198362. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vivőfrekvenciás jelek átvitelére villamos erőátviteli háromfázisú kábelen

5 198 362 mellett a CTA háromfázisú kábelen továbbított erősáram kis frekvenciájának (50 vagy 60 Hz, az adott országtól függően) hatása elhanyagolható. Mindegyik C és C' csatolóegység tetszőlegesen leá­­gaztatható a CTA háromfázisú kábel 1, 2,3 fázisvezeté­kéről, ez a C csatolóegység adott bekötése mellett ösz­­szesen négy lehetőséget biztosít a C'.csatolóegység bekö­tésére, amelyek — figyelemmel a Cl, C2, C3, Cl', C2' és C3' kondenzátorok egyforma kapacitására és a két közö­­sítetten használt fázisvezeték ekvivalenciájára — a 2. áb­rán bemutatott kapcsolási esethez vezetnek. A 2. ábrán - ahol a megfelelő elemeket az 1. ábrán alkalmazott hivatkozási jelekkel láttuk el - a folytonos vonalakkal jelölt 6 kötés annak az esetnek felel meg, amikor két közösítetten használt 1 és 2 fázisvezeték van, mivel a C és C' csatolóegység bekötése a CTA háromfázi­sú kábel két 5 és 6 pontjánál egyforma. Ez kedvező eset (ilyen kettő van a négy lehetséges esetből), mivel itt a jel, amely megoszlik az 1 és 2 fázisvezeték között az E adó kimenete után, ismét egyesül, még mielőtt az R vevőbe kerülne, ez utóbbi a teljes jelet fogadja. A 2. ábrán szaggatott vonallal jelölt 7 kötés (a 6 kö­tés helyett) annak az esetnek felel meg, amikor a C és C’ csatolóegység bekötése egymástól eltérő. A C' csatoló­egység bemeneténél a közösített C2' és C3' kondenzáto­rok a 2 és 3 fázisvezetékhez, a C csatolóegység kimene­ténél a közösített Cl és C2 kondenzátorok az 1 és 2 fá­zisvezetékhez csatlakoznak. Ilyen eset kettő van a lehet­séges négy közül. Ekkor az egyik fázisvezeték - a példá­ban a 2 fázisvezeték — a megfelelő kondenzátorokkal együtt egy söntölő ágat képez a C és C' csatolóegység kö­zött. Ez a kedvezőtlenebb eset, ekkor az R vevőn az E adó által kibocsátott jelnek csak körülbelül a fele jelenik meg. Ez azonban csak körülbelül 6 dB jelveszteségnek fe­lel meg, ami — számításba véve az optimalizált C és C' csatolóegységeket és az 1, 2, 3 fázisvezetékeken keresz­tüljutó jeleknek az elektromágneses zavarokkal szembe­ni viszonylagos érzéketlenségét - míg mindig 40 dB-nél nagyobb jel/zaj viszonyt eredményez az R vevőben az át­vitel végén. Az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolási elrende­zés C és C' csatolóegységei tehát megfelelő jelátvitelt tesznek lehetővé, vagyis megbízható jeleket kapunk. A 3. ábra olyan távvezérlő kapcsolási elrendezés tömbvázlatát ábrázolja, amely egy bányaüzemben műkö­dő H réselőgéppel van összekapcsolva. Amint ismert, a H réselőgép egy olyan bányagép amely változtatható módon, a fejtési fronttal párhuza­mosan változtatja helyét, és amelynél irányítható karok­ra forgó dobok vannak felszerelve, amelyek .lekaparják” a fejtendő ásványokat. A H réselőgép működtetéséhez szükséges fő parancsok a következők: egy arányos Uta­sítás a H réselőgépnek a fejtési front előtti helyváltozta­tás sebességére és irányára vonatkozóan, igen-nem (ki-be) utasítások, amelyek a forgó dobokhoz kapcsolódó egyes karok felfelé vagy lefelé irányuló behajlásainak, valamint a biztonsági fék meghúzásának felelnek meg. Ahhoz, hogy megfelelően ellenőrizzük a H réselőgép működését, a gyakorlatban olyan visszavezetett mérőjelekre van szükség, amelyek előnyösen 1%-os pontossággal adják meg az említett karok helyzetét és hajlásszögét, és vala­mivel kisebb, például 3%-os pontossággal a H réselőgép motorjának hőmérsékletét és a különböző hidraulikus nyomásokat, azaz távmérésekről van szó. Ugyanígy, szükség van arra, hogy kövessük a különböző szerkezeti elemek megfelelő működését vagy állapotát („igen-nem" távjelzés), így a motorét, a lényeges villamos szelepekét, különösképpen a biztonsági fékhez kapcsolódó szelepét, vagy azét az érzékelőét, amely a H réselőgép helyzetét mutatja a szélső helyzetek között, és amelynek segítsé­gével észlelhetjük a H réselőgép esetleges túlsebességét, és adott esetben működtethetjük a biztonsági féket, azaz távjelzésről van szó. A 3. ábra szerint a CTA háromfázisú kábel CCH kapcsolón és BD kábel csatlakozón keresztül összeköti a H réselőgépet egy SA tápforrással. A gyakorlatban pl. egy 5 kV-ról táplált 500 kVA-es transzformátor kb. 1 kV váltakozó feszültséget ad a CTA háromfázisú kábelre. A CTA háromfázisú kábel a külszíni CCH kapcsoló­ig futó páncélozott kábelszakszból és a CCH kapcsolótól a H réselőgépig futó hajlékony kábelszakaszból áll. A H réselőgép részei közül csupán az MH motor és az elektro­nikus parancsvevő és jelzésadó BH egység van feltüntet­ve. A CTA háromfázisú kábelhez egy a H réselőgéphez k ízeli ponton csatlakoztatott BH egység vezérli az MH n otort és csatlakoztatva van beavatkozást biztosító EV kapcsolóegységhez, valamint a H réselőgép TBHműszer­­fidához és CTS mérőfejéhez. A CTA háromfázisú kábelhez a BD kábelcsatlakozó­nál lévő ponton egy CTD háromfázisú kábelen keresztül van csatlakoztatva egy elektronikus parancsadó és jelzés­vevő BP egység, melynek kimenete vezérlőállás TB mű­szerfalára, bemenete PC vezérlőpultjára van csatlakoztat­va. A TB műszerfal a különféle távmérések és távjelzések Íjjelzésére van kiképezve, a rajta megjelenő jelek együt­tesen képezik a távinformációs jeleket, míg a PC vezérlő­pulton nyomógombok vannak az „igen-nem” jelekhez, és csúszóérintkezők a változtatható jelekhez, illetve uta­lásokhoz. A BP egység és a BH egység hasonló felépítésűek még akkor is, ha egy-egy részegységük többé-kevésbé el­­'ér egymástól. Mind a BP egység, mind pedig a BH egy­ség magában foglal egy CP, illetve CH csatolóegységet, melyek biztosítják az összeköttetést a leágaztató CTD háromfázisú kábelhez, illetve a CTA háromfázisú kábel­hez, egy EP, illetve EH adót, egy RP, illetve RH vevőt és egy CCBP, illetve CCBH bináris kódolóegységet, ame­lyen keresztül csatlakoznak a megfelelő bemenetek és kimenetek. A BP egység és a BH egység táplálása SP, il­letve SH tápforrásokkal (transzformátorokkal) a megfe­lelő CTD, illetve CTA háromfázisú kábelről történik. A 3. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezésben a CP, illetve a CH csatolóegység megfelel az 1. ábra C, il­letve C csatolóegységének, azzal a különbséggel, hogy a CP csatolóegység nemcsak egy EP adót, hanem egy RP vevőt is csatlakoztat, és a CH csatolóegység nemcsak egy RH vevőt, hanem egy EH adót is csatlakoztat. Egyrész­ről az EP adó és az RH vevő, másrészről az EH adó és az RPvevő az ERF1 és RRF2 vonalon, illetve az ERF2és RRF1 vonalon keresztül hozzájuk kapcsolt CCBP és CCBH bináris kódolóegységek megfelelő részeivel együtt két egymástól független jelátvivő áramkört alkotnak. A CCBP és CCBH bináris kódolóegységek egy-egy előnyös kialakítását a 4. és 5. ábrán részletesen ismertet­jük. Az ábrák felső részei a távvezérlési jelekhez kapcso­lódó jelátvivő áramkörnek, alsó részei pedig a távjelzés­sel kapcsolatos jelátvivő áramkörnek felelnek meg. Ezek­nek az áramköröknek az általános felépítése hasonló a bevezető részben már említett 141 749 sz. EP szabadal­mi leírásban leírtakhoz. A 4. ábrán a CCBP bináris kódolóegység egy példa-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom