198556. lajstromszámú szabadalom • Hőhasznosító berendezés, főleg kazánok kazániszap és kazánlúg hőjének hasznosítására
3 HU 198556 B 4 Ezen túlmenően további felismerés, hogy szoros összefüggés van a termelt gözmennyiség, a leeresztendő kazánviz, a visszatérő kondenzviz és a szükséges póttápvíz között, így célszerű hőelvonó közegként a vízlágyítóba menő nyersvizet választani, mivel annak mennyisége összefüggésben van a termelt gőzmennyiséggel, ami meghatározza a leeresztendő kazánviz mennyiségét. A hőelvonó közeg része megkerüli a hőcserélőt, másik része pedig azon keresztüláramlik. A két ág egy keverő szabályozó szelepen keresztül kapcsolódik ismét össze. A keverő szabályozó szelepből kilépő és a hőcserélőbe belépő hóelvonó közeg hőmérsékleteinek különbségét kell állandó értéken tartani (automatikus hőmérsékletkülönbség szabályozóval is megoldható) a rendszer megfelelő működéséhez. A rendszer akkor .vált”, azaz akkor .merül ki' a bevezetett kazánviz töltet, amikor a keverő szelep a teljes hőelvonó közeg mennyiséget a hőcserélőn keresztül engedi és a megkerülő ágat teljesen lezárja, és ezzel együtt már nem tartható az előre meghatározott hőelvonó közeg hőmérsékletkülönbség. Ekkor gondoskodni kell a hőcserélő kazánviz terének ismételt kazánvízzel való feltöltéséről. A szakaszos működés ciklusideje a beállított hőmérsékletkülönbség függvénye. A találmány szerinti hőhasznositó berendezés előnye az ipari kazántelepeken általánosan használt leiszapoló és lelúgozó rendszerrel szemben az eddig veszendőbe menő hőmennyiség és hűtővíz megnyerése, a leeresztett kazánviz mennyiségének pontos mérhetősége és szabályozhatósága, valamint a rendszer esetleges automatizálhatósága. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti hőhasznositó berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a hőhasznosító berendezés vázlatos kapcsolási rajzát ábrázolja. A 2. ábra a hőhasznositó berendezés egy más változatának vázlatos kapcsolási rajzát mutatja. Az 1 kazánok 2 lelúgozó szerelvényei és 3 leiszapoló szerelvényei után egy-egy 4 hajtóművel működtetett 44 gömbcsap van beépítve. A párhuzamosan üzemelő 1 kazánok összeB lelúgozó és leiszapoló vezetékei közös 5 gerincvezetékre vannak csatlakoztatva, amely kettősfalú 6 hőcserélő 33 belső terének felBÓ részébe van csatlakoztatva. A kettősfalú 6 hőcserélő 33 belső terének legalsó pontjához 7 szifoncsó csatlakozik, amely 8 szennyvizaknába torkollik. A 7 szifoncsöbe gyorsműkódésű 20 hómérBékletérzékelö van beépítve. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a 6 hőcserélő kettősfalú zárt edény, amelynek 33 belső terét kívülről egy másik zárt edény vesz körül és ez képezi a 6 hőcserélő 34 külső terét. A 34 külső térbe alul a hőelvonó közeg, célszerűen a nyersvíz 11 vezetéke van bekötve, míg a felmelegedett vizet elvezető kilépő 13 vezeték a 34 külső tér tetejéhez van csatlakoztatva. A 6 hőcserélő túlnyomás elleni védelmére a 32 biztonsági szelep szolgál. A 6 hőcserélő 34 külső teréből felül kilépő 13 vezetékbe kétútú 14 szabályozószelep van beépítve. Ennek egyik ága a 35 fogyasztóhoz vezet, míg másik ága a 6 hőcserélőt megkerülő 12 vezetékhez csatlakozik. A nyersvíz 11 vezetékébe és a kilépő 13 vezetékbe egy-egy 15 hőmérő van beépítve, amelyek 17 hómérsékletszabályozót és 16 különbségképzőt tartalmazó szabályozókörhőz vannak csatlakoztatva. Ez 18 vezérlöautomalikáról van vezérelve. A 14 szabályozószelep 29 véghelyzetkapcsolóval van ellátva, amelynek jele a 18 vezérlőautomatika egyik bemenőjele. A 44 gömbcsapok 4 hajtóművei ugyancsak 19 véghelyzelkapcsolókkal vannak ellátva, amelynek jelei szintén a 18 vezérlőautomatika bemenő jeleit képezik. A 10 szennyvízcsatorna védelme érdekében egy esetleges meghibásodás esetén a nyersvíz 11 vezetékéből 21 vezetéket ágaztatunk le, amelybe 22 mágnesszelep és azt megkerülő kézi működtetésű 23 szelep van beépítve. A 21 vezeték a 8 szennyvízaknába köt be, biztosítva annak hűtését abban az esetben, ha üzemzavar esetén forró szennyvíz kerülne a 8 szennyvizaknába. A találmány szerinti hőhasznositó berendezés másik lehetséges kiviteli változatát a 2. ábra szemlélteti. Alapvető változás az előzőekben ismertetetthez képest, hogy ennél a változatnál a meglévő iszaphűtö 24 aknába merül be a 25 terelölemezzel ellátott 6 hőcserélő. Ebben az esetben azonban az iszaphűtő 24 akna egy belső vízzáró 31 válaszfallal két részre van osztva. Az igy két részre választott iszaphűtő 24 akna egyik fele vesz részt a hőcserében, aminek vizszintjét egy 26 vízszintszabályozó segítségével közel állandó értékre kell szabályozni. Az aknarészben felmelegedett víz kiemeléséről 27 szivattyú gondoskodik. Az iszaphűtö 24 akna másik felének rendeltetése és működése megegyezik az előző változatnál ismertetett 8 szennyvízakna rendeltetésével és működésével. A hőhasznositó berendezés a következőképpen működik. Feltételezzük, hogy a kettősfalú 6 hőcserélő 34 külső tere és 33 belső tere közöLt a hőmérsékletek megközelítik egymást. Ez azt eredményezi, hogy a 14 szabályozószelep abba a véghelyzetébe kerül, amikor a 12 vezetéket teljesen lezárja és a 13 vezetéket teljesen kinyitja. Ekkor a 29 véghelyzetkapcsoló jelzést ad a 18 vezérlőautomatika felé, amely a kezelőszemély által kiválasztott 44 gömbcsapot kinyitja, ugyanakkor a többit reteszeli. Ezzel megkezdődik a 6 hőcserélő 33 belső terének feltöltése. A beömlő forró kazánviz maga előtt tolja ki a 33 belső térből a már lehűlt kazánvizet, ami a 7 szifoncsövön keresztül a 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
