198433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas gilisztahumusz tartalmazó talajjavító anyag előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás gilisztahumusz tartalmú talajjavító anyag előállítására. A giliszta hasznosítása humusz előállítására a me­zőgazdasági szakirodalomból régóta ismert megoldás. Példaképpen utalhatunk Frühwald Ferenc Gilisztate­nyésztés a biokertben c., 1986-ban a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásában megjelent könyvé­re, illetve a könyv 31. oldalán felsorolt szakirodalmi publikációkra. A T/38889 közzétételi számú (bejelentés száma: 2343/84.) magyar találmányi bejelentésből ismertté vált eljárás és berendezés energiatakarékos gílisztahu­­musz előállítására. E megoldás lényege az, hogy az előállítást beton alapú területeken, aerob körülmények között végzik úgy, hogy a szerves melléktermékeket (azaz a szubszt­­rátumot) egy tömegben érlelik, ezután magas széntar­talmú kondicionáló anyagból legalább 50 cm vastag­ságú rétegeket alakítanak ki, ezt követően a szubsztrá­­tumban a kondicionáló réteg alatt érett trágyával a biokémiai folyamatokat beindítják és az érlelési folya­matot nagy szigetelőképességíi anyaggal történő lefe­dés után végzik. Az említett megoldás számos gyakorlati szempont­ból jelentős hátránnyal rendelkezik, mindenek előtt a beton alap kialakítása jelent többletköltséget és több­letmunkát, további hátrányként említhető a legalább 50 cm vastag kondicionáló réteg alkalmazása, a bioké­miai érlelési folyamat külsődleges beavatkozással (érett trágyával való kezeléssel) való megindítása és a nagy szigetelőképességű anyaggal való beborítás alkal­mazása. Feltételezhetően az említett hátrányokra te­kintettel ez a megoldás a gyakorlatban nem teijedt el. Célul tűztük ki a fent említett hátrányoktól men­tes javított eljárás kidolgozását gilisztahumusz előállí­tására. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a biokémiai folyamat fenntartásához biztosítani kell a jelenlévő mikroszervezetek megfelelő szaporodását. Találmányunkban fontos az általunk meghatározott magasság mellett még biztosított a prizmák megfelelő levegőzése. Eljárásunk szempontjából lényeges továb­bi felismerés az is, hogy az érlelési időszakban a priz­mákban a megfelelő biokémiai folyamatok csak meg­határozott nedvességtartalom mellett következnek be. A találmány tehát eljárás magas gilisztahumusz tar­talmú talajjavító anyag előállítására jól szaporodó gi­lisztafaj, előnyösen Eisenia foetida segítségével. Szubsztrátum alapanyagaként legfeljebb 20 cm szem­csenagyságú, tömegére vonatkoztatva legalább 30%-os széntartalmú mezőgazdasági és/vagy élelmiszer­­és/vagy szesz- és/vagy malom- és/vagy cukoripari mel­léktermékeket és/vagy fekáliákat és/vagy aktív szenny­­vfe iszapot, továbbá adott esetben ezekhez kevert er­dei avart és/vagy szénport és/vagy lignitet és/vagy fű­részport használunk, ezek keverékéből legfeljebb 40 cm magas ágy ást-képezünk. Az ágy ás nedvességtartal­mát a fermentációs szakasz legalább 3 hónapos, ill. a humuszképzési szakasz legalább 2,5 hónapos ideje alatt 70 és 80% között tartjuk. A fermentációs sza­kasz végén, amikor a keletkezett szubsztrátum hő­­mérsékelete a prímákban - a prizmák közepén - leg­feljebb 28 °C, önmagában ismert módon mérjük a pH értéket. A szubsztrátum kémhatását szükség szerint 6,5—7,5 pH értékre állítjuk be őrölt Ca tartalmú anyagok előnyösen CaCl egyenletes bekeverésével. Az így előkészített szubsztrátumba négyzetméte­renként legalább 30.000 db gilisztát telepítünk. A gilisztahumusz képzési szakasz - legalább 2,5 hónap, előnyösen 3 hónap - befejeződése után önma­gában ismert módon a gilisztákat eltávolítunk. A visszamaradó gilisztahumuszban gazdag szubszt­­rátumot önmagában ismert módon őröljük, rostáljuk. A találmány szerinti eljárás a következő példákkal ismertetjük: 1. példa Kiindulási anyagként szalmával kevert szarvasmar­ha trágyát használunk, az eljárás alapanyagát képező szerves anyag széntartal­mát 30% széntartalomra állítjuk be, majd 20 cm nagy­ságúra aprítjuk, az így előkészített anyagból 30 cm magas, 1,5 m széles, lazj szerkezetű prizmákat képe­zünk, a fermentációs szakaszt a nedvességtartalom 70%-os beállításával indítjuk be. , A prizma nedvességtartalmát folyamatosan ellen­őrizzük azért, hogy a nedvességtartalom 70 -80% kö­zötti legyen. Amennyiben szükséges, akkor a vízpót­lást permetező öntözéssel végezzük. Az öntözésre használt víz klórmentes. (A hirtelen rázúduló víz ki­szorítaná a levegőt és migrációba kezdenének a gilisz­ták.) A fermentáció beindulása után a hőmérséklet priz­mákon belül 60-70 fok - majd kb, 3 hónap alatt 28 °C alá süllyed. Ekkor lehet a gilisztákat telepite­­níT A megadott méretű prizmákban a giliszták 3-4 hónap alatt tudják átdolgozni az adott szubsztrátum mennyiségét akkor, ha a népesítési szám négyzetméte­renként 3000 db. (A giliszták telepítése előtt méljük a szubsztrátum kémhatását, 6;5 pH érték alatt egyen­letesen mészport keverünk a szubsztrátumba,) Az érle­lési folyamat befejezéseként a kitermelés előtt 1 hét­tel az öntözést, illetve a nedvességtartalom beállítását megszüntetjük, az ágyás tetejére csalogató etetés cél­jából 10 cm vastagon teljesen fermentált szubsztrá­­tumot helyezünk és így az állatokat fejcsalogatjuk. A gilisztákkal telített felső réteg eltávolítása után magas gilisztahumusz tartalmú anyagot átforgatjuk, végül hengerrostán átrostáljuk. 2. példa Kiindulási anyagként 30 t% papírgyártásban kelet­kező iszapanyagot, 30 t% sertéstrágyát és 40 t% szal­mát összekeverünk. Mérjük a keverék széntartalmát. Szükség szerint 30%-ra beállítjuk. Továbbiakban ez első példa szerint járunk el. Az eljárás előnyei: kézímunkaerő-igény, alacsony beruházásigény. A felesleges gilisztatömeg értékesítése gyógyászati anyagként vagy szárított formában állati takarmány alapanyagként szintén előnyös. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás magas gUisztnhumusz tartalmú talajja­vító anyag előállítására jól szaporodó gilisztafaj elő­nyösen Eisenia foetida segítségével, a z z a 1 j e 1 le­rn e z v e , hogy szubsztrátum alapanyagaként leg­feljebb 20 cm szemcsenagyságú, tömegére vonatkoz­tatva legalább 30%-os széntartalmú mezőgazdasági és/vagy élelmiszer- és/vagy szesz- és/vagy malom- ét­vágy cukoripari melléktermékeket, és/vagy fekáliát 198433 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom