198398. lajstromszámú szabadalom • Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer
1 198 398 2 tápegység energiaforrása minden találmány szerinti hajtogatható többtagú rendszer esetében lehet miniatűr galvánelem (pl. gomb alakú), de lehet célszerűen egy szolárcellasor, amely a folyadékkristályos megjelenítő (LCD) körül kialakított esztétikus keretet vagy szegélyt képezhet és/ vagy a lapelemek szélein helyezkedhet el. A találmány lényegét az alábbiakban csupán célszerű és előnyös példaképpeni kiviteli alakok kapcsán a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben. A rajzon az la. és lb. ábra egy A,B,C és D lapelemekből álló, a 192686 1. sz. HU szabadalmi leírásból felépítés és kezelés (hajtogatásos konfiguráció módosítás) tekintetében megismerhető felépítésű négyelemes találmányunk szerinti hajtogatható többtagú rendszer vázlatos képe, a 2. ábra az la. és lb. ábra szerinti rendszer kitüntetett B lapelemébe beépített első példaképpeni elektronikus kapcsolási elrendezéssel kialakított találmány szerinti rendszer kiemelt részletének tömbvázlata, ä 3. ábra a 2. ábra szerinti kiemelt tömbvázlatot kielégítő elektronikus kapcsolási elrendezés egy lehetséges célszerű kiviteli alakjának részletesebb vázlata, a 4. ábra a 2. ábra szerinti kiemelt tömbvázlatnak megfelelő elektronikus kapcsolási elrendezés egy másik lehetséges célszerű kiviteli alakjának részletesebb bemutatása, az 5. ábra az la. és lb. ábra szerinti hajtogatható többtagú rendszer kitüntetett B lapelemébe beépíthető második példaképpeni elektronikus kapcsolási elrendezéssel kialakított találmány szerinti rendszer kiemelt részletének tömbvázlata, míg a 6. ábra az 5. ábra szerinti példaképpeni hajtogatható többtagú rendszer központi vezérlőegységének egymást követő programlépcsőit bemutató folyamatára. Egy a jelen leírás tárgymegjelölő bevezető részében körvonalazott, a 192.686 1. sz. HU szabadalmi leírásból működésmód és felépítés szempontjából teljes részletességgel megismerhető, az adott esetben A,B,C,D lapelemekből álló négytagú hajtogatható rendszer vázlatos képei láthatók az la. és lb. ábrán. A négytagú rendszer alaphelyzetét az la. ábra tünteti fel. Mint ismeretes, a rendszer A,B,C,D. lapelemei az la ábra szerinti alaphelyzetükből többszöri célirányos hajtogatási műveletsor eredményeként különböző, eltérő konfigurációkat képező lapelemhelyzetekbe vihetők, egy ilyen tetszőlegesen kiragadott állapotot tüntet fel az lb. ábra. Látható, hogy itt az la. ábra szerinti alaphelyzethez képest a B és C lapelemek egymással helyet cseréltek, és közben mindkettő az óramutató járásával ellentétes irányban 90°-kal el is fordult. Tételezzük fel, hogy az la. ábrán látható alaphelyzetben a rendszer szemlélő felőli teljes látható lapfelületén egy olyan, ezen alaphelyzetben értelmes, összefüggő grafikai ábra látható, amely egy zöd mezőben ülő nyuszit ábrázol. Belátható, hogy az lb. ábra szerinti megváltozott konfigurációban ez az ábra elemeire szétesett, nem összefüggő ábrarészleteket mutat. A rendszer immanens tulajdonságából fakadóan azonban ismételt hajtogatások sorozatával az eredeti, összefüggő ábra (fűben ülő nyuszi) legalább egyféle lépéssorozattal ismételten elő- illetve helyreállítható. Ugyanígy tételezzük fel, csupán példaképpen, hogy a négytagú rendszer hátoldalán viszont az lb. ábra szerinti konfigurációban „áll össze” egy értelmes, összefüggő rajzolat, például egy virágokból láncszerűen összeálló koszorú. Ez az utóbbi ábra illetve rajzolat természetszerűleg a rendszer A,B,C,D lapelemeinek la. ábra szerinti alaphelyzetében van szétesett, nem összefüggő állapotában. (A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy különösen négynél többtagú, bonyolultabb rendszerek esetében olyan közbenső állapotok is előfrodulhatnak a hajtogatások eredményeként, amelyekben az A,B,C,D lapelemek egyike vagy némelyike nemcsak e-, hanem lapfelület szempontjából megfordul, tehát olyan szétesett állapotok is előállhatnak, amelyekben az egyszerre látható ugyanazon rendszerfelületen a két különböző rajzolat illetve ábra fragmensei egymással keverve, vegyesen jelennek meg.) Az eddig elmondottak teljesülnek és érvényesek a hagyományos, ismert, a 192 6 86 1. sz. HÍJ szabadalom szerinti többtagú hajtogatható rendszerekre is. Ezek esetében a manipuláló, játszó személy közvetlen célja, hogy lehetőleg minél hamarabb, tehát minél kévésé bb hajtogatási művelettel előállítsa az egyik vagy másik oldali összefüggő, értelmes ábrát illetve rajzolatot. Találmányunk már említett célaja, hogy az ismert alapelv és felépítés megtartásával olyan továbbfejelesztett többtagú hajtogatható rendszert alakítsunk ki, amely a „grafikai sikerélmény” helyett, vagy még inkább ahhoz járalékosan a játszó, kezelő személy igyekezetét további, még attraktívabb effektusok előállításával (is) honorálja kitüntetett, előírt konfigurációk sikeres (ismételt) előállítása esetén. Találmányunk szerint ehhez a korszerű elektronikus eszközök eszköztárát használjuk fel az alábbiak szerint: Az la. és lb. ábra szerinti igen egyszerű példánál maradva az A,B,C,D lapelemek egyikét, példaképpen a B lapelemet kitüntetett lapelemként vesszük és abba olyan elektronikus áramkört építünk be, amely pl. a 2. ábra szerinti tömbvázlaton érzékeltetett módon egy elektronikus 5 vezérlő és kijelző/megjelenítő egységből, amely az adott esetben egy előre programozott memória áramkörhöz csatlakoztatott piezoelektromos hangkeltő eszköz, valamint az ehhez hozzárendelt, meghatározott állapotokban ezt aktiváló vezérelhető példaképpen négy 1,23,4 érzékelő és/vagy kapcsolóelemekből, továbbá energiaforrásként pl. gombakkut vagy szolárcellasort tartalmazó 6 tápegységből áll. Mivel az A,B,C,D lapelemek kellő vastagságúak ás általában többrétegű, szendvics-szerkezetű kúdakításúak, az említett elektronikus áramkör illetve annak elemeinek elhelyezése azok belsejében és/vagy felületén a mai miniatűr eszközméretek mellett problémamentes és a szakember számára rutinintézkedés, ha pl. az általánosan elterjedt kvarcórák vagy egyéb elektronikusjátékok felépítését vesszük alapul. Visszatérve az la. és lb. ábrára látható, hogy az említett kitüntetett B alapelem itt (csupán példaképpen) a fent említett vezérelhető 1,23,4 érzékelő és/vagy kapcsolóelemekként x’ és y’ Reed-kapcsolókat tartalmaz, amelyek a B lapelem egyik oldalélé mentén két szomszédos lapelemsarok tartományában vannak elhelyezve illetve beépítve. Találmányunk egy további lényeges jellemzője szerint a további A,C,D lapelemek közül legalább bizony os, jelen esetben az A és D lapelemek bizonyos, meghatározott tartományaikban, a jelen egyszerű példa esetében egy-egy saroktartományukban, érzékelést és/vagy kapcsolás kiváltó aktív vagy passzív x, y eleme(ke)t, példánk esetében egy-egy állandó mágnest tartalmaznak. Ezek elhelyezése olyan, hogy pl. az A,B,C,D lapelemek la. ábra szerinti alaphelyzetében az A és D lapelemek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
