198348. lajstromszámú szabadalom • Grafikus képmegjelenítő és tároló berendezés

1 2 kasz. Ezen két szakasz felváltva követi egymást, és az FR frissítési szakaszokban az M memória címzése szi­gorúan követi a képet rajzoló elektronsugár mozgását. Az FR rajzolási szakaszokban az M memóriát a raj­zolási feladatnak megfelelően szabadon lehet címezni. Az S. ábrán az M memóriának a találmány szerinti belső szervezését szemléltettük. A teljes memória ti­zenhat oszlopban és négy sorban mátrix alakzatban elrendezett, összesen hatvannégy egyedi memóriából áll, amelyek legalább tizenhat címvonallal rendelkez­nek és minden címen egy-egy bitet tudnak tárolni. Az összes egyedi memória címvonala párhuzamosan kap­csolódik. A memóriák között a választást tehát nem a memóriák címzésén keresztül közvetlenül, hanem a pixelekhez tartozó vízszintes H címek legalacsonyabb helyiértékű négy bitjének a felhasználásával a továb­biakban részletesen ismertetett módon oldjuk meg. A memóriamátrix egyes oszlopai a képernyőn egy sorban egymás mellett lévő pixelekhez vannak hozzá­rendelve, az egyes sorok pedig ezen pixelek egy-egy bitsíkjához tartozó információt tárolják. A memó­riamátrix minden címzésekor tehát tizenhat szomszé­dos pixelhez tudunk hozzáférni. Ha az M memóriát tizenhat bites címzésű dinami­kus véletlen hozzáférésű memóriákkal valósítjuk meg, amelyek címzése két ütemben történik, akkor ismert módon minden címzéshez először egy RAS jelet (row address strobe) kell generálni, majd egy CAS jelet (column address strobe) kell előállítani és a második nyolc címbitet a címbe menetekre küldeni. Ebben az esetben a kétszer nyolc bitnek megfelelő címen lévő adat megjelenik az elem O, adatkimenetén. Ha a CAS Jellel egyidejűleg vezéreljük az elem W írásbemenetét is, akkor a D adatbemeneten lévő állapot az elem W írásbemenetét is, akkor a D adatbemeneten lévő álla­pot az adott címre beíródik. Ennek a működési mód­nak megfelelően az M memória közösen címzett ele­meinek tényleges címzése a 6. ábrán vázolt elrendez­­zés szerint történik. Az elrendezés tartalmaz AMUX1 első címmulti­plexert, amelynek kétszer 16 bemenete és 16 kimene­te van. Az első bemeneti csoport PP pixel processzor­hoz csatlakozik, amely rajzolás során ellátja a vezér­lési funkciókat és ezen belül elvégzi az M memória címzését is. A másik bemeneti csoport a GDC grafi­kus display vezérlővel van összekötve és frissítéskor innen származnak az elektronsugárral szinkron címek. Az AMUX1 első címmultiplexert a 4. ábrán vázolt FR/AT üzemmódvezérlő jel minden nyolcadik órajel bekövetkezésekor vezérli és a kiválasztott cím AREG címregiszterbe íródik, ennek 16 kimeneti vonala két nyolcas-csoportban nyolcbites hosszúságú AMUX2 második címmultlplexerre kapcsolódik, ez utóbbit pedig a RAS/CAS jel állítja. Az M memória minden­kori nyolc címbitet az AMUX2 második címmulti­plexer kimenetéről kapja. A 6. ábrán bejelöltük az M memória egyes be- és kimeneti csatlakozásait is. Most a 7. ábrára hivatkozunk, amelyen a 64 egyedi memóriaelemből mátrix elrendezésben előállított M memóriába való beírás lehetőségét szemléltetjük. Az egyes memóriaelemek csatlakozásai közűi csak a be­írás vezérléséhez szükségeseket jelöltük, azaz a D adatbemenet, a CAS jel bementét és a W írásbemene­­tet. A példaként! esetben a bemenetek engedélyezése 0 jeíszintre történik. A memóriamátrix egyes oszlo­paihoz tartozó memóriaelemek W írásbemenetci rend­re össze vannak kötve és WO, W1....W15 írásbemeneti vonalon keresztül 16 kimenettel rendelkező WDEC írásdekóder egy-egy kimenetéhez csatlakoznak. Az egy-egy sorba, tehát bitsíkba eső memóriaelemek CAS jel bemenetel egymással rendre össze vannak kötve és CASO, CAS1, CAS2 és CAS3 vonalakon keresztül egy-egy ORO, OR1, OR2 és OR3 VAGY kapu kime­netéhez kapcsolódnak. Az ORO...OR3 VAGY kapuk egyik bemenete rendre BSR bitsík regiszter egy-egy kimenetéhez csatlakozik, másik bemenetel pedig egy­mással összekötve a PP pixel processzor által a rajzo­lási időszakokban előállított PP CAS jelvonalhoz csat­lakoznak. A memóriaelemek D adatbemenetei soron­ként egymással össze vannak kötve és DO, Dl, D2 és D3 adatvonalhoz kapcsolódnak. A WDEC írásdekóder EN engedélyező bemenetét egy VAGY kapun keresztül az FRfRA üzemmódve­zérlő jel vezérli. A VAGY kapu másik bementét a PP pixel processzor által előállított PPW jel vezérli, amely csak akkor vesz fel alacsony értéket, amikor a PP pixel processzor rajzolási műveletet engedélyez. A WDEC írásdekóder engedélyezését az EN engedélyező bemenet EN=D állapota teszi lehetővé, ez pedig csak a rajzolási periódusokban és rajzolási művelet enge­délyezésekor válik működésképessé. A WDEC írás­dekóder négy címbemenete a PP pixel processzor által előállított PPW jel vezérli, amely csak akkor vesz fel alacsony értéket, amikor a PP pixel processzor rajzo­lási műveletet engedélyez. A WDEC írásdekóder enge­délyezését az EN engedélyező bemenet EN=0 állapota teszi lehetővé, ez pedig csak a rajzolási periódusokban és rajzolási művelet engedélyezésekor válik működő­képessé. A WDEC írásdekóder négy címbemenete a PP pixel processzor által kiválasztott cím legalacso­nyabb helyiértékű négy AD0-AD3 címbitjét fogadja. A kívánt pixelnek megfelelő memóriaelembe való beírás (rajzolás) a 7. ábra szerinti elrendezésnél az alábbiak szerint történik. Az adott rajzolási periódus­ban a PP pixel processzor kiadja mind a 64 memória elem részére a RAS és a CAS jeleket, valamint az ele­mek számára azonos memóriacímet. A RAS jeleket az összes memóriaelem egyidejűleg megkapja. A CAS jel azonban a PP CAS jelvonalra kerül és ezen át a négy OR-...OR3 VAGY kapu egyik bemenetére. Az ORO... OR3 VAGY kapukon át azonban a memóriaelemek­nek csak azon sora kaphat CAS jelnek megfelelő ve­zérlést, amely sorhoz a BSR bitsík regiszternek nulla állapotú kimenete tartozik. A BSR bitsík regiszternek nulla állapotú kiemenete tartozik. A BSR bitsík re­giszter állapotát a PP pixel processzor határozza meg, ezért csak az általa így kijelölt bitsíkok memóraielemei­­be történhet beírás, hiszen a beírás egyik feltételét a CAS jel létezése képezi. Az áramkör úgy van kialakít­va, hogy a CAS0...CAS3 vonalakon nulla állapot csak vezérlés hatására állhat elő. A bitsíkok kiválasztása a PP processzor részére maszkolási lehetőséget teremt, ennek révén például valamely információt a bitsíkok maszkolásával adott szín ésfvagy árnyalatnak megfele­lően írhat be, miközben a többi bitsíkhoz tartozó in­formáció változatlan marad. Az oszlop kiválasztását a WDEC írásdekóder végzi. A vízszintes cím legkisebb négy helyiértékén lévő kombinációt dekódolja és az annak megfelelő kime­netén állít elő alacsony állapotú logikai jelet, amely az annak megfelelő oszlop összes memóriaelemének a W írásbemenetét vezérli. A memóriamátrix minden 198.348 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom