198541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett, heterogén kőolajtárolók, főleg másod- vagy harmadlagos művelésű kitermelésére

7 HU 198541 A 8 Az ammónia a kombinációban kis sűrű­ségű, kis relatív mollömegű (nagy kémiai ka­pacitású), sűrűséget csökkentő lúgos kompo­nens és a lúgosság fenntartáséval hosszú úton elősegíti a szilikát Si(0H)4 monomer­készletének megőrzését. A C02-al kontaktusba került rendszer­ben az erős alkalitás miatt a Si(0H)4 polime­­rizéció még nem indul meg, a COz elsődlege­sen az NHíOH-al lép reakcióba (OTUhCCb és NH< COONHz-ot eredményezve, amelyek kivál­nak a nagy töménységű oldatból. A kristályok nem kívánatos növekedését akadályozza a még intakt szilikát. Ilyen módon a rendszer viszkozitása lassan nő, a mozgó front mobili­tása lassan csökken, illetve azt a koncent­rációval, vagy koncentráció-arányokkal sza­bályozhatjuk. Kísérleteink Bzerint ha az adott kon­centráció-arányú rendszerben a pH megköze­líti a 7,5-8-as értéket, a Si(OH)< polimeri­­zációja felgyorsul, a kristályos anyag kova­­savgélbe ágyazódik és további COz hatására a viszkozitás erősebben nő, az összes szili­kát beépül a gátba, vagyis a kiindulási kon­centrációtól függően a rendszer mobilitásá­nak minimum értéke áll be, ill. leblokkolása következik be. Fentiekből következik, hogy a kon­­cenLrációk és koncentráció-arányok megvá­lasztásával bármilyen mértékű mobilitás-sza­bályozást, vagy teljes lezárást is megvalósít­hatunk, tehát ugyanazzal az olcsó anyag­rendszerrel mindkét technikai feladatot meg tudjuk oldani. 0,4 tömeg% Si02 + 6 tömeg% NH4OH 3 mPas viszkozitást, 5 tömeg% SiOz+25 tőmegX NH4OH 500 mPas viszkozitást eredmé­nyez.) A szabályozó mechanizmus a CO2 be­­sajtolásakor kezd működni. Kiszorítási folyamatban célszerű a flu­­idum kombinációt végigszállltani a nagyobb áteresztőképésségű zónán az injektáló kúttól a termelőkútig, és annak közelében elérni a végállapotot. Amennyiben a rendszert gázBapka kizá­rására alkalmazzuk, a kívánt végállapot el­éréséig biztosítjuk a CO2 kémiai megkötésé­hez szükséges reagens-felesleget, gondosan megválasztva a koncentrációkat, vegyszer­­-arányokat és zónavastagságot. Az eljárás alkalmazható gázsapkával nem rendelkező, illetve gézmentes olajat tartalma­zó kőolajtárolókban is úgy, hogy zárófluidum elhelyezését nem végezzük el, hanem csak a szabályozó fluidum-koncentrációt alkalmaz­zuk. Adott esetben, amikor a vízbesajtolás nem «előnyös a tároló összetétele és áramlási jellemzői miatt, vizes hajtóközegként részben, vagy egészében füstgázt vagy inert gázt (pl.N2) alkalmazunk. A térfogati elárasztás hatásfoka tovább növelhető úgy, hogy a szabáiyozó-fluidumot és a C02~ot, illetve nagy CO2 tartalmú gázt több lépcsőben ciklikusan sajtoljuk be a ter- 6 melökutakban, úgy csökkentve az egyes cik­lusokban a fluidumkombináció és gáz besaj­tolt térfogatait és a koncentrációkat, hogy a besajtolt össztömeg a szükséges (fenti) anyagmennyiségeket biztosítsa. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy azonos elvi alapon, azonos anyagokat alkalmazó megvalósítási lehetőséget nyújt mind a függőleges irányú gáztranszport-, mind a vízszintes irányú áramlás szabá­lyozására, továbbá az olajtest vertikális el­mozdulásának megakadályozáséra. A találmány szerinti megoldás előnye to­vábbá, hogy olcsó anyagok kis koncentrá­ciójú oldatai is jó eredményt adnak, mivel kihasználjuk a lúgos-szilikétos közeg ad­szorpció-csökkentő hatását, valamint a CO2 ismert hatásmechanizmus-tényezőit és a ha­tárfelületi feszültség csökkentésével ered­ményesen egyesítjük. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás rétegezett heterogén kőolajtá­rolók, főleg másod- vagy harmadlagos műve­lésű kitermelésére, amelynek során gázsapkás telep esetén a gáz/olaj határon záróréteget hozunk létre, adott esetben a gázsápkát le­­lermeljük, miközben a szénhidrogéneket inert gázra cseréljük ki, egyidejűleg záródugókkal megakadályozzuk az olajtest függőleges írá­­nyú elmozdulásét, oldott gáztartalmú vagy gázmentes olajai tartalmazó olajtárolókban pedig komplex szabályozó dugót sajtolunk az olajtestbe, azzal jellemezve, hogy gázsapkás telep esetén a gáz/olaj határra, a gáztest alsó részébe az olaj sűrűségénél ki­sebb sűrűségű, kémiailag aktív (szén-dioxid- Jal reakcióképes) záró-fluidum kombinációt sajtolunk, ahol a záró-fluidum anyaga vizes­­-vegyszeres közeg, a záró-fluidum mennyisé­ge a telep tulajdonságoktól függően 0,05-0,5 térfogat% - előnyösen 0,1-0,3 térfogat% -, vi­zes-vegyszeres közegként ammóniát, ammóni­­um-hidroxidot, vízoldható Bzilikátot, organi­kus szilikátokat és alkanol-aminokat vagy ezek keverékeit tartalmazó vizes közeget al­kalmazunk, majd a vizes-vegyszeres közeget szén-dioxiddal reagáltatjuk, a kémiai reakció­val géles - kristályos ét nem eresztő zónát alakítunk ki, - adott esetben a gázsapkát le­termeljük -, majd szabályozó-fluidumkombi­­riációt sajtolunk az olajtároló rétegbe, amely­nek mennyisége a telep tulajdonságoktól függően 0,05-0,7 Lérfogat% - előnyösen 0,1- -0,5 térfogata -, a szabélyozó-fluiduinkombi­­nációt szén-dioxid tartalmú géz besajtolésá­­val reagáltatjuk, géiesitjük, a reagens szén­dioxid vagy szén-dioxid tartalmú gáz besaj­­tolásával egyidejűleg a kitermelendő olajat megmozdítjuk; végül a szabályozó fluidum­­kombinációt vizes hajtóközeggel - amelyhez adott esetben felületaktív anyagokat adunk - a termelőkuLak felé mozgatjuk és az olaj ki­termelését megkezdjük, vagy növeljük; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom