198429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önhordó szerkezetű, kerámia anyagú alakos munkadarab előállítására

1 198 429 2 volt, hogy az esetleges alumínium felesleget kiönthes­sük az edényből, ami megkívánta, hogy a 22 gátló anyagréteg egy részét törjük le és utána az edény meg­­forgatásával az alumíniumot eltávozhattuk. Az oxidativ reakció feltételei között a 22 gátló anyagréteg, tehát adott esetben az alabástromgipsz teljesen dehidratálódott, a késztermék felületéről könnyen, kis intenzitású homokfúvással eltávolítható, volt, az eltávolítás! folyamat egyáltalában nem károsí­totta a kerámia termék felületét. A kapott munkadarab szerkezetét megvizsgáltuk. Ez azt bizonyította (röntgendiffrakciós vizsgálatok tanúsága szerint), hogy a kapott anyag olyan alumínium­­trioxid alfamódosulatából álló mátrix szerkezet, amely a 18 előminta anyagát a 22 gátló anyagréteggel fedett fe­lületig teljes mértékben kitöltötte, de ezt a felületet egyáltalán nem nőtte túl. A megolvadt ötvözet a 22 gátló anyagréteg alatt oxidbevonatot is képzett, de az oxid­­bevonaton túl az előmintával nem érintkező tartomá­nyokban a megolvadt fém alapanyagból nem alakult ki oxidréteg. A készterméket borító oxidbevonatot köny­­nyen el tudtuk távolítani, erre kis intenzitású homok­fúvást alkalmaztunk. A kapott végterméket a 7a. ábra oldalnézetben, a 7b. ábra elölnézetben mutatja. Ez a példa annak bizonyítéka, hogy az alabástrom­­gipszből készült, tehát nagy mennyiségű kalcium-karbo­nátot tartalmazó gátló anyagréteg alkalmas az előminta szerkezetét átnövő kerámia mátrix továbbfejlődésének megakadályozására. Azt is bizonyítja, hogy az ilyen gátló anyagréteg felhasználásával nagy pontossággal lehet egy eredeti alakzatot visszaadni. Ezen túlmenően a példa tanúsága szerint az alabástromgipsz képes a meg­olvasztott fém alapanyag teljes mennyiségét megtartani, a fém nem tud eltávozni a rendszerből, vagyis az oxida­tiv reakció hatására a fém alapanyag gyakorlatilag teljes mennyisége hasznosítható, az előminta teste a mátrix szerkezetű oxidációs reakciótermékkel jól átjárható. 2. példa összetett szerkezetű hengeres terméket kívántunk előállítani sima belső felülettel, mégpedig egyik végén zárt öntőedény létrehozására. Ebből a célból 76,2 mm hosszú, 25,4 mm belső átmérőjű és 3 mm falvastagságú előmintát hoztunk létre, amelyet kerámia mátrixszal kívántunk kitölteni, míg belső felületét gátló anyagré­teggel borítottuk. Az előminta létrehozása céljából hagyományos öntési technikával zagyot alkalmaztunk. Ez a Norton Co. 1000 mesh szemcsézettségű E67 Alundum jelű alumí­­nium-trioxidjából (47,6 t%), a Georgia Kaolin Union cég EPK jelű kaolinagyagjából (23,7 t%, 98 t%-ban legfeljebb 20 pm nagyságú szemcsékből állt) és 28,5 t% vízből tevődött össze. Az anyagokat gondosan összeke­vertük, majd alabástromgipszből készült öntőmintába öntöttük, ahol az öntőminta az előminta kívánt geomet­riai alakjának felelt meg. A mintegy 20 perces öntési folyamat után az előmintát kinyertük, 90 °C hőmér­sékleten kiszárítottuk, majd levegő jelenlétében 30 per­cen keresztül 700 °C hőmérsékleten előzetesen kiizzí­tottuk. Az előminta belső felületeit 70 t%-nyi alabástrom­gipszből és 30 t% 500 mesh szemcsézettségű szilícium­­dioxid részecskékből készített zagyszerű keverékkel vontuk be. Az alabástromgipsz itt is a Bondex cég ter­méke volt. A bevonat felvitele után hagytuk azt meg­kötni és a nedvesség feleslegének eltávolítására kiszá­rítottuk. Ezt követően tűzálló anyagú fallal határolt edényt részben 380.1 jelű (az 1. példában meghatározott össze­tételűvel azonos összetételű) alumínium ötvözettel rész­ben kitöltöttük és az ötvözetet megolvasztottuk. Az elő­mintát cirkónium-dioxid gömböcskékkel (9,5 mm átmé­rőjű anyaggal) töltöttük ki és a megolvadt alumínium­mal töltött tűzálló edénybe merítettük oly módon, hogy a folyékony fém szintje az előminta külső felületét gya­korlatilag teljes egészében körbevette, de maga a fém az előminta belső terébe nem folyt be. A cirkónium-dioxid gömb öcskék feladata ebben az esetben az volt, hogy a folyékony alumíniumban a viszonylag könnyű előmin­­tára ható felhajtóerőt kiegyenlítse, biztosítsa az előmin­ta szükséges mértékű bemerülését a folyékony alumí­nium ötvözetbe. A megolvasztott fémötvözet felületére először száraz alabástromgipsz port, majd szilícium­­dioxid port rétegeztünk és ezzel megnehezítettük a fém alapanyag oxidációs folyamatát az egyébként szabadon maradó felületen keresztül. Az elrendezést kemencébe helyeztük, amelyben szabad levegőáramlást biztosítot­tunk és 1000 °C hőmérsékleten az oxidativ reakciót 96 órán keresztül folytattuk. Ezt követően az elrendezést kiemeltük a kemencé­ből, majd lehűtöttük. A kapott kerámia szerkezetű ön­tőedényt és a vele kapcsolódó felesleges fémötvözetet a tűzálló anyagú edényből ehávolítottuk, a belső térből kiemeltük a cirkónium-dioxid gömböcskéket, majd a kapott terméket mind felső, mind alsó részén átmet­szettük, hogy az összetett kerámia szerkezetet megvizs­gálhassuk. Az oxidativ reakció feltételei között dehidra­tálódott gátló anyagréteget kis intenzitású homokfúvás­sal könnyen ehávolítottuk az átvágott munkadarab belső teréből. A munkadarab ily módon feltárt felületeinek vizsgálata azt bizonyította — erre a célra a kapott anyag röntgendiffrakciós vizsgálatát választottuk —, hogy az előminta anyagát az alumínium-trioxid alfa-módosulatá­ból létrejött mátrix teljes mértékben átjárta, az infiltrá­­ció az előminta belső felületét borító gátló anyagrétegig történt meg, a kerámia mátrix a gátló anyagréteggel meg­határozott felületet nem lépte túl. A keresztmetszetet a 8. ábra mutatja be, amelyben látható, hogy reakcióban részt nem vett 30 alumínium 32 összetett szerkezetű ke­rámia test belső felületét veszi körül. Ez utóbbi 34 belső felülete viszont, amelyet a gátló anyag rétegével borítot­tunk be, sima és mindenféle átnövéstől mentes, vagyis ezzel a módszenei a belső falfelület nagy pontossággal adható vissza. Az ötvözet feleslegét az együttes megol­vasztásával könnyen el lehet távolítani, a tapasztalat szerint az olvasztott alumíniumból a kerámia test min­denféle károsodás nélkül és szerkezeti degradáció nélkül eltávolítható. Az eltávolított gátló anyagréteget is röntgendiffrak­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom