198368. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált akrilsav származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

198 368 4 A találmány szerinti új eljárás során szubsztituált ak­­rilsavakat a megfelelő azlaktonok vízzel történő hasításá­val állíthatjuk elő, hígítószerként előnyösen egy vízzel elegyedő, vagy vizet korlátoltan oldó aprotikus poláros oldószert alkalmazunk, mint az aceton, a metil-etil-, a metil-i-propil-, a metil-i-butil-keton; az etil-acetát, a n­­-butil-acetát; az éterek, mint a dietil-éter, a dibutil-éter, a dioxán; az acetonitril; a piridin; a tetrahidrofurán stb. A reakciót a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forrás­pontjáig terjedő hőfoktartományban egyaránt végezhet­jük. A kapott terméket ismert módon nyerjük ki, példá­ul a hígítószert ledesztilláljuk, a maradékot egy aproti­kus poláros oldószerben pl. etil-acetátban oldjuk, majd egy aprotikus apoláros oldószerrel pl. n-hexánnal, stb. ki­csapjuk. A találmány szerint szubsztituált akrilsavakból önma­gában ismert módszerek egyikével képezzük a sókat. A sóképzést végezhetjük az előzőekben leírt reakcióelegy­­ben is, előnyösen azonban akkor járunk el, ha a savat kinyerjük, majd egy protikus poláros oldószerben, pl. metanolban szuszpendáljuk és egy bázissal közömbösít­jük. Igen előnyösen képezhetjük a sókat alkálifém-alka­­noláttal, mint a nátrium-, vagy kálium-alkanolátok. Eb - ben az esetben a kezdeti szuszpenzióból homogén oldat lesz, mert a só a fenti oldószerben oldódik. Ily módon elméleti hozammal kapjuk a szubsztituált akrilsav sóit. A találmány b) eljárásváltozata szerint a szubsztitu­ált akrilsav-észtereihez jutunk. Ez esetben a megfelelő azlaktont — legelőnyösebben— egy vízmentes aprotikus apoláros hígítószerben szuszpendáljuk és a szuszpenzió­hoz egy alkálifém-(l-4) szénatomszámú alkanolátot cse­pegtetünk. Az azlakton-gyűrű felhasadása és a szubszti­tuált akrilsav-észter képződése már a környezet hőmér­sékletén néhány perc alatt lejátszódik. Aprotikus apolá­ros hígítószerként egyaránt alkalmazhatunk aromás szén­­hidrogéneket, mint a benzol, a toluol, a xilolok; aliciklu­­sos szénhidrogéneket mint a ciklohexán, stb; telített ali­fás szénhidrogéneket, mint a n-pentán, n-hexán, n-hep­­tán, n-oktán stb. A kapott szubsztituált akrilsav-észtere­­ket ismert módon nyerjük ki a reakcióelegyből. Legegy­szerűbben akkor járunk el, ha a reakcióelegyből egy má­sik oldószerrel a terméket kicsapjuk, vagy a hígítószert lehajtjuk, kívánt esetben a terméket kristályosítással tisztítjuk. A találmányunk szerinti vegyületekből (hatóanyagok­ból) ismert módon formálunk készítményeket, így példá­ul nedvesedő permetezhető porokat (WP); szuszpenzió koncentrátumokat (SC), vízzel elegyedő oldatkoncent­­rátumokat (SL), emulzióképző koncentrátumokat (EC), víz nélkül kijuttatható granulátumokat (G), vagy porzó­­szereket (DP), olajos szuszpenzió koncentrátumokat (FO). Alkalmazhatjuk a hatóanyagokat ULV-formában is. Ezekben a készítményekben a hatóanyagokat szüárd vagy folyékony inert hordozóanyagokkal, oldószerekkel és esetenként egyéb segédanyagokkal keverjük. Ilyen se­gédanyagok lehetnek például felületaktív anyagok, mint a nedvesítőszerek, a szuszpendálódást, diszpergálódást elősegítő szerek, emulgeátorok, csomósodási, összetapa­dást gátló anyagok (anti-caking), tapadást elősegítő, le­­pergést gátló szerek (spreader), behatoló képességet fo­kozó anyagok, illetve biológiai hatást fenntartó vagy nö­velő anyagok, habzásgátlók, stb. Alkalmas szilárd hordo­zó- és hígítóanyagok az inaktív ásványi anyagok, mint a különböző kaolinok, porcelánföldek, az attapulgit, a montmorillonit, a csillámpala, a pirofillit, a bentonit, a 3 diatomafóld vagy a nagydiszperzitású szintetikus kova­savak, a kalcium-karbonát, a kalcinált magnézium-oxid, a dolomit, a gipsz, a trikalcium-foszfát, Fuller föld, stb. Alkalmas szilárd hígító és hordozóanyag lehet dohányle­­véiszár-őrlemény, faliszt stb. Alkalmas folyékony hordo­zók, hígító és oldószerek például a víz, a szerves és/vagy vizes szerves oldószer-elegyek, mint a metanol, az etanol, az n- és i-propanol, a diaceton-alkohol, a benzil-alkohol; ezek és terei, mint a metil-celloszolv, a ketonok, így a dimetil-keton, a metil-etil-keton, a metil-izobutil-keton, a ciklopentanon, a ciklohexanon stb.; az észterek, mint az etil-acetát, a n- és i-butil-acetátok, az amil-acetát, az izopropil-mirisztát, a dioktü-ftalát, a dihexil-ftalát stb.; az aromás, az alifás, az alCiklusos szénhidrogének, mint a paraffin szénhidrogének, a ciklohexán, a kerozin, a ga­zolin, a benzol, a toluol, a xilolok, a tetralin, a dekalin; az alkil-benzolok elegyei; a klórozott szénhidrogének, mint a íriklór-etán, a diklór-metán, a perklór etilén, a di­­klórpropán, a klór-benzol stb.; a laktonok, mint a y-buti­­rolakton stb.; a laktámok, mint az N-metil-pirrolidon, az N-ciklohexil-pirrílidon; a savamidok, mint a dimetilfor­­mamid stb.; a növényi és állati olajok, mint a napraforgó­­mag-, a len-, a repce-, az olíva-, a szója-, a ricinus- és a spermaeet-olaj stb. Alkalmas nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek, a tapadást növelő, az aggregálódást megakadályozó, le­­pergést gátló anyagok lehetnek; ionosak, nemionosak. Az ionosak lehetnek: a különböző telített és telítetlen karbonsavak sói; az alifás, aromás, alifás-aromás szénhid­rogének szulfonátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-alkoho­­lok szu!fátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-savak észterek, éterek szulfonátjai; a fenol, a krezol, a naftalin konden­zációs termékeinek szulfonátjai; a szulfatált növényi és állati olajok; az alkil-, az aril-, az aralkil-foszfátészterek, illetve r fent felsorolt vegyületek alkáli- és alkálifoldfé­­mekkel, vagy szerves bázisokkal — mint a különböző aminokkal alkanol-aminokkal képzett sói, mint a nátri­­um-lauril-szulfát, a nátrium-2-etil-hexil-szulfát, a dode­­cfl-bem ol-szulfonsav nátrium-, etanol-amin-. dietanol­­-amin-, trietanol-amin-, izopropil-amin sója; a nátrium mono- és düzopropil-naftalinszulfonát; a naftalin-szul­­fonsav nátriumsója, a nátrium-diizo-oktilszulfoszukci­­nát-, a nátrium-xilolszulfonát, a petroleumszulfonsav nátrium-, vagy kalciumsója; kenőszappanok; a kálium-, a nátrium-, a kalcium-, alumínium-, magnézium-sztearát stb, A foszfátészterek lehetnek foszfátéit alkil-fenolok, vagy zí,íralkoholok poliglikollal képzett éterei, valamint ezeknek a fentiekben említett kationokkal vagy szerves bázisokkal részben vagy egészben közömbösített formái. Hasonlóan anionos felületaktív anyagok még a dinátri­­um-N-oktadecil-szulfoszukcinát, a nátrium-N-oleil-N-me­­til-taurid, valamint a különböző ligninszulfonátok. Alkalmas nemionos nedvesítő, diszpergáló- és emulge­álószerek stb. lehetnek "z etilén-oxid 10 20 szénatom­számú alkoholokkal képzett éterei, mint a sztearil-poli­­-(oxi-e’ilén), az oleil-poli-(oxi-etilén); az alkil-fenolokkal képzet: éterek, mint a t-butil-, az oktil-, a nonil-fenolok­­kal képzett poli (glikol-éterek); a különböző szerves sa­vakkal képzett észterek, mint a sztearinsavnak polietilén­­glikollal képzett észtere vagy a polietilénglikol-oletát stb., az etilén-oxid, propilén-oxid blokkpolimerizátu­­mok; a zsír-és olajsavak hexitanhidridekkel képzett rész­leges észterei, mint a szorbitnak olajsavval vagy sztearin­­sawal képzett észterei, stb. illetve az ilyen típusú vegyü­letek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom