198271. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus permetező berendezés

1 2 A találmány elektrosztatikus permetező berende­zésre vonatkozik. Az 1.569 707. sz. GB szabadalom leírása olyan elektrosztatikus permetező berendezést ismertet, amelynek vezető vagy félvezető anyagból készült fe­lületű, 1-20 KV feszültségre feltöltött permetező­­feje, és a felület közelében elhelyezett, földpotenciál­ra kapcsolt térerősítő elektródája van. Amikor a per­metezendő folyadékot a permetezőfejbe juttatják, a felületen kialakult elektromos térerő elegendő ah­hoz, hogy a folyadékot jelentős koronakisülés nélkül szétporlassza. A permetezőfejet elhagyó, töltött fo­lyadékcseppecskék az elektróda mögött elhelyezkedő, szintén földpotenciálú célpontra jutnak. A földelt térerősítő elektróda alkalmazásának há­rom előnye van. Ilyen elektróda jelenlétében az elekt­romosan vezető vagy félvezető felületen kialakuló elektrosztatikus térerő lényegesen nagyobb annál, mint ha elektróda nem lenne jelen, mert az elektró­da sokkal közelebb van a permetezőfej felületéhez, mint a célpont. Ez azt jelenti, hogy csökkenthető a permetezőfej felületére juttatott feszültség, követ­kezésképpen olcsóbb és biztonságosabb generátorok alkalmazhatók. További előnyt jelent, hogy az elekt­róda és a vezető vagy félvezető felület közötti távol­ság, következésképpen a felületen kialakuló elektro­sztatikus térerő is állandó érték. Ha a permetezés so­rán a permetezőfejet közelítik a célponthoz vagy távolítják a célponttól - ami növényzet permetezé­sekor gyakran előfordul nagymértékben változhat a permetezőfej és a célpont közötti távolság. Tér­­erősítő elektróda hiányában ezek a távolságváltozások a tényleges elektrosztatikus térerő megfelelő megvál­tozását eredményezik. Végül ha a permetezés során a permetléből apró kísérő folyadékcseppecskék kép­ződnek, a térerősítő elektróda ezeket az apró cseppecskéket magához vonzza. A nagyüzemi mezőgazdasági permetezésben állandó igény van olyan permetezőberendezésekre, amelyek a jelenleg elérhetőnél nagyobb folyadék­áramlási sebességgel üzemelnek, ugyanakkor igen apró — például körülbelül 30 pm átmérőjű csep­pecskék permetezését teszik lehetővé. Ez a két köve­telmény ellentmond egymásnak, mert - egyéb para­méterek változatlanul hagyása esetén - a folyadék áramlási sebességének növelése a cseppméret növeke­désével jár. További hátrányt jelent, hogy nagy áram­lási sebesség és apró cseppméret egyidejű beállításakor jelentős mértékű „visszaszórás" lép fel, azaz a cseppek egy része kiválik a fő cseppáramból, és a be­rendezésen rakódik le, vagy kisodródik a levegőbe. A találmány elektrosztatikus permetező berende­zésre vonatkozik, amelynek elektrosztatikus perme­tezőfeje, elektródája és feszültségforrása van, a fe­szültségforrás első kimenete a permetezőfejet elha­gyó folyadékkal a permetezőfejből való kilépés előtt vagy a kilépés során érintkező felülethez, második kimenete pedig az elektródához van kapcsolva, és az elektródának héjban elrendezett, vezető vagy félveze­tő anyagból készült magja van. A találmány szerinti berendezésben a héj ,/élszigetelő’’azazfajlagos ellen­állása 5x10*0 ohm.cm és 5x10*1 ohm.cm közötti érték. Egy előnyös kiviteli alak szerint a berendezésnek szigetelő eszköze van, amely ügy van elrendezve, hogy • héj felületéről a vezető vagy félvezető anyagból készült maghoz irányuló töltésáramlással szembeni ellenállás nagyobb, mint a héjon keresztül a vezető vagy félvezető anyagból készült maghoz irányuló töltésáramlással szembeni ellenállás. Ilyen esetben a feszültségforrás második kimenete célszerűen szi­getelő anyagból készített borítással ellátott elektro­mos vezetőn keresztül van a vezető vagy félvezető anyagból készült maghoz kapcsolva, és a szigetelő eszköz a héj és a forítás csatlakozó részei között van elhelyezve. A permetezőfejnek körkört* keresztmetszetű nyílása lehet, ekkor rendszerint az elektróda is kör­alakú. Más megoldás szerint a permetezőiéinek kör­gyűrű alakú nyílása lehet, ekkor az elektród egy gyű­rűalakú elektróda-elemet és/vagy egy korongalakú elektróda-elemet tartalmaz. Isméi más megoldás sze­rint a permetezőfejnek lineáris nyílása lehet, ekkor az elektróda két, egymással párhuzamos és egymástól térközzel elrendezett lineáris elektróda-ele met tar­talmaz Azt tapasztaltuk, hogy az elektródára felvitt, fen­tebb meghatározott „félszigetelő'’ héj számos előnyt biztosít, és a héj anyagi jellemzői - elsősorban tér­fogati ellenállása — döntően befolyásolják a perme­tező berendezés teljesítményét és megbízhatóságát. A „félszigetelő” héj nagy helyi ellenállást biztosít a per­metezőfej és a hozzá kapcsolódó elektróda vezető magja között, így a héj külső felületének bármely pontján a feszültség eltérhet a helyi áramforrás által a maR'a juttatott feszültségtől. Ezáltal visszaszorul a permetezőfej és az elektróda közötti zavaró sziklaképződés veszélye, és nagyobb feszültségkü­lönbség tartható fenn a permetezőfej ás az eletróda között. A héj a zavaró koronakisüléseket is visszaszo­rítja amelyek abból származhatnak, hogy az elektró­dán szálak vagy egyéb szennyeződések tapadnak meg. A hej a mechanikai hibáknak és az elektródán esetle­gesen felhalmozódó folyadéknak a permetezésre ki­fejtett zavaró hatását is csökkenti. További előnyt jelent, hogy az elektródának a permetezőfejhez viszo­nyított elhelyezése ebben az esetben kevésbé kritikus. Noha a felsorolt előnyök csak elég nagy térfogati ellenállású anyagból készült héjjal érhetők el, a héj ellenállása nem lehet túl nagy érték, mert akkor túl kevés töltés jut át a héjon, ami rontja a porlasztást. Mezőgazdasági felhasználáskor a térfogati ellenállás felső határát az a tény határozza meg, hogy a perme­tező berendezésnek kis és nagy relatív páratartalom esetén egyaránt üzemelnie kell. Tapasztalataink sze­rint a héj térfogati ellenállását úgy kell megválasztani, hogy a permetező berendezés teljesítménye és megbízhatósága egyaránt optimális legyen. A gyakor­latban ez az optimum rendszerint 5x10*1 ohm és 5x10'3 ohm közötti térfogati ellenállással érhető el. Miként a későbbiekben részletesen ismertetjük, csőalakú héjakra meghatározható a fajlagos ellenál­lás (R) értéke. A fajlagos ellenállás 5x10*° ohm.cm és 5xl013 ohm.cm közötti érték lehet. A héj dielektromos átütési szilárdságának és vas­tagságának elég nagy értéknek kell lennie ahhoz, hogy az anyag elektromos üzemzavar fellépése nélkül ellenálljon a permetezőfej és a mag közötti feszült­ségkülönbség hatásainak. A héj dielektromos átü­tési szilárdsága célszerűen 15 KV/mm-nél nagyobb ér­ték, míg a héj vastagsága előnyösen 0,75-5,0 mm, célszerűen 1,5-3,5 mm lehet. A mezőgazdasági per-198.271 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom