig a 216 feszültség-áram átalakító kimenetére csatlakozik. A 250 erősítő kimenete 252 mű­veleti erősítő fázisforditó bemenetére kapcso­lódik,. amelynek fázist nem fordító bemenete földelve van, kimenete pedig két 254 és 256 tranzisztor bázisára van csatlakoztatva. A 254 és 256 tranzisztor kollektora a -Vcc táp­feszültségre van csatlakoztatva, emitterük pedig közösítve egyrészt 253 kondenzátoron keresztül a 252 műveleti erősítő fázisfordító bemenetére, másrészt a 255 kimenetre van csatlakoztatva. A 252 műveleti erősítő és a 254 és 256 tranzisztorból álló B-osztályú erősítő nagypontosságú teljesítmény integrá­tort képeznek. A 255 kimeneten megjelenő kimenő jel amplitúdója arányos a 216 feszült­ség-áram átalakító kimenő áramával, frekven­ciáját pedig a 244 fázisszabályozó hurok­­áramkör határozza meg. A 200 meghajtóáramkőr az alábbi elő­nyöket biztosítja: (1) A háromszög jelalak nem tartalmaz páros felharmoniku sokat. (2) Az áramkörnek igen nagy a jósági tényezője, ami az érzékelő 210 tekercs által adott feszültségben igen kis harmonikus tor­zítást eredményez. (3) A kimenő integrátor bemenő áramé­nak változtatásával a rezgés amplitúdójának hatásos szabályozása érhető el. (4) A vezérelhető erősítésű műveleti 250 erősítő alkalmazásával igen egyszerű módon lehet a 216 feszültség-áramátalakító kimenő áramát a 248 kimenő fokozat integrátorára továbbítani. A találmány szerinti berendezés nagy­pontosságú mérést biztosít azáltal, hogy a mérővezetéken ébredő Coriolis erő nagyobb pontosságú mérését teszi lehetővé és a mérő­­vezeték rezgését stabilizálja. A tömegárammé­rés pontosságát az is növeli, hogy a talál­mány szerinti berendezés nagyobb frekven­ciákon működik. Ezzel a találmány szerinti eljárás és berendezés olyan közegek tömeg­áramának mérésére is alkalmas, amelyeket eddig ilyen módszerrel nem lehetett lemérni, illetve a találmány szerinti berendezés igen magas zaj és rezgési szintű környezeti kö­rülmények között is nagypontosságú mérést tesz lehetővé. A találmány szerinti berendezés termé­szetesen a rajzokon szemléltetett kiviteli alakoktól eltérően is realizálható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás áramló közeg tömegáramának mé­résére, amelynél a mérendő áramlásnak megfelelő közegáramot vezetünk át leg­alább egy rugalmas méróvezetéken, a mérővezetéket tengelyéhez képest ke­resztirányban rezgetjük, a méróvezeték rezgőmozgását érzékelve villamos jeleket állítunk elő és a villamos jelekből az áramló közeg által a mérövezetékre ható Coriolis erő alapján az áramló közeg tö­megáraméval arányos jelet határozunk meg, azzal Jellemezve, hogy a legalább egy mérövezetéket (18, 118) alapharmo­nikus rezonancia frekvenciájánál na­gyobb rezonancia frekvencián rezget­jük. (Elsőbbsége: 1986.08.01.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább egy mérőve­zetéket (18, 118) második felharmonikus rezonancia frekvenciáján rezgetjük. (Elsőbbsége: 1986.08.01.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rezgetést a mérőve­zetéken (18, 118) kialakuló két rezgési csomópont (62, 64) közötti szakasz moz­gatásával végezzük, és a méróvezeték (18, 118) rezgőmozgását a méróvezeték (18, 118) egyik befogási vége (34, 134) és az egyik rezgési csomópont (62) kö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom