198415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többréteges szendvicsszerkezetek impregnált lignocellulóz termékekből, főleg farostlemezből történő előállítására

1 198415 2 A találmány tárgya eljárás többréteges szendvics­szerkezetek impregnált lignocellulóz termékekből, főleg farostlemezből történő előállításához. Ismeretes, hogy farostlemezek és rétegelt farostle­mezek számos felhasználási terüetén, mint pl. az. építő­iparban és különösen a járműiparban nyilvánvaló hi­ányosságként merül fel a farostlemezek előnytelen víz- és klimaálló tulajdonsága. A farostlemez vízállósága mér­sékelt, továbbá a légnedvesség és gőz ellenállósága szin­tén csekély mértékű. A járműipari felh aszná Iá sok között említhető, hogy az első buszok padlózatát kőolaj származékkal impreg­nált fenyőből készült normál hajópadlóból készítették, amely a célnak tökéletesen megfelelt, a buszokat teljes futási ideje alatt kiszolgálta. A buszgyártási széria növe­kedése,. új típusok megjelenése azonban más gyártási eljárásokat követelt, így az aprólékos kézi munka és fenyőáru kiváltása a nagytáblás padlózat kialakítását tette szükségessé. Az első lemezféleségek, mint a különböző rétegelt lemezek, a speciálisan buszpadlónak készült egyes lemez típusok, REFA, ROPA időleges megoldást nyújtottak. A lemezeket ugyan előkezelték, azonban idővel mind több hiányosságuk került napvilágra. A trópusi orszá­gokban szállított buszokból a különböző rovarok, rág­csálók szó szerint kiették a padlóanyagot, hazai terüle­ten oly mértékű gombakárosodás lépett fel, hogy az utazóközönség alatt leszakadt a padlólemez. A megnevezett problémák főleg a városi közlekedés­ben résztvevő buszokra jellemezőek. Az autóbuszok tisztítására olyanok az előírások, hogy a garázsból való kiállás előtt a buszokat kívül-belül mosásnak, illetve belül félévente csírátlanításnak kell alávetni A kialakult gyorsmosási technológia pedig az óvatos, a járműgyártó által előírtakat u belső takarítás csak nedves ruhával való letörlés lehet, nem teszi lehetővé. A mosási technológia szerint a belső teret is folyó vízzel mossák. így' a fából, illetve fatartalmú anyagokból ké szilit szerkezetek nedvességet vesznek fel. Az. elcsúszás megakadályozására a padlólemezre ra­gasztott bordázott gumilemez és alsó alvázat burkoló fémlemez, között az. átnedvesedett farost-padlólemez elkerülhetetlenül olyan kinematikus körülmények közé került, hogy táptalaja lett a különböző gomba és egyéb kártevőknek. Így adódott, hogy gakorlatilag a városi közlekedési vállalatoknál általában 150 ezer km, vagy' 2 év lefutása után farost-padlólemez cserét hajtottak végre, aminek jelentős költség és munkaerő vonzatú van A szóbanforgó hiányossága, hogy mivel az. alkalma­zott rétegelt lemezek a motor körüli hőt nem bírták, oda más típusú anyagot építettek be, ezért különböző rugalmasságú anyagok rezgéséből eredően a buszok belső zajszintje magasabb lett. A gombásodás és a rovarkártevők elleni védekezés, továbbá a szerkezeti elrendezésből eredő kellemetlen rezonancia jelenségek kiküszöbölése a szóbanforgó ter­mék vonatkozásában a gyártókat és felhasználókat kü­lönböző megoldások kimunkálására ösztönözte. Rétegelt szerkezetű farost és műfate mié keket ismer­tetnek a 158665, 175 589 és 178483 számú magyar szabadalmi leírások. Ezen termékek hiányossága a konkrét felhasználási cél vonatkozásában a klimaellen­­álló képesség, a gombásodás stb. szintén fennáll. A DE 1972 099 sz. leírás olyan technológiát ismer­tet, amely a kártevők elleni védőanyagot csak egy kö­zépső rétegre hordja fel gyártás, közben s ez diffundál a hőpréseléskor az egész faforgács lapban. A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz eljárás kidolgozása többréteges szendvicsszerkezetek impregnált lignocellulóz termékek­ből való előállításához, amely lényegesen jobb hatásfok­kal jellemezhető, mint az ismert megoldások. A találmánnyal feladatunk tóbbréteges, lignocellulóz termékek előállítási eljárásának kidolgozása, amellyel klimaálló, gombásodásnak és rovarkártevőknek ellen­álló, megfelelő szerkezeti szilárdságú és rezgéselnyelő tulajdonságú termékek gyárthatók. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szendvics­­szerkezetek elemi rétegeit anyagokban impregnálva ál­lítjuk elő. Eljárásunk lényege és egyben speifikuma, hogy víz­tartalmú (vízzel hígított) műgyantával impregnáljuk a kemény farostlemezt. \ kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú eljá­rásnál úgy oldottuk meg, hogy az egyes rétegeket képező farostlemezeket lúggal hígított fenol-formaldehid gyan­tába mártjuk, majd azt lecsurgatva a szükséges mérték­ben szikkasztjuk és 50-70, - célszerűen 60 C °-on - kliinatizáluk a nedvességtartalom 4—6%-ra csökkené­séig, utána a lemezeket egymásra rakva 15-30 — célsze­rűen 20 percig -, 140 160 C ° - célszerűen 150 C ° — hőmérsékeleten, 40 130 kp/cm2 - célszerűen 50 kp/cm2 nyomáson préselve bakelizáljuk, végül a préselés be­fejezése előtt a nyomás fenntartása mellett legalább 30 perc időtartam alatt 45 50 € ° hőmérsékletre vissza­­hű-jük. kijárásunkban az impregnáló műgyanta kikeményí­­tése hőprésben történik, ahol egyúttal a nedvesség jelen­létében ismét visszaállítható a farostlemez tömörített rostszerkezete. Az alkalmazott 1 50 C 0 körüli hőmérséklet és a nor­mál kemény farostlemez gyártással legalább azonos ér­tékű fajlagos présnyomás együttes hatására az impregná­ló műgyanta folyamatosan kitölti a farostlemez rostszer­­ke/.ete közötti teret és térhálósodva egy bakelit típusú tennék keletkezik. Eljárásunknak kritikus része a hőpréselés. Itt a fő problémát a szükségszerűen jelenlévő szabad és a kémiai reakcióból keletkező víztartalom okozza. A hőpréselés folyamán az eredeti víztartalomnak csak a töredéke távozik páradiffúzió formájában ezért a késztermékben maradó egyensúlyt nedvességtartalom beállítását a préselés előtt kell elvégezni az impregnált lemezek elő szárításával. Azt pedig, hogy’ a termékben visszamaradó nedvesség­­ta'talom a présnyomás megszűntével ne okozzon „lap­robbanást” rétegelválást, a hőprés, illetve a termék nyo 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom