198439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aril-alkánsavak előállítására

1 2 Az, hogy az előzőekben említett reakciókörül­mények mellett az alfa-aril-alkánsavakat nyerjük, nem várt, és különösen meglepő, minthogy jól ismert az az általános eljárás, amellyel a ketálokat vízzel savas kö­rülmények mellett a megfelelő ketonná és alkohollá vagy diollá alakítják. Ennek megfelelően az ismert alfa-helyettesített alkil-aril-ketálok a fenti körülmé­nyek mellett gyors hidrolízis lezajlása révén a megfele­lő alkil-aril-ketonná és alkohollá vagy diollá bomla­nak. Az új átrendezési eljárást előnyösen olyan (1) álta­lános képletű ketálok alkalmazásával végezzük, ame­lyek vízben az adott reakciókörülmények mellett oldhatóak, vagy legalább részben oldhatóak, azaz olyan (1) általános képletű ketálokat alkalmazunk, amelyekben Rj és/vagy R2 hidrofil csoportok. Az alkalmazott ketál jellegétől függően segédoldó­szert is alkalmazhatunk. Az átrendezést előnyösen az (1) általános képletű ketálnak vízben, pH 4 és 6 között történő melegíté­sével végezzük. A kívánt pH értéket megfelelő mennyiségű puffer adagolásával érhetjük el. A reagáltatás időtartama alapvetően az (11 álta­lános képletű ketáltól és a reakció hőmérsékletétől függ-Az alfa-aril-alkánsavak általában igen gyengén ol­dódnak vízben, ezért a reakció termékeként kapott optikailag aktív alfa-aril-alkánsavak egyszerű szűrés­sel elkülöníthetők a reakcióelegyből. Ismereteink szerint ezideig nem volt ismeretes olyan átrendezési eljárás, amelynek segítségével ketálokból alfa-aril-alkánsavakat állítanak elő vízben, mint a reakcióközeg lényegében egyetlen oldószeré­ben. A találmány szerinti átrendezési eljárás előnyei ipari szempontból tekintve a következőkben ösz­­szegezhetők: 1) az eljárás enantioszelektív, és az alfa-aril-alkán­savakat nagyobb enantiomer aránnyal állíthatjuk elő segítségével, mint a kiindulási anyag epimer aránya, 2) a reakcióban oldószerként vizet alkalmazunk, amely gazdaságossági és biztonsági szempontból is előnyös, 3) nincs szükség fémkatalizátorra, 4) az optikailag aktív alfa-aril-alkánsav a reakdó­­elegyből szűréssel elkülöníthető. Az optikailag aktív alfa-aril-alkánsavak közül gyógyászati szempontból a legfontosabb a 2-(6- -metoxi-2-naftil)-propionsav, amelynek S(+) enantio­­merje naproxen néven'általánosan Ismert. A találmány szerinti eljárás egy különleges esete, amikor a (IV) általános képletű ketálokat — a kép­letben R,, Rj és X jelestése az (1) általános képletre az előzőekben megadott, Y jelentése hidrogén-, klór­vagy brómatom és Z jelentése metilcsoport - a fenti átrendezési reakció révért riaproxenné alakítjuk. A naproxen egy előnyös előállítási módja a talál­mány szerint abbán áll, hogy egy olyan (IV) általános képletű ketált, amelyben Z jelentése metilcsoport és X jelentése halogénatom, poláris oldószerben semle­ges vagy enyhén lúgos körülmények mellett átrende­ződési reakciónak teszünk ki. Azok a (IV) általános képletű ketálok, amelyekben X jelentése acÚ-oxi-, alkfl-szulfonil-oxi- vagy arü-szulf-, onil-oxi-csoport, átrendezhetők protikus közegben semleges vagy bázikus körülmények mellett. Mindenesetre az X helyettesítőként hidroxilcso­­porttól eltérő helyettesítőt tartalmazó (IV) általános képletű ketálok előnyös átrendezési eljárásának a vizes közegben, savas körülmények mellett a talál­mány szerint végrehajtott enantioszelektív eljárást tartjuk. Amint azt az előzőekben már említettük, az (I) általános képletű ketáloknak alfa-aril-alkánsavakká való átrendeződése olyan eljárás, amely nem vezet a termék lényeges racemizálódásához, így szelektíven és túlsúlyban nyerjük a kívánt optikailag aktív alfa­­-aril-alkánsavakat. Az (1) általános képletű vegyíiletek átrendezése, különösen, ha az eljárást enyhe reakciókörülmények között, szerves közegben, alkoholok és glikolok tá­vollétében végezzük, az (V) általános képletű új észter köztitermék képződéséhez vezethet - a képletben Ar, R, Rj és R2 jelentése az előzőekben az (I) általános képletre megadott, RiO jelentése hidioxilcsoport, klór-, bróm- vagy jódatom. Az (V) általános képletű vegyületeket előnyösen savas körülmények mellett hidrolizálva nyerjük a megfelelő szabad savakat. A fentieknek megfelelően a (IV) általános képletű vegyületeknek enyhe körülmények között, szerves közegben, alkoholok és glikolok távollétében való átrendezése során az új (VI) általános képletű észter köztitermékeket nyerhetjük - a képletben Y, Z, Rt, R2 és Rj o jelentése az előzőekben megadott. A (VI) általános képletű észterek hidrolízisével, amelyet a találmány szerint előnyösen savas hidrolí­zissel végzünk, naproxent vagy annak prekurzorát nyerjük. Nem történik lényeges racemizálódás az alfa­­aril-alkánsavak (V) vagy (VI) általános képletű közti­termékeken át végzett kétlépéses előállítási eljárása során sem, a kapott alfa-aril-alkánsav olyan elegy, amely az enantiomerek egyikét túlnyomó több­ségben tartalmazza. Az (V) és a (VI) általános képletű vegyíiletek újak, olyan különleges jellemzőkkel bírnak, amelyek szá­mos szempontból hasznossá teszik ezeket. Amint azt már említettük, ezekből a vegyületekből hidrolízissel a megfelelő alfa-aril-alkánsavak nyer­hetők. Továbbá, az alkoholos egységükben lévő két aszim­metria centrumnak köszönhetően (ezek azok a szén­atomok, amelyekhez a CO-Rj és a CO-R2 csoportok kapcsolódnak) - ezek a vegyíiletek alfa-aril-alkánsa­­■alc optikai rezolválásnál is hasznosak. Egy savnak optikai izomerekké való rezolválását általában optikailag aktív bázissal alkotott só képzé­sével végzik. Az (V) és a (VI) általános képletű vegyíiletek alkal­mazásával az optikailag aktív alfa-aril-alkánsavak elkü­lönítésére új re zol válási eljárás valósítható meg. Az ilyen rezolválási eljárás, amely nem foglal magá­ban optikailag aktív bázissal való sóképzést, hanem borkősavval vagy származékával való észterképzést lartalmaz, teljesen új. Ennek a rezolválási eljárásnak különösen az az előnye, hogy az (1) általános képletű ketálok átren­deződésekor az (V) általános képletű észtereknek olyan elegye keletkezik, amely a kívánt optikai izo­merben feldúsult. 198.439 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom