198269. lajstromszámú szabadalom • Fluidizációs keverőberendezés

1 2 A találmány fluidizádós keverőberendezésre vo­­natkQzik, amely elsősorban nagy sűrűsdgkülönbségű anyagok homogenizálására alkalmas. Nagy sűrűségkülönbségű anyagok homogenizálása rendszerint speciális műszaki problémát jelent. Mint­hogy az összekeverendő komponensek — éppen a közöttük fennálló nagy sűrűségkülönbség miatt - a keverés során fellépő gravitációs és nyíróerők hatására egymástól lényegesen eltérően reagálnak, a megfele­lő homogenitás biztosítása rendszerint speciális ke­verőberendezéseket és hosszú (esetenként több órás) homogenizálási időt igényel. Különösen érvényes ez arra az esetre, ha kis sűrűségű, nagy porózítású anya­gokat (például rosthulladékot, foszlatott szálas ter­mékeket, finomszemcsés porózus műanyaghabot stb.) kívánnak nagy sűrűségű, esetenként ragacsos konzisztendájú anyagokkal (például gyantákkal, ragasztókkal stb.) összekeverni. Szemcsés szilárd anyagok hatékony és gyors homo­­genízálását fluidizádós készülékben viszonylag egy­szerűen meg lehet valósítani. A fluidizádós technoló­giát az ipari gyakorlatban — elsősorban az élelmiszer­­ipar és vegyipar területén — széles körben alkalmaz­zák. Az eredeti alaptechnológiát a szemcsés anyagok szárítása során felmerült befülledési problémák meg­oldására dolgozták ki, később azonban fluidizádós berendezéseket egyre elterjedtebben alkalmaz­tak porkiszerelésű élelmiszerek és liofilizált termékek készítésére és kontakt katalitikus eljárások kivitele­zésére. Valamennyi ismert fluidizádós berendezés jellem­zője, hogy beadagoló nyílással és ürítővel ellátott tartálya, a tartályhoz nyomóágon keresztül csatla­kozó 'Ventilátora és a nyomóág tartály felőli beme­neténél elhelyezett gázelosztó eleme van. A fluidizá­­ciós alapberendezést a berendezésben végrehajtandó műveletnek megfelelően több kutató kiegészítette járulékos felszerelésekkel. Ilyenek például a több­cellás fluidizádós berendezések (HU 168.255. sz. szabadalmi leírás, GB 1.432.932. sz. szabadalmi le­írás, US 4.237.814. sz. szabadalmi leírás, DE 2.361.998. sz. szabadalmi leírás), amelyek jól alkal­mazhatók összetett technológiai feladagok egy be­rendezésben történő folyamatos üzemű megvalósí­tására, például sok komponenst vagy több hatóanya­got tartalmazó granulátum előállítására, illetve szem­csés anyagok bevonására. A granulálás és bevonás a HU 168.675. sz. szabadalomban leírt szakaszos üze­mű fluidizádós porlasztásos berendezésben is megva­lósítható, a technológia lényege az, hogy a granulá landó alapanyag vagy alapanyag-keverék meleg leve­gővel fluidizált állapotban tartott rétegébe kötő­anyagot tartalmazó folyadékot porlasztanak, miköz­ben a rétegben végbemegy a szemcsék keveredése, agglomerádója. Ezek az ismert fluidizádós készülékek azonban nagy sűrüségkülönbségű anyagok homogenizá­­lására nem alkalmasak, mert használatukkor a kis sű­rűségű és rendszerint nagy porózítású komponens, már viszonylag kis fluidizádós nyomáskülönbség hatására lebegő állapotba jut, miközben a nagy sűrű­ségű komponens - a szelektív hatás következtében — a készülék falára kiül, illetve a készülék alján leta­pad. Olyan nyomáson és áramlási viszonyok mellett, amelyek a nagy sűrűségű komponens fluid állapotba vitelére alkalmasak, a kis sűrűségű komponensben gejzírképződés megy végbe, illetve a kis sűrűségű komponens részecskéit a légáram kifújja a berende­zésből. Ezáltal a komponenesek homogenizálása a gyakorlatban lehetetlenné válik. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy nagy sűiűségkülönbségű anyagokat fluidizádós berendezés­ben egyszerűen, gyorsan és igen hatékonyan homoge­nizálhatunk akkor, ha a hagyományos fluidizádós berendezés tartálya és ‘ventilátora közé szívóágat iktatunk be, amely a tartályból üzem közben esetlegesen kifúvott anyagot a ventilátorhoz: veze­ti. A ventilátorhoz vezetett anyag a ventilátorom ke­resztül befúvott levegővel együtt ismét a tartályba kerül, és részt vesz a homogenizálódás folyamatában. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a káros gejzírkép­­zödést kiküszöbölhetjük, ha a fluidizádós tartályba egy vagy több keverőt iktatunk be. A találmány tehát fluidizádós berendezésre vonat­kozik, amelynek ürítővel, első homogenizálandó kom­ponenst beadagoló első nyílással, és második homo­genizálandó komponenst beadagoló második nyílás­sal ellátott tartálya, és a tartályhoz nyomóágon keresztül csatlakozó ventilátora van. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy a tartály és a ventillátor között a tartály felső részén elhelyezkedő, a tartályból üzem _ közben esetlegesen kifúvott anyagot a ventilátorhoz vezető szívóága van. A találmány szerinti fluidizádós berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a fluidizádós tartályba egy zagy több keverő van illesztve. A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kap­csán, rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést oldal­nézetben szemlélteti. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés tar­tályát mutatja be részletesebben, feltüntetve a fluidi­­zádó során kialakuló főbb áramvonalakat is. Az 1. ábrán bemutatott fluidizádós berendezés­nek 2 tartálya van, amely 6 ürítővel, első homogeni­zálandó komponens beadagolására szolgáló 9 első nyí­lással, és második homogenizálandó komponens beadagolására szolgáló 3 második nyílással van ellát­va. A 2 tartály 6 ürítője tetszőleges kialakítású, le­zárható ürítő nyílás vagy ürítő szerkezet lehet, az ürítő szerkezet előnyös kiviteli formái az előre megha­tározott anyagmennyiség kivezetésére szolgáló szerke­zetek, például a cellás adagolók és a zsalus adagolók. A 2 tartályon kialakított 9 első nyíláshoz az ábrán bemutatott esetben 4 tárolótartály csatlakozik, amelyben az első homogenizálandó komponens van. Célszerű, ha a 9 első nyílás úgy van kialakítva, hogy előre meghatározott anyagmennyiség bevezetésére szolgál, ilyenkor a 9 első nyílást például a fent ismer­tetett cellás adagoló vagy zsalus adagoló helyettesít­heti. Egyszerűbb kivitelű berendezések esetén azonban a 9 első nyílás az ábrán nem jelzett fedőlap­pal lezárható nyílás lehet, amelyhez ismert módon, például szállítószalaggal juttatjuk az első homogeni­zálandó komponenst. Az 1. ábrán bemutatott eset­ben a 4 tárolótartály a nagyobb sűrűségű komponenst tartalmazza, amit a 9 első nyíláson — ez az ábrán be­mutatott esetben cellás adagoló - keresztül juttatunk a 2 tartályba. A 2 tartályon kialakított 3 második nyílás a máso­dik homogenizálandó komponens beadagolására szol­gál. Az 1, ábrán bemutatott esetben a 3 második nyí-198.269 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom