198362. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vivőfrekvenciás jelek átvitelére villamos erőátviteli háromfázisú kábelen

9 198 362 AD áramkör félbeszakította volna a CSP soros-párhuza­mos átalakító átalakításait. A SYNC áramkör egy lehet­séges kialakítása ismertetve van a már említett 141 749 sz. EP szabadalmi leírás leírásában. A 8. ábra példát mutat a találmány szerinti kapcso­lási elrendezésben alkalmazható bináris szekvenciális bitsorozatra. Egy ilyen bitsorozat tizenhat bitből áll, ez a szám a gyakorlatban úgy van megválasztva, hogy egyenlő legyen a használt CPS párhuzamos-soros átala­kító és CSP soros-párhuzamos átalakító párhuzamos be­­menet-kimeneteinek számával. Az első három bitet A szinkronizációs jel foglalja el (két jelhomlok bitenként), amelynek frekvenciája egyenlő H0 = 4f-el, így tizenhá­rom diszponálható bit marad a B információs jel átvite­lére. A B információs jel bitjei célszerűen kétfázisú kódo­­lásúak, a kódolt bináris állapot értékét minden informá­ciós bitben a bináris átmenet iránya adja meg; a középér­ték átmenet kisebb értékéről a nagyobbra megfelel a „0” állapotnak, és megfordítva. Ennek a kétfázisú kódolás­nak egyik érdekessége, hogy a kódolt bináris jel átlagér­téke egyenlő a maximumszint felével. Aszerint, hogy az egymást követő információs bitek ugyanolyan vagy kü­lönböző értékűek, megjelennek 2f vagy f frekvenciájú intermedier jelek, vagyis olyanok, amelyek frekvenciája a fele vagy a negyede a H0 órajelnek megfelelő A szink­ronizációs jelfrekvenciának. Figyelembe véve, hogy az f és 2f frekvenciájú négyszögjeleknek csak páratlan (3,5...) felharmonikusai vannak, a szekvenciális jel B informá­ciós jelei és A szinkronizációs jelei egymástól jól megkü­lönböztethetőek. Ez az a tulajdonság, amely a vett biná­ris jelből lehetővé teszi az A szinkronizációs jelek előál­lítását, amelyek az egyes bitsorozatok dekódolásához szükségesek. Ez a tulajdonság ezen felül lehetővé teszi, hogy vészleállítási parancsot definiáljunk azáltal, hogy a B infromációs jel helyén szinkronizációs frekvenciájú jelet adunk. A vészleállítás ilyen definíciója lehetővé teszi a különösen könnyű felismerést a dekódoláskor. A 8. ábrán bemutatott példában a szinkronizációs frekvencia 1700 Hz, miközben a bitsorozatok H5 órajel­nek megfelelő ismétlődési frekvenciája 18,87 ms bitsoro­zat időtartamnak felel meg. A bináris szekvenciális jel előállítására a 6. ábra sze­rinti CB bináris kódolóval a fentiek szerint történik. A CCBP és CCBH bináris kódolóegységeket ismerte­tő 4. és 5. ábra alsó részén bemutatott jelátvivő áramkör közel áll a korábbiakban ismertetetthez, a fő különbség abból származik, hogy ebben a példakénti kiviteli alak­ban a távinformációk — figyelembe véve jelentős számú­kat - több (például tíz) bitsorozatot tartalmazó ciklu­sokba vannak szétosztva. Az információ átviteli teljesít­ményt magas értéken tartjuk egy, a távvezérlési utasítá­sok átviteli vivőfrekvenciájánál nagyobb vivőfrekvencia megválasztásával. Ezen kívül a mérőjelek amplitúdó ka­librálása szükséges a kódolás előtt. A kapcsolási elrendezés adó-oldali részét az 5. ábra alsó része mutatja. A távjelzési jelek („igen-nem” vagy változó), így a CTS mérőfej jelei is, LSS jelzésvizsgáló egységen keresztül jutnak a CB bináris kódolóba. A mé­rőjelek AMP kalibráló erősítőn és LSM mérőjelvizsgáló egységen keresztül csatlakoznak a CB binári kódolóba. Az LSS jelzésvizsgáló egység és az LSM mérőjelvizsgáló egység csak a megfelelőnek talált jelzéseket és mérőjele­ket engedi át a CB bináris kódolóba. A fontos távjelzési jelek között szerepel a géphelyzet és túlsebesség CTS mérőfejének állapota, amelynek az a rendeltetése, hogy a H réselőgép helyzetét jelezze a két szélső helyzet kö­zött, ugyanakkor érzékelje a túlzott helyváltoztatási se­bességet, amely esetben az EV-F biztonsági féket vezér­lő egység működésbe hozza a biztonsági féket. Figyelembe véve a gyakorlatban használt párhuza­mos-soros átalakítók szokásos kapacitását, célszerű több egymás után következő átalakítást beindítani, hogy átvi­­hessük a különböző használható távinformációs jeleket, tehát több bitsorozatból álló ciklus szükséges az infor­mációegyüttes átviteléhez. Ezeket a bitsorozatokat — mint korábban — CB bi­náris kódoló kódolja, amely a LSS jelzésvizsgáló és LSM mérőjelvizsgáló egységhez van kapcsolva. Olyan vivőfrek­venciát, például 335 kHz-et, választunk, amely eltér a távvezérlés vivőfrekvenciájától. CB bináris kódoló által kibocsátott jelek az ERF2 "onalon keresztül az EH adóba, majd onnan - a 3. áb­­án bemutatott módon — az RP vevőhöz jutnak. Az RP vevőből érkező demodulált jelet a vevő-oldali RRF1 vo­nalon keresztül a 4. ábra alsó részén mutatott DB biná­­is dekóder veszi, amelyhez a 4. ábrán fel nem tüntetett - a 7. ábrán bemutatottal analóg felépítésű - dekódolást óváhagyó áramkör van csatlakoztatva. A dekódolást jó­váhagyó áramkör feladata, hogy az előre meghatározott valódisági kritériumokat felülvizsgálja. A DB bináris de­coder kimenetén párhuzamos bináris jelek jelennek meg, ;s ezeket SS távjelzéskezelő egység és SM távmérőjelke­­zelő egység továbbítja a TB műszerfalhoz. Ha ez célsze­rű, úgy a jelek átvihetők egy külszínen felállított TV táv­­figyelő áramkörre, CLC számítógépre és/vagy személyes beavatkozásra szánt VISU kijelzőtáblára is. A DBI biná­­is dekóderhez előnyösen csatlakoztatható egy redun­­iancia kiértékelő SYNC áramkör annak a redundanciá­nak a kihasználására, amelyet a ciklusszinkronizációs jelek nyújtanak. A 9. ábra példát mutat egy ciklus első bináris bitso­rozatára. Ez a bitsorozat csak abban különbözik a 8. áb­­án bemutatott bitsorozattól, hogy a három-bites A szin­­'cronizációs jel után még egy egy-bites SC ciklus-szinkro­­űzációs jel is jelen van, így tizenkét bit marad a B infor­­nációs jel számára. Tapasztalataink szerint a ciklusritmus felismerése egyetlen bit segítségével elérhető, amelynek bináris álla­pota a ciklus első bitsorozatában „1”, a következő bitso­rozatokban pedig „0” A ciklusritmus felismerése így egyszerre könnyű és megbízható, egyetlen hibás logikai „1” jelet sem észleltünk a kísérletek folyamán, és az ezekre a ciklus-szinkronizációs bitekre vonatkozó redu­­dancia az említett SYNC áramkörrel jól kiaknázható. Nyilvánvaló, hogy a leírás csak a találmány példakén­­:i szemléltetésére szolgál, és a szakember számos változ­tatást javasolhat anélkül, hogy a találmány körén túllép­je. így például módosítható a csatolóegységek felépíté­se. Enyhe aszimmetria elfogadható a két közösítetten használt fázis vezetékeknek az adóhoz vagy a vevőhöz való csatlakoztatásánál, bár így a csatolóegység a három­fázisú kábel két pontja között olyan jelveszteségeket dézhet elő, amelyek egyes kedvezőtlen esetekben meg­haladhatják a korábban közölt 6 dB-t. Miként már kö­zöltük, a háromfázisú kábel jellemzőinek függvényében lehetséges optimális vivőfrekvenciát találni, és azokból a csatolóegységet képező különböző elemek impedanciá­ira optimális értékeket lehet levezetni. Megjegyezzük vé­gül, hogy távvezérlési és távinformációs utasítások ke-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom