198432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szerkezetű önhordó kerámia termék előállítására, valamint összetett szerkezetű önhordó kerámia termék

1 2 tött hidakkent tapasztalhatjuk. Az összetett szerkeze­tű kerámia testet a találmány szerinti eljárás segítsé­f;ével általában igen jól meghatározott határfelülettel ehet lérehozni, közelítő méretei, geometriai konfigu­rációja megfelelnek az előminta hasonló jellemzőinek, az egyetlen különbség a tömör, sűrű külső réteg. A polikristályos kerámia anyag fémes összetevőket is tartalmaz, mint a fém alapanyagnak az oxidációs reakcióból kimaradt része (ez mindenekelőtt a folya­mat feltételeitől függ, de más tényezők is meghatáro­zóak), a fém alapanyag ötvöző összetevői, valamint a dópoló anyagok, egyes esetekben a kapott végtermék­ben, mint ez a 7. példában is látható, lényegében nincs tiszta fém. A' termékben jelen levő fémes össze­tevők térfogataránya úgy állítható be, hogy a kívánt végső felhasználáshoz szükséges tulajdonságú termé­ket kapjuk, ahol olyan szélsőséges igénybevételekkel járó alkalmazások is elképzelhetők, mint a belsőégésű motorok alkotóelenünél. Ez utóbbiaknál például kívá­natos, hogy a végtermékben a fémes összetevők rész­aránya 5...10 t%, adott esetben még kisebb legyen. A’ találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjában olyan töltőanyagot használunk, amely a fém alapanyaggal a reakció feltételei között lényegé­ben nem lép reakcióba. A továbbiakban a találmányt mindenekelőtt alumínium vonatkozásában újuk el. Ez nem jelenti azonban azt, hogy csak az alumínium le­het fém alapanyag, az ilyen tájékoztató jellegű ismer­tetés egyáltalában nem zár ki más fémeket az alkalma­zásból, ahol a tapasztalat szerint szilícium, titán, ón, cirkónium és más fémek felhasználása célszerű. Ter­mészetes ezeken kívül is további fémek használhatók, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatosítása so­rán tiszta vagy dópolt állapotban a feltételeknek ké­pesek eleget tenni. Egy foganatosítási módban például az alumínium fém alapanyagot szemcsés formában ke­verjük ki alumínium-trioxidból álló szemcsés töltőa­nyaggal és ezt követően permeábilis nyers mintát ala­kítunk ki belőle. Ebben az esetben célszerű lehet egy vagy több dópoló anyag alkalmazása, amelyet a töltő­anyagban oszlatunk él, vagy amelyek jelenléte éppen a töltőanyag jelenlétéből következik, esetleg a dópoló anyagokat az alumínium fém alapanyaghoz ötvözzük. Az egyes lehetőségek egyidejűleg is alkalmazhatók. Az előmintát előre meghatározott vagy kívánt méretű és alakú testté formázzuk, ahol a mintakészítés szinte minden hagyományos módszere jól használható. Ilye­nek a mintába öntés, a fröccsöntés, a szedimentációs öntés, a vákuumformázás stb eljárásai, amikoris a töl­tőanyagot, mint például fém-oxidokat, fém-borido­­kat, fém-karbidokat és hasonlókat a kívánt módon megmunkálunk. A töltőanyag formázásához megfele­lő kötőanyag is használható, mint például a polivinil­­-alkohol vagy hasonlók, de feltétel, hogy a kötőanyag ne zavarja a találmány szerinti eljárás foganatosítása során lezajló reakciókat, illetve utána ne maradjon olyan melléktermék, amely az összetett szerkezetű kerámia test tulajdonságait kedvezőtletnül befolyásol­ná. ’ A találmány szerinti eljárás foganatosításához szükséges előminta létrehozásához alkalmas anyagok megválasztása az alkalmazott fém alapanyagtól, vala­mint a felhasználásra szánt oxidálószertől függ. Az anyagok példái az alumínium-trioxid, a szilícium-kar­­bid, a szilícium-alumínium-oxinitrid, a cirkónium-di­­oxid, a cirkónium-borid, a titán-nitrid, a bárium-tita­nát, a bór-nitrid, szilícium-nitrid, számos különböző vasötvözet, mint pl. a vas-króm-alumínium ötvözet, a szén, ezek egy vagy több említett anyagot tartalmazó keverékei. A lista természetesen egyáltalában nem tel­jes, az előmintában bármely alkalmas anyagot fel le­het használni. Így pl. alumínium fém alapanyag vá­lasztásakor, ha az oxidációs reakciótermék alumí­­nium-nitríd és/vagy alumínium-trioxid részecskékből áll. Ha a fém alapanyag cirkónium és az oxidációs reakció eredményeként cirkónium-nitrídet kívánunk előállítani, az előminta létrehozására mindenekelőtt a cirkónium-diborid tűnik alkalmasnak. Ugyancsak alkalmas fém alapanyag a titán, amelynek oxidációs reakcióterméke lehet a titán-nitrid. Ilyenkor az elő­minta anyagát alumínium-trioxidból és/vagy titán-di­­boridból készítjük el. Ha a fém alapanyag ón és az előállítani kívánt oxidációs reakciótermék ón-oxid, az előminta készíthető például alumínium-trioxid ré­szecskékből. Ha a fém alapanyagként szilíciumot vá­lasztunk és a kívánt oxidációs reakciótermék a szilí­cium-nitrid, az előmintát célszerűen szilícium-nitrid részecskékből hozzuk létre. ' A szemcsézett fém alapanyagot olyan mérctelosz­­lásban kell felhasználni, hogy az inverz reprodukálás során olyan méretű üres részek alakuljanak ki, ame­lyek biztosítják a kerámia anyag kívánt termikus tu­lajdonságait, de nem elegendően nagyok ahhoz, hogy a termék szerkezeti szilárdsági vagy integritási jellem­zőit lerontsák. így a fém alapanyagot általában 50...- 500 mesh, célszerűen 100...250 mesh szemcsézettségi tartományban választjuk meg. A töltőanyagok eseté­ben a szemcsézettség általában 10...1000 mesh, vagy ennél finomabb, de a különböző szemcsézettségű anyagok és egyébb összetevők keverékben is jól hasz­nálhatók. A töltőanyag esetében a részecske vagy szemcse kifejezést széles körben kell érteni, mivel az tartalmazza a porokat, szálakat, huzalokat, kisebb vagy nagyobb gömböket, lemezeket, tömörítvényeket stb. Az előmintát oxidálószerrel átjárt kemence belső terébe helyezzük, általában annak előmelegítése után, vagyis az előminta behelyezése előtt a kemencét pél­dául a folyamat hőmérsékletére felhevített levegővel áramoltatjuk át. Ha kívánatos, az előminta felmelegí­tése végrehajtható lassan vagy viszonylag gyorsan a reakcióhoz szükséges hőmérséklettartomány eléréséig, de ez utóbbi esetben ajánlatos a gyors hőmérséklet­változás által okozott igénybevételeket megfelelő mó­don figyelembe venni. A reakciót, mint említettük, a fém alapanyag olvadáspontját meghaladó, de az adott folyamatban létrejövő oxidációs reakciótermék olva­dáspontja alatt maradó hőmérsékleteken hajtuk vég­re. Ha például a fém alapanyag alumínium és ennek oxidálására levegőt alkalmazunk, a szükséges hőmér­séklettartomány általában 850... 1450 °C értékeket öleli fel, célszerűen azonban a 900...1350 °C tarto­mányba eső hőmérsékletei: választjuk. ’ A fém alapanyagot és a töltőanyagot tartalmazó el­rendezés lehet reaktív is, amikoris a fém alapanyag és a töltőanyag között kémiai reakcióra kerül sor. Ilyen­kor a töltőanyagban olyan fémes összetevőt alkalma­zunk, például szilícium-dioxidot vagy szilícium-bori­­dot, amelyeket a fém alapanyag megolvadt állapotá­ban, a reakció feltételei között képes redukálni. Az előminta teljes térfogatában állhat a reaktív hatású töltőanyagból, de alkalmis megoldás az is, amikora töltőanyag egy vagy több semleges összetevőt tartal-198.45 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom