198560. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés fűrészáruk, faanyagok és hasonlók szárítására

5 HU 198560 B 6 A bevezető 2, 2’ csővezetékek 8 hőcse­rélő felé levő végei a 15 légtérbe nyúlnak és e végek alsó faléra lap alakú 18 csappantyú úgy van elfordlthatóan erősítve, hogy a 18 csappantyú kúlsó széle a 15 légteret határoló felső vagy alsó falhoz fektethető, vagy e két szélső helyzet közötti más helyzetbe is állít­ható. A 17 ventilátor a levegőt a 18 csappan­tyú fölső helyzetében a bevezető 3, 3’ cső­vezetékekbe, alsó helyzetében a bevezető 2, 2’ csővezetékekbe áramoltatja, a két szélső közötti helyzetében pedig a bevezető 2, 2’, 3, 3* csővezetékekbe egyidejűleg is áramol­tathatja. így választás szerint a bevezető 2, 2’, 3, 3‘ csővezetékekbe, illetve ezek egy részébe' túlnyomású levegő nyomható, amely levegő a megfelelő 7, illetve 7’ elosztó csö­vek 6 lyukjain keresztül a hozzájuk tartozó 1, illetve 1* száritókamróba jut, ahonnan az 1, illetve 1’ szárltókamra másik oldalán levő 7’, illetve 7 elosztó csöveken keresztül el­szívható, amint a 3. ábra mutatja. Az 1, 1’ szári tókamrák fölső részén levő kivezető 4, 4’, 5, 5’ csővezetékek a levegőt visszavezetik a 8 hőcserélő vagy a külső légtér felé. A kivezető 4, 4’ csővezetékek 1. ábrán látható baloldali végét a levegőt a külső légtérbe kibocsátó 19 kürtő alsó 20 falrésze zárja el, amely 20 falrész alsó szélé­hez a kivezető 4, 4’csövezetékek alsó falához elfordlthatóan erősített 21 csappantyú külső széle fektethető. Ebben az állapotban a kive­zető 4, 4* csővezetékekben nem áramlik a le­vegő. Az 5, 5’ csővezetékek 8 hőcserélő felé levő vége a kivezető 4, 4’ csővezetékek em­lített vége alá van hajlítva és olyan 22 csa­tornában fólytatódik, amelybe 21 csappantyú által lezárható nyílás és a 19 kürtő nyílik. A 22 csatorna a 14 csappantyú mellett a 16 légtérbe torkollik. A 19 kürtő alsó nyílása elfordítható 23 csappantyú révén nyitható és zárható. A farakatok az 1, 1’ száritókamróba va­lamilyen ismert módon helyezhetők és tartha­tók. A szárítóberendezés üzemelése, azaz szárítás folyamán először az 1, 1’ szárító­kamrákba áramoltatott levegőt 50 °C hőmér­sékletűre melegítjük úgy, hogy a levegőt kö­rülbelül 1 m/sec sebességgel a 8 hőcserélőn és a farakatokon keresztül körben áramoltat­juk. A körben való áramoltatás közben nem bocsátunk friss levegőt a szárítóberendezés­be és a szárítóberendezésből párás levegőt nem bocsátunk ki a külső légtérbe. A körben való áramoltatást addig végezzük, amíg a fa­rakatokban levő faanyag hőmérséklete is 50 °C nem lesz. A hőmérsékleteket megfelelő helyeken elhelyezett hőmérőkkel mérjük. A párás levegő megakadályozza a faanyag felü­letének gyors nedvességcsókkenését, és mi­vel a viz a fánál és a levegőnél jobb hőve­zető, ezért a faanyag belső része gyorsabban és egyenletesebben melegszik át. A felmelegedett viz a faanyag belsejéből gyorsabban áramlik ki, a fa száradása egyenletesen megy végbe és Így a faanyagban károsodás nem következik be. Az 60 °C hőmérsékletre való felfötési időszakban egy ideig a 18 csappantyút alsó helyzetben és a 21 csappantyút fölső hely­zetben, majd egy ideig a 18 csappantyút fel­­bő helyzetben és a 21 csappantyút alsó hely­zetben tartjuk, azaz a körben áramló párás levegőt váltakozó irányokban áramoltatjuk keresztül a farakatokon. A levegőnek faraka­tokon keresztüli mindkét irányú áramoltatá­sakor a 14 és 23 csappantyúk a hozzájuk tartozó nyílást záró helyzetben vannak. A szárítás következő szakaszában foko­zatosan nyitjuk a frisB levegőt bebocsátó 14 csappantyút és a párás levegő egy részét a 19 kürtőn keresztül a külső légtérbe bocsátó 23 csappantyút, továbbá a szárítási hőmér­sékletet fokozatosan 70-80 °C-ra növeljük. A- levegőnek farakatokon való keresztüláramol­­tatósát ekkor is váltakozó irányokban végez­zük. Az érzékelőkkel mért kellő száradási fok elérésekor újból zárjuk a 14 és 23 csappan­tyúkat és a levegőt továbbra is körben ára­moltatjuk annak érdekében, hogy a száradási fok a faanyag minden részében egyenletesen egyforma legyen. A szárítás utolsó szakaszában a faanya­got lehűtjük, amivel a szárítás folyamata be­fejeződik. A találmány szerinti szárítóberendezés legfontosabb előnyös tulajdonságai a követ­kezők: A szántási idő az eddigi, például 140 óráról 40-50 órára csökken. A száradás a fa­anyag egész keresztmetszetében gyakorlati­lag egyenletes, egyforma és a száradó fa­anyagban belső feszültségek nem keletkez­nek, aminek eredményeként a faanyag nem deformálódik, nem reped meg, nem válik se­­lejtté. A száradási idő lecsók kenése, a friss levegőnek kéménycsö melletti előmelegedése és a meleg levegő hője faanyagnak való gyors átadása következtében jelentősen ke­vesebb tüzelőanyagra van szükség, mint az eddig ismert szárítóberendezéseknél, ezért a találmány szerinti szárítóberendezés gazdasá­gosan, olcsón üzemeltethető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szárítóberendezés fűrészáruk, faanya­gok és hasonlók szárítására, amelynek a szá­rítani kívánt faanyagot vagy hasonlót befo­gadó száritókamrája, a száritókamrához csat­lakozó, a szárításhoz szükséges meleg leve­gőt szolgáltató fűtőberendezése, a meleg le­vegőt elosztó csővezeték rendszere, ventilá­tora, valamint a keletkező füstgázokat elve­zető kéménye van, azzal jellemezve, hogy a szárítani kívánt faanyagot befogadó száritó­­kamra (1, 1’) alsó részének két hosszirányú szélén elnyúló, hőcserélő (8) révén felmelegí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom