198560. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés fűrészáruk, faanyagok és hasonlók szárítására
5 HU 198560 B 6 A bevezető 2, 2’ csővezetékek 8 hőcserélő felé levő végei a 15 légtérbe nyúlnak és e végek alsó faléra lap alakú 18 csappantyú úgy van elfordlthatóan erősítve, hogy a 18 csappantyú kúlsó széle a 15 légteret határoló felső vagy alsó falhoz fektethető, vagy e két szélső helyzet közötti más helyzetbe is állítható. A 17 ventilátor a levegőt a 18 csappantyú fölső helyzetében a bevezető 3, 3’ csővezetékekbe, alsó helyzetében a bevezető 2, 2’ csővezetékekbe áramoltatja, a két szélső közötti helyzetében pedig a bevezető 2, 2’, 3, 3* csővezetékekbe egyidejűleg is áramoltathatja. így választás szerint a bevezető 2, 2’, 3, 3‘ csővezetékekbe, illetve ezek egy részébe' túlnyomású levegő nyomható, amely levegő a megfelelő 7, illetve 7’ elosztó csövek 6 lyukjain keresztül a hozzájuk tartozó 1, illetve 1* száritókamróba jut, ahonnan az 1, illetve 1’ szárltókamra másik oldalán levő 7’, illetve 7 elosztó csöveken keresztül elszívható, amint a 3. ábra mutatja. Az 1, 1’ szári tókamrák fölső részén levő kivezető 4, 4’, 5, 5’ csővezetékek a levegőt visszavezetik a 8 hőcserélő vagy a külső légtér felé. A kivezető 4, 4’ csővezetékek 1. ábrán látható baloldali végét a levegőt a külső légtérbe kibocsátó 19 kürtő alsó 20 falrésze zárja el, amely 20 falrész alsó széléhez a kivezető 4, 4’csövezetékek alsó falához elfordlthatóan erősített 21 csappantyú külső széle fektethető. Ebben az állapotban a kivezető 4, 4* csővezetékekben nem áramlik a levegő. Az 5, 5’ csővezetékek 8 hőcserélő felé levő vége a kivezető 4, 4’ csővezetékek említett vége alá van hajlítva és olyan 22 csatornában fólytatódik, amelybe 21 csappantyú által lezárható nyílás és a 19 kürtő nyílik. A 22 csatorna a 14 csappantyú mellett a 16 légtérbe torkollik. A 19 kürtő alsó nyílása elfordítható 23 csappantyú révén nyitható és zárható. A farakatok az 1, 1’ száritókamróba valamilyen ismert módon helyezhetők és tarthatók. A szárítóberendezés üzemelése, azaz szárítás folyamán először az 1, 1’ szárítókamrákba áramoltatott levegőt 50 °C hőmérsékletűre melegítjük úgy, hogy a levegőt körülbelül 1 m/sec sebességgel a 8 hőcserélőn és a farakatokon keresztül körben áramoltatjuk. A körben való áramoltatás közben nem bocsátunk friss levegőt a szárítóberendezésbe és a szárítóberendezésből párás levegőt nem bocsátunk ki a külső légtérbe. A körben való áramoltatást addig végezzük, amíg a farakatokban levő faanyag hőmérséklete is 50 °C nem lesz. A hőmérsékleteket megfelelő helyeken elhelyezett hőmérőkkel mérjük. A párás levegő megakadályozza a faanyag felületének gyors nedvességcsókkenését, és mivel a viz a fánál és a levegőnél jobb hővezető, ezért a faanyag belső része gyorsabban és egyenletesebben melegszik át. A felmelegedett viz a faanyag belsejéből gyorsabban áramlik ki, a fa száradása egyenletesen megy végbe és Így a faanyagban károsodás nem következik be. Az 60 °C hőmérsékletre való felfötési időszakban egy ideig a 18 csappantyút alsó helyzetben és a 21 csappantyút fölső helyzetben, majd egy ideig a 18 csappantyút felbő helyzetben és a 21 csappantyút alsó helyzetben tartjuk, azaz a körben áramló párás levegőt váltakozó irányokban áramoltatjuk keresztül a farakatokon. A levegőnek farakatokon keresztüli mindkét irányú áramoltatásakor a 14 és 23 csappantyúk a hozzájuk tartozó nyílást záró helyzetben vannak. A szárítás következő szakaszában fokozatosan nyitjuk a frisB levegőt bebocsátó 14 csappantyút és a párás levegő egy részét a 19 kürtőn keresztül a külső légtérbe bocsátó 23 csappantyút, továbbá a szárítási hőmérsékletet fokozatosan 70-80 °C-ra növeljük. A- levegőnek farakatokon való keresztüláramoltatósát ekkor is váltakozó irányokban végezzük. Az érzékelőkkel mért kellő száradási fok elérésekor újból zárjuk a 14 és 23 csappantyúkat és a levegőt továbbra is körben áramoltatjuk annak érdekében, hogy a száradási fok a faanyag minden részében egyenletesen egyforma legyen. A szárítás utolsó szakaszában a faanyagot lehűtjük, amivel a szárítás folyamata befejeződik. A találmány szerinti szárítóberendezés legfontosabb előnyös tulajdonságai a következők: A szántási idő az eddigi, például 140 óráról 40-50 órára csökken. A száradás a faanyag egész keresztmetszetében gyakorlatilag egyenletes, egyforma és a száradó faanyagban belső feszültségek nem keletkeznek, aminek eredményeként a faanyag nem deformálódik, nem reped meg, nem válik selejtté. A száradási idő lecsók kenése, a friss levegőnek kéménycsö melletti előmelegedése és a meleg levegő hője faanyagnak való gyors átadása következtében jelentősen kevesebb tüzelőanyagra van szükség, mint az eddig ismert szárítóberendezéseknél, ezért a találmány szerinti szárítóberendezés gazdaságosan, olcsón üzemeltethető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szárítóberendezés fűrészáruk, faanyagok és hasonlók szárítására, amelynek a szárítani kívánt faanyagot vagy hasonlót befogadó száritókamrája, a száritókamrához csatlakozó, a szárításhoz szükséges meleg levegőt szolgáltató fűtőberendezése, a meleg levegőt elosztó csővezeték rendszere, ventilátora, valamint a keletkező füstgázokat elvezető kéménye van, azzal jellemezve, hogy a szárítani kívánt faanyagot befogadó száritókamra (1, 1’) alsó részének két hosszirányú szélén elnyúló, hőcserélő (8) révén felmelegí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
