198319. lajstromszámú szabadalom • Görgős tengelykapcsoló
1 2 nal körül el tud billenni. A 11 görgő a 7 csapon nincs rögzítve, így a csap középvonala irányában elcsúszhat. A 10, 12, 13 görgők á csapjaikon vannak rögzítve. Az ábrán zárójelbe tett hivatkozási számok a metszés folytán nem ábrázolt 9 csapot, illetőleg a 13 görgőt szimbolizálja. A 2 hajtott tengelyre szerelt 4 kapcsolókarba erősített 8 és 9 csap végén található a 10 és 11 görgővel megegyező alakú és méretű 12 és 13 görgő. Ezek középpontját összekötő ky középvonal egybeesik az 5 kiegyenlítő tag azon középvonalával, amely középvonala a 12 és 13 görgőt befoglaló hengeres 24 vezetéknek is. Ebben a 24 vezetékben a görgőpárt alkotó 12 és 13 görgő a 24 vezeték ky középvonala irányában el tud modulni, és a ky középvonal merőleges az 5 kiegyenlítő tag ka középvonalára és vele együtt síkot alkot. Ez a sík az 5 kiegyenlítő tag középmetszete. Ha az 1 hajtó és a 2 hajtott tengelyen rögzítjük a 3 illetve a 4 kapcsolókart és, ha a 10 és 11 görgőnek csak a ka középvonal, továbbá a 12 és 13 görgőnek csak a ky középvonal irányába adunk elmozdulási lehetőséget, az 5 kiegyenlítő tag csak akkor tudja az 1 és 2 tengelyek eltérését keigyenlíteni, ha ezek párhuzamosak. Szögben álló tengelyek esetén pedig csak akkor lesz a kapcsoló működőképes, ha az 1 hajtó és 2 hajtott tengelyek olyan metszőegyenesek, amelyeknek metszéspontja egybeesik a k és ky középvonalak metszéspontjával. Ez utóbbi esetben a kapcsoló kardáncsuklóként működik. Általános esetben vagy, ha az 1 hajtó tengely t középvonala és a 2 hajtott tengely ty középvonala kitérő egyenesek, és a 3, 4 kapcsolókarok rögzítettek, az 1 hajtó, valamint a 2 hajtott tengelyen, akkor az egyik 11 görgőnek 7 csapján elcsúszási lehetőséget kell adni. Az 1. ábrán a 11 görgőnél tettük ezt lehetővé, a többi 10, 12 és 13 görgő a 6, 8 és 9 csapján, annak középvonala irányában elmozdulni nem tud. A 6, 8 és 9 görgő középpontja az 5 kiegyenlítő tagnak azt a középsíkját határozza meg, melybe a 11 görgőnek is bele kell esnie. Ezért szabadítottuk ezt fel tengelyirányú elmozduláshoz. Ebben a síkban fekszik az 5 kiegyenlítő tagnak a görgőpárokat vezető két 24 vezetékének k és ky középvonala. E megoldás lehetővé teszi az 1 najtó és a 2 hajtott tengely dilatálását is. A 2. és 3. ábrán az egyszerűbb szerkesztés céljából a 2 hajtott tengely ty (nyomatékot átvivő) középvonalát az első képsíkra merőlegesen az 1 hajtó tengely 1 (nyomatékot adó) középvonalát pedig a második képsíkkal párhuzamosan vettük fel. A tengelyek bármely helyzetben — kitérő egyenesek esetében is — a képsíkok a vázolt helyzetbe hozhatók, ábráink tehát a tengelyek legáltalánosabb helyzetét reprezentálják. Legyenek a 2 hajtott tengelyen rögzített 4 kapcsolókaron lévő 12 és 13 görgők a 8 és a 9 csapokon, a 8 és 9 csapok hossztengelyének irányába történő elmozdulás ellen rögzítve. A 13 görgőnek A a középpontja, a 12 görgőé pedig B. Ezek forgási síkja az első képsíkkal párhuzamos, és 0 a forgási középpontja, amely a 2 hajtott tengely ty középvonalának irányába esik. Az A és B középpontok a 4 kapcsolókar homloksíkjától K távolságra nyúlnak ld az 5 kiegyenlítő tag felé, és R távolságra vannak az 0y forgási középponttól, illetve a ty középvonaltól. A második képsíkkal párhuzamos 1 hajtó tengelyen rögzített 3 kapcsolókarból a tfl középvonallal párhuzamosan attól R távolságra szimmetrikusan nyúlnak ki a 6 és 7 csapok, amelyeken a C középpontú 10 görgő és a D középpontú 11 görgő helyezkedik el. Míg a C középpont tengelyirányú elmozdulás ellen rögzített, addig a D középpontú 11 görgőnek ezt lehetővé tesszük. Az 1 hajtótengely ta középvonalánál az U pontban i letszi az A és aközéppont forgási síkját .Mint már azt előzőleg lerögzítettük, az b kiegyenlítő tag egyik 24 vezetékének ky középvonala egybeesik az AB-val, a másik 24 vezeteké a CD-vel, ezek egymásra merőlegesek, és az 5 kiegyenlítő tag középsíkjába esnek. D középpont a C középpontés a t középvonal alkotta síkba esik. E síknak az AB forgási síkjával alkotott m metszetfonalába esik az AB és a CD metszéspontja, az 5 kiegyenlítő tag 0 forgási középpontja. Az m metszésfonal egyik pontja U, másik pontja pedig a CO£a egyenesnek az AB forgási síkkal alkotott döféspontja. 0 a C-nek a t körüli forgási síknak a közepe. AB ‘fsö fővonal, tehát erre merőleges bármely egyenes első képe merőleges az A B-ra. így A B és C’D -nek 0 forgási központja ott lesz, ahol a CO’v köré vont Thales kör metszeti az m -t. Ezek előrebocsáta'sával a 2. és 3. ábra felrajzolásához felvesszük az 1 hajtó tengely és a 2 hajtott tengelyt t és ty középvonalainak, valamint a C középpont két képét, U és az 0 valamint ezek képeinek segítségével, majd m metszesvonal képeinek megszerkesztésével meghatározható a C’ középpont és az 0 forgási középpont köré írt Thales kör segítségével 0 , illetve 0" forgási középpontja. Az 5 kiegyenlítő tag 0 forgási középpontja két képének ismeretével pedig meghatározható az AB és CD mindkét képe. D középpont helyét, illetve két képét meghatározza, hogy mindkét képsíkban ugyanolyan távolságra van az 0 forgási középponttól, mint a C középpont. Vagyis C középpont beforgatásával az első képsíkba (C°) megkapjuk itt a görgő képpontok valódi R távolságát tengelyüktől, és ezzel A középpont és B középpont helyét is meghatároztuk. A kapcsoló többi eleme, így a 10-13 görgők 6-9 csapjainak középvonalai és ezek k kinyúlása a 3, 4 kapcsolókar homloksíkjától, adott k kinyúlással felrajzolható. A 2. és 3. ábra jól igazolja, hogy a 3, 4 kapcsolókarok rögzítése és a négy darab görgő közül csupán egynek lehetővé téve a tengelyirányú elcsúszást, egyértelmű szerkezstést, sem helyes működést nem kapunk. A 4. ábrán bemutatjuk a találmány szerinti kapcsoló olyan szélső esetét, amikor a két szomszédos görgő egy fordulaton belül négyszer is összeér. E szélső esetet egy példakénti kapcsoló középsíkjában vizsgáljuk. A 13 és a 12 görgők A és B középpontjának 0y a forgási középpontja, a C és D középpont pedig az 0g forgási középpont. Ezek helybenmaradó pontok. 0 0y = 1, a t és ty középvonalak távolsága a vizsgált síkban, r a 10-13 görgők sugaras, R pedig a 10-13 görgők A, B, C, D középpontjainak forgási sugara. A kiinduló helyzetben o kitevővel jeleztük a 10, 13 görgők, valamint az 5 kiegyenlítő tag középpontját (0°). A 24 vezetékeket keresztbe vonalkázott műanyag sarokducok határolják. A sarokducokat az 5 kiegyenlítő tag két oldalán lévő acéltárcsa fogja közre az 5. ábrán nem jelzett csavarok segítségével. Az 5 kiegyenlítő tag 0 középpontját mindenkor az 0g, illetve az 0y-n átmenő két egymásra merőleges 198.319 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
