198267. lajstromszámú szabadalom • Szűrőelem forgótárcsás szűrőkhöz

1 2 A találmány tárgya szűrőelem forgó tárcsás szűrők­höz, .amelyeknél a szűrletet a szűrőelem folyadékot át nem eresztő szerkezeti anyagú tartóvázelemeihez térközzel hozzárendelt szűrőszöveten szívják át. A tartóvázelemeken az utóbbiak és a szűrőszövet közöt­ti tereket a szűrőelem belső terével összekötő nyílá­sok vannak kiképezve, míg a szűrőelem belső tere egy a szűrletet elvezető, egy vákuumvezetékhez csatlakoz­tatott összekötő darabhoz kapcsolódik. Egy a fentiekben körvonalazott felépítésű szűrő­elem tárcsa ismeretes a 894.318. sz. GB szabadalmi leírásból. Ezen hivatkozott szabadalmi leírás olyan tárcsás szűrőt ismertet, amelynek minden szűrőele­me üreges kialakítású, és a szűrőelemek szűrőanya­got, különösen szűrőszövetet hordó felületei részben árkolt, barázdált felületű sík lemezek, amelyeken az üreges belső térrel közlekedő, a szűrlet vagy sűrített levegő átvezetésére szolgáló nyílások vannak kialakít­va, hogy szűrési üzemmódban a szívás, a szűrőpogácsa eltávolítása során pedig az ehhez használt sűrített le­vegő optimális eloszlását biztosítsa. Ezen ismert megoldásnál tehát arra törekedtek, hogy a nyílások elrendezésével és kialakításával a szűrlet átszívásához szükséges vákuumhatás, ugyanakkor pedig a teljes szűrőpogácsát egyenletesen eltávolító nyomólevegő kiléptetés optimális eloszlását valósítsák meg. A nyflások ilyen elrendezése ugyanakkor egy lé­nyegében egyenletes nyíláseloszlást eredményez, ahol­­is a szegmensalakú szűrőelem lényegében minden felúlettartományban vannak közlekedő nyílások. Ez azzal jár, hogy a szűrőelem tartóvázának teljes belső üregét szűrlet tölti ki szűrési üzemmódban. A szak­ember számára ugyanakkor ismert, hogy a szűrő­elem belső terét teljesen kitöltő szűrlet gyakran nem folyik ki a belső térből teljes mennyiségében, mielőtt a szűrőpogácsát eltávolítanák. Ez az oka a forgó tár­csás szűrők ismert és gyakran előtérbe kerülő azon hiányosságának, amely szerint a visszamaradó szűrlet­­mennyiség a szűrőszöveten keresztül visszanedvesí­ti a szűrő pogácsát, vagy azzal együtt visszafolyik a leeső szűrőpogácsát gyűjtő edénybe, ami természe­tesen jelentős veszteséget jelent, ill. a szűrés jóságát hátrányosan befolyásolja. A találmány egyik célja a tárgyi jellegű forgó tár­csás szűrőkhöz olyan szűrőelem kialakítása, amely­­lyel a szűrőpogácsa visszanedvesedésének fentiekben körvonalazott hátrányos jelensége elkerülhető. Ismeretes másfelől, hogy különböző szálasanyag típusok igen eltérő folyadékátáramlást tesznek csak lehetővé a szűrőn. így például a természetes tiszta (hosszú rostos) cellulóz áteresztőképessége eléri a 400 1/m2 percenkénti értéket, míg a facsiszolat át­eresztőképessége csupán 40 1/m2 perc körüli értékű. Olyan tárgyi jellegű forgó tárcsás szűrők tervezése és kialakítása, amelyek bármely áteresztőképességnél optimális hatásfokkal üzemeltethetők, rendkívül költséges és műszakilag is bonyolult feladat. A találmány másik célja olyan szűrőelem kialakí­tása, amely alapfelépítését tekintve többé-kevésbé szabványos, csereszabatos kialakítással, szűrőelem­csere révén teszi lehetővé a szűrő optimális adaptá­lását különböző eltérő áteresztőképességű anyagok­hoz. A kitűzött célokat olyan tárgyi szűrőelem kialakí­tásával és alkalmazásával érjük el, amelynél összekötő nyflások a találmány szerint csupán a tartó vázelemek összekötő darabbal szomszédos felülettartományain vannak kiképezve, míg a tartóvázelemeknek a szű­rőelem külső peremével szomszédos felület tartomá­nyai zárt, nyílásmentes kiképzésűek. A szűrőelemnek az összekötő darabtól mérve legtávolabbi nyílástól a külső peremig terjedő belső térrésze a nyflások tartományába eső belső térrésztől szűrlet behatolá­sát kizáró módon el van választva, és az összekötő darabbal csak a nyílások tartományába eső belső térrész van összenyitva. Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti szű­rőelem olyan kivitelei, amelynél a szűrőelemnek az összekötő darabtól mérve legtávolabbi nyílástól a külső peremig terjedő térrésze a nyílások tartományá­ba eső belső térrésztől a szűrőelem tartóvázelemei­nek egymás felé néző belső felületei között elrende­zett legalább egy borda tévén van elválasztva. A találmány szerinti szűrőelem előnyös kiviteli alakjait képezik az olyan megoldások, amelyeknél a nyílások tartományába eső belső térrésztől elválasz­tott, attól a szűrőclem külső pereméig terjedő belső térrész célszerűen tömítő töltőanyaggal van kitölt­ve. A találmány szerinti műszaki intézkedések lényege tehát az, hogy' a szűrőnek a különböző áteresztőké­pességű anyagfajtákhoz való optimális illesztését azzal oldjuk meg, hogy a szűrlet bevezetését a szűrő­elem belső terébe a szűrőszövet és a szűrőelem tartó­vázelemei közötti terekből az elvezető összekötő da­rabhoz lehető legközelebb eső tartományban végez­zük, míg az ismert és nemkívánt pogácsa-visszaned­­vesedést azzal zárjuk ki, hogy a szűrőelem tartóvázá­nak inaktív belső térrészét az aktív belső térrésztől szűrlet behatolását kizáró módon leválasztjuk, tehát hermetikusan tezárjuk. Amennyiben hosszú rostos szálasanyagokhoz, tehát nagy' áteresztőképességű anyaghoz alakítjuk ki, ill. használjuk a szűrőt, akkor jelentős folyadékát­­eresztést kell biztosítani, tehát viszonylag sok nyílást szükséges kialakítani a szűrőelem tartóvázelemein, amelyek közül az első nyílás(ok) áramlási irányban viszonylag elöl kell, hogy kezdődjenek. Ellenkező esetben, tehát csekély folyadékáteresztés esetén viszont kevés számú, áramlási irányban nézve csupán az áramlási szakasz végénél kiképzett nyílás is elegen­dő, és ilyenkor a szűrőelem viszonylag nagyobb része maradhat zárt, tehát nyflíismentes. A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivat­kozással ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy a találmány szerinti, részben szűrőszö­vettel befedett szűrőelem a 2. ábra az 1. ábrán vázolt szűrőelem sugárirányú metszete, a 3. ábra a 2. ábra kinagyított arányú, 111—111 sík mentén vett metszete, a 4. ábra a 3. ábra 3. ábrával azonos arányú IV—IV irányú metszete, az 5. ábra pediga 3. ábra V—V irányú metszete. Ismeretes, hogy a forgó tárcsás szűrők minden szű­rőtárcsája egynél több körcikk alakú szűrőelemet tar­talmaz, melyek együttesen kört vagy inkább körgyű­rűt alkotnak. Egy ilyen találmány szerinti, a közép­pontjában szívóhatásra alkalmas 10 szűrőelemet ábrázol az 1. és 2. ábra. A 10 szűrőelem tartóváza két, folyadékot át nem eresztő anyagból készült 11 és 12 198.267 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom